A szorító mellkasi fájdalom az egyik legijesztőbb panasz, hiszen
jelentkezésekor sokan azonnal szívinfarktusra gondolnak. Bár a mellkasi
fájdalom hátterében valóban állhat szív- és érrendszeri betegség, számos
más eltérés — például tüdőbetegség, reflux, mozgásszervi probléma vagy
akár szorongás — is kiválthat hasonló tünetet.

A mellkasi fájdalmat azonban nem szabad pusztán annak jellege alapján
otthon diagnosztizálni. A szív eredetű és nem szív eredetű panaszok
olykor nagyon hasonlóak lehetnek, miközben bizonyos állapotok — például
a szívinfarktus, a tüdőembólia vagy az aortát érintő akut betegség —
azonnali ellátást igényelhetnek.

Különösen fontos komolyan venni a hirtelen kialakuló, erős vagy
korábban nem tapasztalt mellkasi fájdalmat, illetve azt a panaszt,
amely légszomjjal, verejtékezéssel, hányingerrel, szédüléssel,
ájulásérzéssel vagy kisugárzó fájdalommal társul.

A visszatérő, terhelésre jelentkező mellkasi panaszok hátterének
tisztázásában kardiológiai kivizsgálásra lehet szükség. A Budai
Magánklinika kardiológiai szakrendelésén Dr. Gara Edit kardiológus
szakorvos végzi a mellkasi panaszok kardiológiai kivizsgálását.

Szorító mellkasi fájdalom tünetei — milyen lehet a panasz?

A mellkasi fájdalom rendkívül sokféleképpen jelentkezhet. A betegek
beszámolhatnak nyomásról, szorításról, égő érzésről, szúrásról vagy akár
nehezen meghatározható mellkasi diszkomfortról is.

A szív eredetű mellkasi panaszok egyik jellegzetes formája a
szegycsont mögött jelentkező nyomó-szorító érzés. Egyes betegek úgy
fogalmaznak, mintha nagy súly nehezedne a mellkasukra, vagy valami
erősen összeszorítaná azt.

A fájdalom nem feltétlenül marad a mellkas területén. Kisugározhat a
karba, vállba, nyakba, állkapocsba, hátba vagy a felhas irányába is.

A panasz mellett légszomj, gyengeség, szédülés, hideg verejtékezés,
hányinger vagy rossz közérzet is jelentkezhet.

A kivizsgálás során azonban nemcsak a fájdalom jellegét kell figyelembe
venni. Legalább ilyen fontos, hogy mikor kezdődött, mennyi ideig tart,
mi váltja ki, terhelésre vagy nyugalomban jelentkezik-e, kisugárzik-e
valahová, és milyen egyéb tünetek kísérik.

Szív eredetű mellkasi fájdalom — milyen tünetek utalhatnak rá?

A mellkasi fájdalom akkor vetheti fel különösen szív eredetű probléma
lehetőségét, ha nyomó vagy szorító jellegű, a szegycsont mögött
jelentkezik, fizikai terhelés vagy érzelmi stressz provokálja, illetve a
karba, vállba, nyakba, állkapocsba vagy hátba sugárzik.

Kardiológiai eredet mellett szólhat az is, ha a panaszt légszomj,
verejtékezés, gyengeség, szédülés vagy hányinger kíséri.

A szív eredetű mellkasi fájdalom egyik legfontosabb lehetséges oka a
koszorúér-betegség, amelynek során a szívizmot ellátó erek
beszűkülnek. Ha a szívizom oxigénigénye meghaladja a beszűkült ereken
keresztül biztosítható oxigénmennyiséget, mellkasi fájdalom, vagyis
angina jelentkezhet.

A mellkasi fájdalom mögött ugyanakkor más szívbetegségek — például
szívburokgyulladás, szívizomgyulladás, bizonyos billentyűbetegségek vagy
koszorúérgörcs — is állhatnak.

Angina pectoris — szorító mellkasi fájdalom koszorúér-betegségben

Az angina pectoris nem önálló betegség, hanem olyan tünetegyüttes,
amely a szívizom átmenetileg elégtelen oxigénellátásával függ össze.

Leggyakoribb hátterében a koszorúerek érelmeszesedése és szűkülete áll.
Nyugalomban a szív oxigénigénye alacsonyabb, ezért a beszűkült koszorúér
még elegendő vért szállíthat. Fizikai terheléskor azonban a szívnek több
oxigénre van szüksége, amit a beszűkült ér már nem feltétlenül képes
biztosítani.

Ennek következtében jelentkezhet a jellegzetes nyomó, szorító mellkasi
fájdalom vagy diszkomfort.

Stabil angina — mikor jelentkezik a mellkasi szorítás?

Stabil angina esetén a panasz jellemzően hasonló körülmények között
jelentkezik. Kiválthatja például séta, lépcsőzés, intenzívebb fizikai
aktivitás vagy érzelmi megterhelés.

A mellkasi szorítás pihenésre rendszerint enyhül vagy megszűnik.

A kiszámítható jelleg azonban nem jelenti azt, hogy a tünet figyelmen
kívül hagyható. A terhelésre visszatérően jelentkező mellkasi fájdalom
koszorúér-betegség jele lehet, ezért kardiológiai kivizsgálást igényel.

Instabil angina — mikor sürgős a mellkasi fájdalom?

Az instabil angina sürgősségi állapot. A korábbi panaszok
megváltozhatnak: a fájdalom gyakoribbá, erősebbé vagy hosszabbá válhat,
kisebb terhelésre, sőt akár nyugalomban is megjelenhet.

Az újonnan kialakuló, nyugalomban jelentkező vagy egyre rosszabbodó
mellkasi fájdalom akut koszorúér-szindróma jele lehet, ezért ilyen
esetben sürgős orvosi ellátás szükséges.

Szorító mellkasi fájdalom és szívinfarktus — milyen tünetekre figyeljen?

Szívinfarktus során a szívizom egy területének vérellátása hirtelen
jelentősen csökken vagy megszűnik, leggyakrabban egy koszorúér
elzáródása miatt. Az érintett szívizom oxigénhiányos állapotba kerül, és
megfelelően gyors kezelés nélkül károsodni kezd.

A szívinfarktus egyik legismertebb tünete az erős, nyomó vagy szorító
mellkasi fájdalom, de nem mindenkinél jelentkezik ugyanúgy.

A fájdalom kisugározhat a karba — nem kizárólag a bal oldalra –, a
vállba, nyakba, állkapocsba, hátba vagy felhasba. Társulhat hozzá
légszomj, hideg verejtékezés, hányinger, hányás, szédülés, kifejezett
gyengeség vagy ájulás.

Nőknél, idősebb betegeknél és cukorbetegeknél a szívinfarktus tünetei
kevésbé tipikusak is lehetnek. Előfordulhat például szokatlan fáradtság,
nehézlégzés, hányinger, hát- vagy állkapocsfájdalom, illetve felhasi
panasz kifejezett mellkasi fájdalom nélkül.

Mellkasi fájdalom — mikor kell azonnal mentőt hívni?

A hirtelen kialakuló mellkasi fájdalmat mindaddig komolyan kell venni,
amíg annak veszélyes oka nem zárható ki.

Azonnal hívja a 112-t, ha a mellkasi fájdalom erős, szorító vagy
nyomó jellegű, néhány percen belül nem enyhül vagy fokozódik, illetve ha
a fájdalomhoz:

    légszomj vagy nehézlégzés,

    hideg verejtékezés,

    hányinger vagy hányás,

    kifejezett gyengeség,

    szédülés vagy ájulásérzés,

    eszméletvesztés,

    karba, vállba, nyakba, állkapocsba vagy hátba sugárzó fájdalom
társul.

Szintén sürgős ellátást igényelhet a hirtelen kialakuló rendkívül erős,
szokatlan mellkasi fájdalom, különösen akkor, ha nehézlégzés,
vérnyomásesés, ájulás vagy más súlyos rosszullét kíséri.

Ilyen helyzetben ne vezessen saját maga kórházba, és lehetőség
szerint ne maradjon egyedül. Kövesse a mentésirányító utasításait.

Mellkasi fájdalom okai — nem minden panasz szív eredetű

A mellkas területén számos szerv és szövet található, ezért a fájdalom
forrása nem kizárólag a szív lehet.

A panasz származhat a tüdőből és a mellhártyából, a nyelőcsőből vagy más
emésztőrendszeri szervből, a mellkasfal izmaiból, a bordákból, a
gerincből vagy az idegekből. Szorongás és pánikroham szintén okozhat
mellkasi tüneteket.

A tünet jellege adhat támpontot, de önmagában nem alkalmas a veszélyes
szív-érrendszeri betegségek biztos kizárására.

Reflux vagy szívprobléma — mi okozhat mellkasi fájdalmat?

A gastrooesophagealis refluxbetegség, vagyis a reflux gyakori oka a
mellkasban érzett égő fájdalomnak. Ilyenkor a gyomortartalom visszajut a
nyelőcsőbe, és a szegycsont mögött kellemetlen, égő érzést okozhat.

A refluxos panasz összefügghet étkezéssel, fekvő helyzettel, és
társulhat savas felböfögéssel vagy savanyú szájízzel.

A probléma az, hogy a nyelőcső eredetű és a szív eredetű mellkasi
panaszok olykor nagyon hasonlóak lehetnek.

Ezért egy újonnan kialakuló vagy a korábbi refluxos panaszoktól eltérő
mellkasi fájdalmat nem célszerű automatikusan gyomorégésnek tekinteni,
különösen akkor, ha terhelésre jelentkezik vagy légszomjjal,
verejtékezéssel, gyengeséggel társul.

Tüdőbetegség és mellkasi fájdalom

A mellkasi fájdalom bizonyos tüdő- és mellhártyabetegségek tünete is
lehet.

Tüdőgyulladás és mellhártyagyulladás esetén a fájdalom gyakran
légvételre vagy köhögésre erősödik, és láz, köhögés vagy nehézlégzés is
társulhat hozzá.

Különösen fontos a tüdőembólia felismerése. Ebben az esetben egy
vérrög elzárhatja a tüdő egyik erét. Hirtelen kialakuló mellkasi
fájdalom, légszomj, szapora pulzus, köhögés, esetenként véres köpet,
szédülés vagy ájulás jelentkezhet.

A tüdőembólia sürgősségi állapot.

Hirtelen mellkasi fájdalmat és nehézlégzést okozhat a légmell is, amely
szintén sürgős orvosi ellátást igényelhet.

Mozgásszervi eredetű mellkasi fájdalom

A mellkasfal izmai, a bordák, a bordaporcok és a gerinc eltérései
ugyancsak gyakori forrásai lehetnek a mellkasi fájdalomnak.

Mozgásszervi eredetre utalhat, ha a fájdalom bizonyos mozdulatokra,
testhelyzetre vagy a mellkas adott pontjának megnyomására változik.

Intenzív edzés, izomhúzódás, bordaközi izomfeszülés vagy a bordaporcok
gyulladása szintén okozhat jelentős fájdalmat.

Ezek a jellemzők azonban önmagukban nem minden esetben elegendőek egy
szív-érrendszeri ok kizárására.

Szorongás, pánikroham és mellkasi szorítás

Erős stressz, szorongás vagy pánikroham során mellkasi szorítás, szapora
szívverés, légszomj, remegés, verejtékezés és intenzív félelemérzet
jelentkezhet.

Ezek a tünetek akár szívbetegség tüneteit is utánozhatják.

Éppen ezért az első alkalommal jelentkező vagy szokatlanul erős mellkasi
panaszt nem célszerű automatikusan stressznek vagy pánikrohamnak
tulajdonítani. A szervi okok kizárása különösen fontos, ha a betegnek
szív-érrendszeri kockázati tényezői is vannak.

Szívburokgyulladás és mellkasi fájdalom

A szívburokgyulladás szintén mellkasi fájdalmat okozhat. A fájdalom
gyakran éles vagy szúró jellegű, légvételre, köhögésre és fekvő
helyzetben erősödhet.

A panaszhoz láz, rossz közérzet vagy szapora szívverés is társulhat.

Mivel tünetei más, akár sürgős kardiológiai betegségekhez is
hasonlíthatnak, a diagnózis felállítása orvosi vizsgálatot igényel.

Koszorúérgörcs és mikrovaszkuláris angina — mellkasi fájdalom érszűkület nélkül

Nem minden szív eredetű mellkasi fájdalom hátterében található jelentős
nagyér-szűkület.

A vazospasztikus, más néven Prinzmetal-angina esetén a koszorúér
átmeneti görcse csökkenti a szívizom vérellátását. A panasz akár
nyugalomban, gyakran éjszaka vagy hajnalban is jelentkezhet.

Mikrovaszkuláris angina esetén pedig nem feltétlenül a nagy
koszorúerek szűkülete, hanem a szív kisebb ereinek működési zavara áll a
háttérben.

Ezek kivizsgálása és kezelése szintén kardiológiai feladat.

Mellkasi fájdalom kivizsgálása — milyen vizsgálatokra lehet szükség?

A mellkasi fájdalom kivizsgálása mindig a panasz jellegétől és
sürgősségétől függ.

Akut, erős vagy szívinfarktusra utaló panasz esetén a beteg nem rutin
kardiológiai szakrendelésre, hanem sürgősségi ellátásra szorul.

Nem akut, visszatérő mellkasi panasz esetén a kivizsgálás első lépése a
részletes kórtörténet felvétele. A kardiológus többek között arra
kíváncsi, mikor jelentkezett először a fájdalom, milyen jellegű, mennyi
ideig tart, mi váltja ki, terhelésre fokozódik-e, pihenésre megszűnik-e,
illetve kisugárzik-e más testtájra.

Fontos a szív-érrendszeri rizikófaktorok — például a magas vérnyomás,
magas koleszterinszint, cukorbetegség, dohányzás és családi előzmények
— felmérése is.

Nyugalmi EKG mellkasi fájdalom esetén

Az EKG a szív elektromos működéséről ad információt. Segíthet
bizonyos ritmuszavarok, vezetési zavarok, illetve a szívizom vérellátási
zavarára utaló eltérések felismerésében.

Akut mellkasi fájdalom esetén az EKG a sürgősségi kivizsgálás egyik
alapvető vizsgálata.

Szívultrahang mellkasi fájdalom kivizsgálásakor

A szívultrahang segítségével megítélhető a szív szerkezete és
működése, a szívizom összehúzódása, a szívüregek mérete és a
szívbillentyűk állapota.

Bizonyos mellkasi panaszok kivizsgálásában ezért fontos kiegészítő
vizsgálat lehet.

Laborvizsgálat és troponin mellkasi fájdalom esetén

A szükséges laborvizsgálatokat a klinikai helyzet határozza meg. Akut
mellkasi fájdalom esetén a sürgősségi kivizsgálás része lehet a
troponin meghatározása, amely a szívizom károsodásának
felismerésében játszik fontos szerepet.

Nem sürgős kivizsgálás során többek között a vércukor-, vérzsír-, vese-
és egyéb laborparaméterek ellenőrzésére lehet szükség.

Terheléses vizsgálatok és koszorúér-képalkotás

Terhelésre jelentkező mellkasi panaszok esetén — a beteg állapotától és
a koszorúér-betegség valószínűségétől függően — további funkcionális
vagy képalkotó vizsgálatok válhatnak indokolttá.

A kivizsgálás része lehet megfelelő esetben terheléses vizsgálat,
illetve koszorúér-betegség gyanújakor CT-alapú koszorúér-vizsgálat vagy
invazív koszorúérfestés is.

Hogy pontosan melyik vizsgálat indokolt, azt a beteg panaszai, kockázati
tényezői és az addigi eredmények alapján kell meghatározni.

Szorító mellkasi fájdalom kezelése — a kiváltó októl függően

A mellkasi fájdalom kezelése nem magának a tünetnek az elnyomását, hanem
a kiváltó ok felismerését és kezelésétjelenti.

Koszorúér-betegség esetén gyógyszeres kezelésre, a szív-érrendszeri
kockázati tényezők rendezésére és bizonyos esetekben katéteres
koszorúér-beavatkozásra vagy műtéti kezelésre lehet szükség.

Reflux esetén gasztroenterológiai kezelés, mozgásszervi eredetnél
megfelelő mozgásszervi terápia, tüdőbetegség esetén pulmonológiai
kezelés válhat szükségessé.

Szorongásos eredetű panaszok esetén pszichés támogatás és célzott
kezelés segíthet — de csak akkor célszerű erre következtetni, ha a
veszélyes szervi okokat megfelelően kizárták.

Szív-érrendszeri kockázat csökkentése és a koszorúér-betegség megelőzése

A koszorúér-betegség kialakulásának kockázata számos esetben
csökkenthető az életmód és a módosítható rizikófaktorok rendezésével.

Fontos a dohányzás elhagyása, a kiegyensúlyozott — például mediterrán
jellegű — táplálkozás, az egészségi állapothoz igazított rendszeres
testmozgás és az egészséges testsúly elérése vagy megtartása.

Legalább ilyen lényeges a magas vérnyomás, cukorbetegség és magas
koleszterinszint megfelelő kezelése, valamint az orvos által előírt
gyógyszerek pontos alkalmazása.

A már ismert szív-érrendszeri betegségben szenvedők számára a rendszeres
kardiológiai kontroll különösen fontos.

Mellkasi fájdalom kivizsgálása Budapesten — Budai Magánklinika

A mellkasi fájdalom hátterében ártalmatlanabb és súlyos betegségek
egyaránt állhatnak. A legfontosabb kérdés ezért nem az, hogy a beteg
mennyire erősnek érzi a panaszt, hanem az, hogy mi okozza azt.

Visszatérő, különösen terhelésre jelentkező mellkasi szorítás,
nyomásérzés, szívdobogás, terhelésre fellépő légszomj vagy csökkent
fizikai teljesítőképesség esetén kardiológiai kivizsgálás indokolt
lehet.

A Budai Magánklinika kardiológiai szakrendelésén Dr. Gara Edit
kardiológus szakorvos végzi a mellkasi panaszok, valamint a mögöttük
esetlegesen meghúzódó szív-érrendszeri eltérések kivizsgálását.

A panaszoktól és a kórelőzménytől függően a kardiológiai szakvizsgálat
mellett EKG, szívultrahang és további célzott kardiológiai
vizsgálatok válhatnak szükségessé.

Budai Magánklinika 1023 Budapest, Török utca 6. fszt. 1.

A rendelő Budapest II. kerületében, a Margit körút és a Széll Kálmán tér
közelében található.

Fontos: az akut, erős, újonnan kialakuló vagy szívinfarktusra utaló
mellkasi fájdalom nem magánrendelési időpontot, hanem azonnali
sürgősségi ellátást igényel.

Gyakori kérdések a szorító mellkasi fájdalomról

A szorító mellkasi fájdalom mindig szívbetegséget jelent?

Nem. A mellkasi fájdalomnak számos szív eredetű és nem szív eredetű oka
lehet. Okozhatja például reflux, mellkasfali vagy gerinceredetű
probléma, tüdőbetegség és szorongás is. Mivel a tünetek átfedhetnek, az
új vagy megmagyarázhatatlan mellkasi fájdalmat orvosnak kell értékelnie.

Milyen a szív eredetű mellkasi fájdalom?

Gyakran nyomó vagy szorító jellegű, a szegycsont mögött érezhető, és
fizikai terhelésre jelentkezik vagy erősödik. Kisugározhat a karba,
vállba, nyakba, állkapocsba vagy hátba, és légszomj, verejtékezés,
gyengeség vagy hányinger kísérheti.

Lehet szívinfarktus mellkasi fájdalom nélkül?

Igen. A szívinfarktus nem mindenkinél jár klasszikus, erős mellkasi
fájdalommal. Különösen nőknél, idősebbeknél és cukorbetegeknél
jelentkezhetnek kevésbé típusos tünetek, például légszomj, gyengeség,
hányinger vagy szokatlan fáradtság.

Reflux vagy szívprobléma okozza a mellkasi fájdalmat?

A refluxos panasz gyakran étkezéssel vagy fekvő helyzettel függ össze,
égő jellegű, és savas felböfögés kísérheti. A tünetek azonban
átfedhetnek a szív eredetű fájdalommal, ezért egy új vagy szokatlan
mellkasi panaszt nem biztonságos kizárólag otthon refluxnak minősíteni.

Ha mozgásra vagy nyomásra fáj a mellkasom, kizárható a szív eredet?

Nem feltétlenül. A mozgásra vagy a mellkas megnyomására változó fájdalom
gyakran mozgásszervi eredetre utal, de ez önmagában nem minden esetben
zárja ki a szív-érrendszeri betegséget.

Terhelésre jelentkező mellkasi szorítás esetén szükséges kardiológiai vizsgálat?

Igen, a visszatérően fizikai terhelésre kialakuló mellkasi nyomás vagy
szorítás koszorúér-betegség lehetőségét is felvetheti, ezért
kardiológiai kivizsgálást igényel.

Mikor kell mentőt hívni mellkasi fájdalom esetén?

Erős, hirtelen kialakuló vagy nem múló mellkasi fájdalom esetén,
különösen ha légszomj, hideg verejtékezés, hányinger, ájulás, súlyos
gyengeség vagy karba, nyakba, állkapocsba, vállba vagy hátba sugárzó
fájdalom jelentkezik, azonnal hívja a 112-t.

Milyen vizsgálatokkal kereshető a mellkasi fájdalom oka?

A szükséges vizsgálatok a panasz jellegétől függenek. Kardiológiai
kivizsgálás során EKG, szívultrahang, laborvizsgálatok, valamint
megfelelő esetben további funkcionális vagy képalkotó vizsgálatok
jöhetnek szóba.

Elmúlhat magától az angina?

A stabil anginás fájdalom pihenésre enyhülhet, de ettől az alapjául
szolgáló koszorúér-betegség nem szűnik meg. A visszatérő, terhelésre
jelentkező mellkasi szorítás ezért akkor is kivizsgálandó, ha néhány
perc alatt elmúlik.

Miért fontos a mellkasi fájdalom korai kivizsgálása?

Azért, mert a panasz hátterében olyan szív-érrendszeri betegség is
állhat, amely megfelelő kezeléssel kontrollálható, kezelés nélkül
azonban súlyos szövődményhez vezethet. A korai felismerés lehetőséget ad
a rizikófaktorok és az alapbetegség célzott kezelésére.

A mellkasi fájdalom okát nem a fájdalom erőssége alapján lehet
biztonsággal megítélni. Az újonnan jelentkező, szokatlan vagy visszatérő
panaszt ezért érdemes kivizsgáltatni, míg a hirtelen kialakuló, erős,
rosszulléttel vagy légszomjjal járó mellkasi fájdalom azonnali
sürgősségi ellátást igényelhet.