Normális körülmények között általában nem érzékeljük tudatosan a szívünk
minden egyes dobbanását. Fizikai terhelés, izgalom vagy stressz hatására
természetes, hogy erősebben vagy gyorsabban érezzük a szívverést. Ha
azonban a szívdobogásérzés nyugalomban, visszatérően, látszólag ok
nélkül jelentkezik, vagy más panaszok is társulnak hozzá, érdemes
tisztázni a hátterét.

A szívdobogásérzés — orvosi kifejezéssel palpitáció —
sokféleképpen jelentkezhet. Van, aki heves kalapálásként, más
szabálytalan vagy kihagyó szívverésként érzékeli. Előfordulhat olyan
érzés is, mintha a szív a mellkasban, a torokban vagy akár a nyakban
dobogna.

A panasz hátterében gyakran ártalmatlan, átmeneti tényezők állnak,
például stressz, fizikai megterhelés vagy túlzott koffeinfogyasztás. Más
esetekben azonban szívritmuszavar, szívbillentyű-betegség,
koszorúér-betegség, pajzsmirigyprobléma, vérszegénység vagy más
eltérés okozhatja.

A Budai Magánklinika kardiológiai szakrendelésén Dr. Gara Edit
kardiológus szakorvos végzi a visszatérő szívdobogásérzés és más
kardiológiai panaszok kivizsgálását.

Szívdobogásérzés (palpitáció) — mit jelent?

A szívünk nyugalomban folyamatosan dolgozik, ennek ellenére egészséges
körülmények között általában nem figyelünk fel minden egyes
összehúzódására.

A szívdobogásérzés ezzel szemben azt jelenti, hogy a szívverés
tudatosan érzékelhetővé válik.

A páciens érezheti úgy, hogy:

    a szíve erősen kalapál,

    hirtelen felgyorsul a szívverése,

    szabálytalanná válik a pulzusa,

    a szíve kihagy egy-egy ütést,

    egy-egy szokatlanul erős dobbanást érez,

    a mellkasában „dobol” a szíve,

    vagy a nyakában, illetve a torkában érzi a lüktetést.

A palpitáció néhány másodpercig, percekig vagy hosszabb ideig is
tarthat. Jelentkezhet ritkán, időszakosan vagy akár naponta többször.

Erős szívdobogás — mindig szívbetegség áll a háttérben?

Nem. A heves szívdobogásérzés önmagában nem jelenti azt, hogy
szívbetegség áll a háttérben.

Teljesen egészséges embernél is előfordulhat például:

    intenzív testmozgás után,

    erős érzelmi helyzetben,

    izgalom vagy félelem során,

    stresszes időszakban,

    nagyobb mennyiségű koffein elfogyasztása után.

Az alkalmanként, egyértelmű kiváltó okhoz kapcsolódó és gyorsan megszűnő
szívdobogás sok esetben nem jelent betegséget.

A gyakran visszatérő, nyugalomban jelentkező, tartós vagy más
panaszokkal együtt fellépő palpitáció hátterét azonban érdemes
kivizsgálni.

Szívdobogásérzés tünetei — milyen panaszok társulhatnak hozzá?

A palpitáció önmagában is jelentkezhet, de más tünetekkel is együtt
járhat.

Ilyen lehet:

    légszomj,

    mellkasi fájdalom vagy nyomás,

    szédülés,

    gyengeség,

    fáradtság,

    kimerültség,

    izzadás,

    hányinger,

    fejfájás,

    szorongás,

    félelemérzés,

    ájulásközeli állapot,

    ájulás.

A kísérő tünetek fontos információt jelenthetnek a kivizsgálás során.

Különösen lényeges megfigyelni, hogy a szívdobogásérzés terhelés
közben vagy nyugalomban jelentkezik-e, hirtelen vagy fokozatosan
kezdődik-e, mennyi ideig tart, és milyen körülmények között szűnik
meg.

Szívdobogásérzés — mikor veszélyes és mikor szükséges sürgős ellátás?

Bizonyos tünetek esetén a palpitáció sürgős orvosi kivizsgálást
igényelhet.

Azonnali sürgősségi ellátás szükséges lehet, ha az erős vagy
szabálytalan szívdobogásérzéshez:

    erős mellkasi fájdalom,

    súlyos nehézlégzés,

    eszméletvesztés,

    ájulás,

    vagy súlyos, hirtelen kialakuló rosszullét társul.

Ismert szívbetegség mellett az újonnan kialakuló, gyakoribbá vagy
erősebbé váló szívdobogásérzést szintén komolyan kell venni.

Szívdobogásérzés okai — mi állhat a palpitáció hátterében?

A palpitáció hátterében rendkívül sokféle tényező állhat. Ezeket
alapvetően szív eredetű és szíven kívüli okokraoszthatjuk.

Szívritmuszavar és szívdobogásérzés

A szívdobogásérzés egyik fontos lehetséges oka valamilyen
szívritmuszavar, vagyis aritmia.

A páciens ilyenkor gyors, lassú, szabálytalan vagy kihagyó szívverést
tapasztalhat.

A ritmuszavar lehet rövid ideig tartó és ritkán jelentkező, ezért
előfordulhat, hogy a rendelőben készített nyugalmi EKG idején éppen
teljesen szabályos a szívritmus.

Ilyen esetben különösen fontos lehet a hosszabb idejű Holter
EKG-monitorozás.

Extraszisztolé — amikor úgy érezzük, hogy kihagy a szív

A kihagyó vagy egy-egy szokatlanul erős szívverés érzésének hátterében
gyakran extraszisztolé, vagyis a normális ritmushoz képest idő előtt
jelentkező szívütés áll.

A páciens ezt sokszor nem magát az idő előtti ütést, hanem az azt követő
erősebb dobbanást érzékeli.

Extraszisztolék egészséges embereknél is előfordulhatnak, jelentőségük
azonban függ a gyakoriságuktól, eredetüktől, az esetleges panaszoktól és
attól is, hogy fennáll-e strukturális szívbetegség.

Gyakran visszatérő panasz esetén ezért érdemes EKG-val vagy Holter
EKG-val tisztázni a hátteret.

Pitvarfibrilláció és szabálytalan szívdobogásérzés

A pitvarfibrilláció gyakori szívritmuszavar, amely szabálytalan és
sokszor gyors szívverést okozhat.

A beteg ezt heves vagy rendezetlen szívdobogásként érzékelheti, de a
pitvarfibrilláció akár tünetmentesen is fennállhat.

Felismerése azért különösen fontos, mert bizonyos betegek esetében
növeli a vérrögképződés és a stroke kockázatát.

Koszorúér-betegség és szívdobogásérzés

A szív vérellátását biztosító koszorúerek betegségei szintén
társulhatnak szívdobogásérzéssel.

Különösen fontos a kardiológiai kivizsgálás, ha a palpitáció:

    fizikai terhelés során jelentkezik,

    mellkasi nyomással vagy fájdalommal jár,

    légszomj kíséri,

    vagy a páciens több szív-érrendszeri kockázati tényezővel
rendelkezik.

Szívbillentyű-betegség és palpitáció

Bizonyos szívbillentyű-betegségek szintén okozhatnak palpitációt.

Ha valamelyik billentyű beszűkül vagy nem zár megfelelően, megváltozhat
a szíven belüli véráramlás és hosszabb távon a szívüregek terhelése is.

A billentyűk szerkezete és működése szívultrahang-vizsgálattal
ítélhető meg.

Magas vérnyomás és szívdobogásérzés

A magas vérnyomás hosszabb távon fokozott terhelést jelent a szív
számára, és bizonyos szívritmuszavarok kialakulásának kockázatával is
összefügghet.

Szívdobogásérzés esetén ezért a kivizsgálás fontos része a vérnyomás
ellenőrzése.

Szükség esetén 24 órás vérnyomás-monitorozás, vagyis ABPM is indokolt
lehet.

Pajzsmirigybetegség és szívdobogásérzés

A szívdobogásérzés hátterében nem feltétlenül szívbetegség áll.

Különösen a pajzsmirigy túlműködése okozhat gyorsabb pulzust,
szívdobogásérzést és bizonyos esetekben szívritmuszavart.

Ezért visszatérő palpitáció kivizsgálásakor laboratóriumi vizsgálatokra
is szükség lehet.

Vérszegénység és szívdobogásérzés

Vérszegénység esetén csökkenhet a vér oxigénszállító képessége. A
szervezet ezt többek között a szívfrekvencia emelésével próbálhatja
kompenzálni.

Ennek következtében:

    gyorsabb pulzus,

    szívdobogásérzés,

    fáradékonyság,

    gyengeség,

    terhelésre jelentkező légszomj

is kialakulhat.

A vérszegénység laborvizsgálattal igazolható.

Vércukorszint és szívdobogásérzés

Az alacsony vércukorszint szintén kiválthat:

    szapora szívverést,

    remegést,

    verejtékezést,

    gyengeséget,

    rosszullétet,

    szorongásérzést.

Ezért a szívdobogásérzés kivizsgálásakor bizonyos esetekben az
anyagcsere-eltérések vizsgálata is indokolt lehet.

Elektrolitzavarok és szívdobogásérzés

A szív elektromos működéséhez megfelelő elektrolit-egyensúly szükséges.

A kálium-, magnézium-, kalcium- és más ionok szintjének jelentősebb
eltérései befolyásolhatják a szív elektromos működését, és ritmuszavart
vagy palpitációt okozhatnak.

Koffein és szívdobogásérzés

A túlzott koffeinbevitel egyes embereknél szívdobogásérzést válthat ki.

Különösen nagyobb mennyiségű:

    kávé,

    energiaital,

    koffeintartalmú üdítő,

    illetve más stimuláns

elfogyasztását követően jelentkezhet hevesebb szívverés.

Az egyéni érzékenység jelentősen eltérhet, ezért érdemes megfigyelni,
van-e összefüggés a koffeinfogyasztás és a panaszok között.

Alkohol, nikotin és szívdobogásérzés

Az alkohol és a nikotin szintén befolyásolhatja a szív működését.

Egyes embereknél nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás után jelentkezhet
palpitáció vagy ritmuszavar.

A dohányzás és más nikotintartalmú termékek pedig stimuláló hatásuk
mellett a szív-érrendszeri betegségek kockázatát is növelik.

Gyógyszerek okozta szívdobogásérzés

Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként szapora szívverés vagy palpitáció
jelentkezhet.

Ilyenek lehetnek például egyes:

    légúti betegségek kezelésére használt készítmények,

    orrdugulás elleni szerek,

    stimuláló hatású gyógyszerek,

    fogyást elősegítő készítmények,

    illetve bizonyos étrend-kiegészítők.

Ha a szívdobogásérzés új gyógyszer vagy készítmény alkalmazásának
megkezdése után jelentkezik, ezt érdemes jelezni az orvosnak.

Az előírt gyógyszert ugyanakkor nem tanácsos saját döntés alapján
elhagyni.

Stressz, szorongás és szívdobogásérzés

A stressz, szorongás és félelem a palpitáció gyakori kiváltó tényezője.

A stresszreakció során felszabaduló hormonok hatására emelkedhet a
pulzus, a szív összehúzódásai pedig erőteljesebbé válhatnak.

Pánikroham során is kialakulhat:

    heves szívdobogás,

    mellkasi szorítás,

    légszomj,

    verejtékezés,

    remegés,

    szédülés,

    intenzív félelemérzés.

Ugyanakkor fontos, hogy a visszatérő szívdobogást ne tekintsük
automatikusan pszichés eredetűnek anélkül, hogy az indokolt szervi
kivizsgálás megtörténne.

Hormonális változások és szívdobogásérzés

Hormonális változások idején szintén gyakoribb lehet a palpitáció.

Előfordulhat:

    menstruáció környékén,

    várandósság alatt,

    illetve a menopauza időszakában.

Várandósság során a keringés jelentős változásokon megy keresztül, ezért
időnként szívdobogásérzés egészséges terhességben is előfordulhat.
Ugyanakkor például vérszegénység is állhat a háttérben, ezért gyakori
vagy kifejezett panasz esetén érdemes orvossal egyeztetni.

Éjszakai szívdobogásérzés — miért ébredek arra, hogy kalapál a szívem?

Különösen kellemetlen lehet, amikor valaki éjszaka arra ébred, hogy
erősen vagy gyorsan dobog a szíve.

Ennek hátterében többféle ok állhat, ezért önmagában az éjszakai
jelentkezésből nem lehet meghatározni a kiváltó tényezőt.

Ha a panasz visszatérően éjszaka jelentkezik, a rendelőben készített
néhány másodperces EKG könnyen lehet teljesen normális.

Ilyen esetben különösen hasznos lehet a Holter EKG, amely alvás
közben is folyamatosan rögzíti a szív elektromos működését.

Szívdobogásérzés étkezés után — mi okozhatja?

Egyesek főként nagyobb étkezést követően tapasztalnak erős szívdobogást.

A panasz kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, ezért érdemes
megfigyelni:

    milyen étel elfogyasztása után jelentkezik,

    mekkora adag előzi meg,

    társul-e alkohollal vagy koffeinnel,

    jelentkezik-e gyomor-bél rendszeri panasz,

    illetve milyen hosszú ideig tart.

Ha a szívdobogás rendszeresen étkezéshez kapcsolódik, ezt a kivizsgálás
során érdemes megemlíteni.

Szívdobogásérzés kivizsgálása — milyen vizsgálatokra lehet szükség?

A palpitáció kivizsgálásának egyik legfontosabb célja annak
meghatározása, hogy a panasz hátterében áll-e szívritmuszavar vagy más
szívbetegség, illetve felmerül-e szíven kívüli kiváltó tényező.

Anamnézis szívdobogásérzés kivizsgálásakor

A kivizsgálás első lépése a panaszok pontos átbeszélése.

Fontos információ például:

    mikor jelentkezett először a szívdobogás,

    milyen gyakran fordul elő,

    mennyi ideig tart,

    hirtelen vagy fokozatosan kezdődik-e,

    milyen körülmények között jelentkezik,

    fizikai terhelés provokálja-e,

    nyugalomban vagy éjszaka is előfordul-e,

    milyen egyéb tünetek kísérik,

    mitől szűnik meg.

A kardiológus rákérdezhet a korábbi betegségekre, a családban előforduló
szívbetegségekre, a szedett gyógyszerekre, valamint az életmódra,
fizikai aktivitásra, koffein-, alkohol- és nikotinfogyasztásra is.

Fizikális vizsgálat palpitáció esetén

A vizsgálat során a kardiológus többek között:

    ellenőrzi a pulzust,

    megméri a vérnyomást,

    meghallgatja a szívet,

    meghallgatja a tüdőt,

    és keresi azokat a fizikális eltéréseket, amelyek segíthetnek a
panasz hátterének tisztázásában.

EKG szívdobogásérzés esetén

A 12 elvezetéses nyugalmi EKG a palpitáció kivizsgálásának egyik
alapvizsgálata.

Információt ad:

    a szívritmusról,

    az ingerület keletkezéséről,

    az elektromos ingerület vezetéséről,

    valamint számos ritmus- és ingerületvezetési zavarról.

Az EKG gyors, fájdalommentes és nem jár sugárterheléssel.

Van azonban egy fontos korlátja: csak azt a néhány másodpercet mutatja,
amikor a vizsgálat készül.

Ha a szívdobogásérzés időszakosan jelentkezik, előfordulhat, hogy az EKG
teljesen normális eredményt mutat.

Holter EKG szívdobogásérzés esetén

A 24 órás Holter EKG vagy szükség esetén hosszabb idejű
EKG-monitorozás különösen fontos lehet a visszatérő palpitáció
kivizsgálásában.

A páciens egy hordozható készüléket visel, amely folyamatosan rögzíti a
szív elektromos működését a hétköznapi tevékenységek, pihenés és alvás
során is.

Segítségével olyan ritmuszavarok is felismerhetők, amelyek:

    ritkán jelentkeznek,

    csak bizonyos napszakban fordulnak elő,

    éjszaka alakulnak ki,

    fizikai aktivitáshoz kapcsolódnak,

    vagy a rendelői vizsgálat során éppen nincsenek jelen.

A vizsgálat különösen értékes lehet, ha a beteg a panasz jelentkezésének
időpontját is feljegyzi, mert így összevethető a tünet és az adott
pillanatban rögzített szívritmus.

Szívultrahang szívdobogásérzés esetén

A szívultrahang, vagy echokardiográfia a szív szerkezetéről és
működéséről nyújt részletes információt.

Segítségével vizsgálható többek között:

    a szívüregek mérete,

    a szívizom működése,

    a pumpafunkció,

    a szívbillentyűk állapota,

    a billentyűelégtelenség vagy -szűkület,

    valamint a vér szíven belüli áramlása.

Így olyan strukturális eltérések is felismerhetők, amelyek
összefügghetnek a szívdobogásérzéssel vagy a ritmuszavar kialakulásával.

Laborvizsgálatok szívdobogásérzés esetén

Mivel a palpitáció hátterében számos szíven kívüli eltérés is állhat,
laboratóriumi vizsgálatra is szükség lehet.

Az egyéni állapottól függően többek között vizsgálható:

    a vérkép,

    a pajzsmirigy működése,

    a vércukorszint,

    a vesefunkció,

    valamint az elektrolitok, például a kálium, magnézium és kalcium
szintje.

További vizsgálatok szívdobogásérzés esetén

A tünetek és az első vizsgálatok eredménye alapján további diagnosztikai
lépések is indokolttá válhatnak.

Ilyen lehet például:

    terheléses EKG,

    24 órás vérnyomásmérés,

    hosszabb idejű EKG-monitorozás,

    további képalkotó vizsgálat,

    endokrinológiai kivizsgálás,

    tüdőgyógyászati vizsgálat,

    hematológiai kivizsgálás.

Nem minden szívdobogásérzés esetén szükséges valamennyi vizsgálat. A
diagnosztikai tervet a tünetek és a kardiológiai vizsgálat eredménye
alapján személyre szabottan érdemes meghatározni.

Szívdobogásérzés kezelése — mitől függ a terápia?

A kezelés attól függ, mi okozza a palpitációt.

A cél nem pusztán a kellemetlen érzés megszüntetése, hanem lehetőség
szerint a háttérben álló ok kezelése.

Ha például:

    ritmuszavar áll a háttérben, annak megfelelő kardiológiai kezelés
szükséges;

    pajzsmirigybetegség okozza a panaszt, az alapbetegséget kell
kezelni;

    vérszegénység igazolódik, annak okát és kezelését kell meghatározni;

    elektrolitzavar áll fenn, annak rendezése szükséges;

    gyógyszer mellékhatása merül fel, az alkalmazott terápia orvosi
felülvizsgálata válhat indokolttá.

A szívritmuszavarok kezelése az eltérés típusától függően lehet
gyógyszeres, illetve meghatározott esetekben katéteres vagy más
beavatkozás is szükségessé válhat.

Szívdobogásérzés csökkentése — életmódbeli lehetőségek

Ha a kivizsgálás nem igazol olyan betegséget, amely speciális kezelést
igényel, az életmód rendezése is segíthet a panaszok gyakoriságának
mérséklésében.

Érdemes megfigyelni és lehetőség szerint csökkenteni azokat a
tényezőket, amelyek egyértelműen provokálják a palpitációt.

Ilyen lehet:

    túlzott koffeinbevitel,

    energiaitalok fogyasztása,

    dohányzás,

    nagyobb mennyiségű alkohol,

    stimuláns készítmények,

    tartós stressz,

    kialvatlanság,

    túlzott fizikai megterhelés.

A rendszeres, állapothoz igazított fizikai aktivitás, a megfelelő alvás
és a kiegyensúlyozott életmód az általános szív-érrendszeri egészség
szempontjából is fontos.

Szívdobogásérzés kivizsgálása Budapesten — Budai Magánklinika

A gyakran visszatérő, nyugalomban vagy éjszaka jelentkező, szabálytalan
vagy kifejezetten erős szívdobogásérzést érdemes kardiológiailag
kivizsgálni.

Különösen fontos a kivizsgálás, ha a palpitációhoz:

    légszomj,

    mellkasi panasz,

    szédülés,

    gyengeség,

    ájulásközeli érzés,

    vagy eszméletvesztés társul.

A Budai Magánklinika kardiológiai szakrendelésén Dr. Gara Edit
kardiológus szakorvos végzi a szívdobogásérzéssel, feltételezett
szívritmuszavarral és más kardiológiai panaszokkal érkező páciensek
kivizsgálását.

A panaszok alapján a kardiológiai szakvizsgálat mellett többek között
nyugalmi EKG, szívultrahang, Holter EKG, 24 órás vérnyomásmérés vagy
további célzott vizsgálat válhat indokolttá.

Budai Magánklinika 1023 Budapest, Török utca 6. fszt. 1.

A rendelő Budapest II. kerületében, a Margit körút és a Széll Kálmán
tér közelében található.

Gyakori kérdések a szívdobogásérzésről

Mit jelent, ha érzem, hogy dobog a szívem?

Ezt nevezzük szívdobogásérzésnek vagy palpitációnak. Érezheti gyors,
erős, szabálytalan vagy kihagyó szívverésként. Alkalmanként egészséges
embereknél is előfordulhat, visszatérő panasz esetén azonban érdemes
tisztázni az okát.

Miért érzem a szívverésemet a torkomban vagy a nyakamban?

Erőteljesebb vagy gyorsabb szívverés esetén a pulzáció a nyak területén
is feltűnővé válhat. Önmagában ebből nem állapítható meg a kiváltó ok,
ezért visszatérő panasz esetén indokolt lehet a kivizsgálás.

Mit jelent, ha úgy érzem, kihagy a szívem?

A kihagyó szívverés érzésének hátterében gyakran extraszisztolé áll. Ez
egészséges embereknél is előfordulhat, de gyakori vagy panaszt okozó
esetben EKG- vagy Holter EKG-vizsgálattal érdemes tisztázni a
szívritmust.

Okozhat a stressz erős szívdobogást?

Igen. Stressz, szorongás és intenzív érzelmi állapot hatására emelkedhet
a pulzus és erősebbé válhat a szívverés. Visszatérő vagy más tünettel
járó panasz esetén azonban nem célszerű automatikusan stressznek
tulajdonítani a tünetet.

Okozhat a kávé szívdobogásérzést?

Igen. A koffein egyes embereknél palpitációt válthat ki, különösen
nagyobb mennyiségben vagy fokozott egyéni érzékenység esetén.

Miért ébredek éjszaka erős szívdobogásra?

Az éjszakai palpitációnak több oka lehet, köztük ritmuszavar is. Ha
rendszeresen visszatér, Holter EKG-val az alvás ideje alatt is
rögzíthető a szívritmus.

Miért lehet normális az EKG szívdobogásérzés mellett?

A nyugalmi EKG csak rövid időszakot rögzít. Ha a ritmuszavar időszakosan
jelentkezik, előfordulhat, hogy a vizsgálat pillanatában nincs jelen.
Ilyenkor hosszabb Holter EKG-monitorozás lehet indokolt.

Milyen laborvizsgálat szükséges szívdobogásérzés esetén?

A szükséges laborvizsgálatokat az orvos az egyéni állapot alapján
határozza meg. Többek között a vérkép, pajzsmirigyfunkció, vércukor,
vesefunkció és bizonyos elektrolitok vizsgálata válhat indokolttá.

Szívdobogásérzés — mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Ha a szívdobogásérzéshez erős mellkasi fájdalom, súlyos légszomj, ájulás
vagy eszméletvesztés társul, sürgős orvosi ellátás szükséges.

Hogyan segít a Holter EKG szívdobogásérzés esetén?

A Holter EKG hosszabb időn keresztül rögzíti a szív elektromos
működését, ezért olyan ritmuszavarokat is felismerhet, amelyek a
rendelőben végzett rövid EKG során nem jelentkeznek.

Kezelhető a szívdobogásérzés?

Igen, de a kezelés attól függ, mi okozza. A palpitáció hátterében állhat
ritmuszavar, pajzsmirigybetegség, vérszegénység, elektrolitzavar,
gyógyszerhatás vagy életmódbeli tényező is. Ezért a megfelelő kezelés
alapja a kiváltó ok meghatározása.

A szívdobogásérzés gyakran ártalmatlan jelenség, de visszatérő,
nyugalomban jelentkező vagy más tünetekkel társuló panasz esetén érdemes
kideríteni, mi áll a háttérben.