A szívzörej a normális szívhangok mellett hallható hangjelenség, amelyet az orvos általában a szív fonendoszkópos meghallgatása során észlel. Önmagában nem jelent feltétlenül szívbetegséget: léteznek ártalmatlan, úgynevezett funkcionális szívzörejek, ugyanakkor a háttérben szívbillentyű-betegség, veleszületett szívhiba vagy más kardiológiai eltérés is állhat.

Éppen ezért, ha egy vizsgálat során korábban nem ismert szívzörejt észlelnek, fontos annak tisztázása, hogy mi okozza a rendellenes szívhangot.

A szívzörej kivizsgálásának egyik legfontosabb eszköze a szívultrahang, amellyel megítélhető többek között a szív üregeinek, falainak és billentyűinek állapota, valamint a szív működése.

A Budai Magánklinika kardiológiai szakrendelésén Dr. Gara Edit kardiológus szakorvos végzi a szív- és érrendszeri panaszok, köztük a szívzörej kardiológiai kivizsgálását.

Mi a szívzörej?

A normális szívműködés során jellegzetes szívhangok keletkeznek, amelyek elsősorban a szívbillentyűk működésével és záródásával függnek össze.

Szívzörej esetén ezek mellett további, többnyire susogó, surranó vagy zúgó jellegű hang hallható. A zörej általában akkor keletkezik, amikor a vér áramlása turbulenssé válik.

Ez történhet például azért, mert:

• a vér a szokásosnál gyorsabban áramlik;
• egy szívbillentyű beszűkült;
• valamelyik billentyű nem zár megfelelően;
• rendellenes összeköttetés található a szív üregei vagy erei között;
• más strukturális eltérés befolyásolja a vér áramlását.

A szívzörej tehát nem önálló betegség, hanem a fizikális vizsgálat során észlelhető klinikai jel. Jelentőségét mindig a kiváltó ok határozza meg.

A szívzörej lehet ártalmatlan is

A szívzörej hallatán sokan azonnal szívbetegségre gondolnak, pedig a zörej önmagában nem feltétlenül jelent kóros eltérést.

Alapvetően két nagy csoportot különböztetünk meg:

• ártalmatlan vagy funkcionális szívzörej, amikor nincs a zörejt magyarázó strukturális szívbetegség;
• kóros szívzörej, amelynek hátterében valamilyen szív- vagy érrendszeri eltérés állhat.

Ártalmatlan, funkcionális szívzörej

Funkcionális zörej esetén a szív szerkezetileg egészséges lehet. A hangjelenséget ilyenkor gyakran a véráramlás sebességének vagy a keringési viszonyoknak a megváltozása okozza.

Ilyen szívzörej kialakulhat például:

• gyermekkorban;
• intenzív fizikai aktivitás során;
• lázas állapotban;
• vérszegénység esetén;
• várandósság alatt;
• pajzsmirigy-túlműködés mellett;
• egyéb, fokozott keringéssel járó állapotokban.

Ha a kivizsgálás igazolja, hogy ártalmatlan szívzörej áll fenn, önmagában a zörej általában nem igényel kezelést.

Kóros szívzörej

A kóros szívzörej mögött strukturális vagy működésbeli szíveltérés állhat.

Felnőttkorban az újonnan észlelt szívzörej kivizsgálása különösen fontos lehet, mert hátterében például szívbillentyű-betegség vagy más strukturális szíveltérés is meghúzódhat.

Mi okozhat szívzörejt?

A szívzörej okai igen változatosak lehetnek. A zörej jellege fontos információval szolgálhat, de a pontos kiváltó ok meghatározásához további kardiológiai vizsgálatokra lehet szükség.

Szívbillentyű-szűkület

A szívbillentyűk feladata, hogy megfelelő irányba engedjék tovább a vért.

Billentyűszűkület, vagyis stenosis esetén a billentyű nyílása beszűkül. Emiatt a vérnek szűkebb nyíláson kell átáramlania, ami fokozhatja az áramlási sebességet és turbulenciát hozhat létre.

Ez jellegzetes szívzörej formájában válhat hallhatóvá.

Szívbillentyű-elégtelenség

Ha egy szívbillentyű nem zár megfelelően, a vér egy része visszaáramolhat. Ezt nevezzük billentyűelégtelenségnek vagy regurgitációnak.

Az eltérés szintén szívzörejt okozhat.

Jelentősebb, tartós billentyűelégtelenség esetén a szív egyes üregeire fokozott terhelés hárulhat. Ez hosszabb távon a szívüregek tágulásához, ritmuszavarhoz vagy szívelégtelenséghez is hozzájárulhat.

Mitrális prolapsus

Mitrális prolapsus esetén a mitrális billentyű egyik vagy mindkét vitorlája a szív összehúzódásakor a bal pitvar irányába boltosul.

Az eltéréshez bizonyos esetekben mitrális billentyűelégtelenség és szívzörej is társulhat.

Veleszületett szívhibák

Egyes szívzörejek hátterében veleszületett szíveltérés áll.

Ilyen lehet többek között:

• pitvari sövényhiány;
• kamrai sövényhiány;
• egyes billentyűfejlődési rendellenességek;
• bizonyos nagyér-rendellenességek;
• összetettebb veleszületett szívhibák.

Ezeket gyakran már gyermekkorban felismerik, de kisebb eltérések esetenként csak későbbi életkorban, más okból végzett kardiológiai vizsgálat során derülnek ki.

Szívizombetegségek

Bizonyos kardiomiopátiák megváltoztathatják a vér szíven belüli áramlását.

Ha például a szívizom egy része jelentősen megvastagszik, szűkebbé válhat a vér kiáramlási útja. Az így kialakuló turbulens áramlás szívzörejt eredményezhet.

Szívbelhártya-gyulladás

Az endocarditis a szív belső felszínét, gyakran a szívbillentyűket érintő súlyos fertőzés.

A billentyűk károsodása vagy működésük megváltozása következtében új szívzörej jelenhet meg, illetve egy korábban ismert zörej jellege is megváltozhat.

Életkorral összefüggő billentyűbetegségek

Az életkor előrehaladtával a szívbillentyűk szerkezete megváltozhat, meszesedhet és merevebbé válhat.

Ennek következtében billentyűszűkület vagy -elégtelenség alakulhat ki. Emiatt idősebb korban az újonnan észlelt szívzörej hátterében gyakrabban állhat strukturális szíveltérés.

Milyen tünetei vannak a szívzörejnek?

Fontos különbséget tenni a szívzörej és az azt kiváltó betegség tünetei között.

Magát a szívzörejt a páciens általában nem érzi. Sok esetben véletlenül fedezik fel egy rutin orvosi vizsgálat során, amikor az orvos fonendoszkóppal meghallgatja a szívet.

Ha azonban a szívzörej hátterében szívbetegség áll, többek között a következő panaszok jelentkezhetnek:

• terhelésre vagy nyugalomban jelentkező légszomj;
• szokatlan fáradékonyság;
• csökkent terhelhetőség;
• mellkasi fájdalom vagy nyomás;
• szívdobogásérzés;
• gyors vagy szabálytalan szívverés;
• szédülés;
• ájulás;
• láb- vagy bokaduzzanat;
• ödéma;
• ritkábban kékes ajak- vagy bőrelszíneződés.

Ezek a panaszok nem kizárólag szívzörej esetén fordulhatnak elő, ugyanakkor indokolhatják a kardiológiai kivizsgálást.

Mikor kell komolyan venni a szívzörejt?

Az újonnan észlelt szívzörej jelentőségét érdemes orvosilag megítélni, különösen felnőttkorban vagy akkor, ha egyéb tünetek is társulnak hozzá.

Kardiológiai kivizsgálás különösen indokolt lehet, ha a szívzörej mellett:

• légszomj;
• csökkent terhelhetőség;
• visszatérő szívdobogásérzés;
• mellkasi panasz;
• szédülés;
• ájulás;
• lábdagadás;
• szokatlan fáradékonyság jelentkezik.

Hirtelen kialakuló erős mellkasi fájdalom, súlyos légszomj, eszméletvesztés vagy más akut, súlyos tünet esetén sürgősségi ellátás szükséges.

A szívzörej típusai

A szívzörejek egyik fontos csoportosítási szempontja, hogy a szívciklus melyik szakaszában hallhatók.

Szisztolés szívzörej

A szisztolés szívzörej a szív összehúzódása, vagyis a szisztolé során hallható.

Okozhatja többek között:

• bizonyos billentyűszűkület;
• billentyűelégtelenség;
• fokozott véráramlás;
• egyes veleszületett szívhibák;
• bizonyos szívizombetegségek.

A szisztolés szívzörej lehet ártalmatlan és kóros eredetű is, ezért jelentőségét mindig a teljes klinikai kép alapján kell meghatározni.

Diasztolés szívzörej

A diasztolés zörej a szív elernyedési, telődési szakaszában hallható.

Felnőtteknél a diasztolés szívzörej rendszerint kóros eltérés gyanúját veti fel, ezért kivizsgálást igényel.

Folyamatos szívzörej

Folyamatos zörej esetén a hang a szív összehúzódási és elernyedési szakaszában egyaránt hallható.

Hátterében különböző keringési vagy veleszületett eltérések állhatnak. A jelentőségét és az esetleges további vizsgálatok szükségességét a klinikai körülmények alapján kell megítélni.

Mit vizsgál a kardiológus a szívzörej meghallgatásakor?

A fonendoszkópos vizsgálat során a kardiológus nemcsak azt figyeli, hogy hallható-e szívzörej.

Jelentősége lehet többek között:

• a zörej hangerejének;
• a mellkason hallható helyének;
• annak, hogy a hang merre vezetődik;
• a szívcikluson belüli időzítésének;
• időtartamának;
• hangmagasságának;
• jellegének.

A zörej tulajdonságai fontos információt adhatnak a lehetséges háttérokokról, de a pontos diagnózishoz további vizsgálatokra lehet szükség.

Hogyan történik a szívzörej kivizsgálása?

A szívzörej kivizsgálása az anamnézis, a fizikális vizsgálat és szükség szerint további kardiológiai vizsgálatok együttes értékelésén alapul.

Kardiológiai vizsgálat

A kivizsgálás részletes beszélgetéssel kezdődik.

A kardiológus áttekinti többek között:

• a jelenlegi panaszokat;
• azok kezdetét és jellegét;
• a korábbi betegségeket;
• a rendszeresen szedett gyógyszereket;
• a korábbi szívbetegségeket;
• a családban előforduló szív-érrendszeri betegségeket.

Ezt fizikális vizsgálat követi, amelynek fontos része a szív fonendoszkópos meghallgatása.

Nyugalmi EKG

A 12 elvezetéses nyugalmi EKG a szív elektromos működéséről szolgáltat információt.

Segíthet többek között ritmus- és ingerületvezetési zavarok felismerésében, illetve olyan eltérések észlelésében, amelyek további vizsgálatot indokolhatnak.

Fontos azonban, hogy az EKG önmagában nem alkalmas a szívzörej leggyakoribb strukturális okainak kizárására.

Szívultrahang

A szívzörej kivizsgálásában kiemelt szerepe lehet az echokardiográfiának, vagyis a szívultrahangnak, különösen akkor, ha strukturális szívbetegség gyanúja merül fel.

A vizsgálattal részletesen értékelhető:

• a szívüregek mérete;
• a szív falainak szerkezete és mozgása;
• a szív pumpafunkciója;
• a szívbillentyűk szerkezete és működése;
• a billentyűszűkületek;
• a billentyűelégtelenségek;
• a vér szíven belüli áramlása.

A Doppler-technika segítségével a véráramlás iránya és sebessége is vizsgálható, ami különösen fontos a billentyűbetegségek megítélésében.

A szívultrahang fájdalommentes, nem jár ionizáló sugárterheléssel, és fontos információt szolgáltathat arról, hogy a szívzörej hátterében áll-e strukturális eltérés.

Holter EKG

Ha a szívzörej mellett szívdobogásérzés vagy feltételezett ritmuszavar is jelentkezik, indokolt lehet hosszabb idejű Holter EKG-vizsgálat.

A készülék a hétköznapi tevékenység során folyamatosan rögzíti a szív elektromos működését. Így olyan ritmuszavarok is felismerhetők, amelyek a rövid nyugalmi EKG során éppen nem jelentkeznek.

Terheléses EKG

Bizonyos panaszok és kardiológiai kérdések esetén terheléses vizsgálatra is szükség lehet.

Ennek során ellenőrzött fizikai terhelés közben követik a szív elektromos működését, a pulzust, a vérnyomást és a páciens panaszait.

További vizsgálatok

A feltételezett háttérok alapján bizonyos esetekben további vizsgálatokra is szükség lehet, például:

• szív-CT-re;
• szív-MR-vizsgálatra;
• laboratóriumi vizsgálatokra;
• transoesophagealis szívultrahangra;
• meghatározott esetekben szívkatéteres vizsgálatra.

A szükséges vizsgálatokat a kardiológus választja ki az anamnézis, a fizikális vizsgálat és a korábbi eredmények alapján.

Szívzörej gyermekkorban és felnőttkorban

Gyermekkorban az ártalmatlan szívzörej gyakori jelenség. Egészséges gyermeknél is hallható lehet zörej anélkül, hogy strukturális szívbetegség állna a háttérben.

Ugyanakkor a zörej veleszületett szívhibára is utalhat. Ezért jelentőségét gyermekorvosi, szükség esetén gyermekkardiológiai vizsgálattal kell megítélni.

Felnőttkorban az újonnan észlelt zörej jelentőségének megítélése azért is fontos, mert az életkor előrehaladtával gyakoribbá válhatnak bizonyos szívbillentyű-betegségek.

Várandósság alatt ugyanakkor a keringés élettani változásai miatt funkcionális szívzörej is megjelenhet.

Hogyan kezelhető a szívzörej?

A szívzörejt önmagában nem kell megszüntetni. A kezelés attól függ, hogy mi okozza a hangjelenséget.

Ártalmatlan szívzörej kezelése

Ha a kardiológiai kivizsgálás alapján nem igazolódik a zörejt magyarázó strukturális szívbetegség, és a zörej ártalmatlannak bizonyul, általában nincs szükség speciális kezelésre.

Ha a funkcionális zörej például vérszegénységgel, lázzal vagy pajzsmirigy-túlműködéssel függ össze, az alapállapot rendezésével a zörej csökkenhet vagy megszűnhet.

Kóros szívzörej kezelése

Ha a háttérben szívbetegség igazolódik, a kezelés az alapbetegséghez igazodik.

Ennek része lehet:

• gyógyszeres kezelés;
• rendszeres kardiológiai ellenőrzés;
• a szív-érrendszeri kockázati tényezők kezelése;
• katéteres beavatkozás;
• bizonyos esetekben szívműtét.

Jelentős billentyűbetegségek esetén például szükségessé válhat a billentyű helyreállítása vagy cseréje. Egyes billentyűbetegségek megfelelő esetben katéteres módszerekkel is kezelhetők.

Mi történhet, ha a kóros szívzörej okát nem vizsgálják ki?

A hosszú távú következményeket nem maga a szívzörej, hanem az azt kiváltó betegség határozza meg.

Egy jelentősebb billentyűelégtelenség például tartósan fokozhatja bizonyos szívüregek terhelését. Idővel az érintett szívüreg kitágulhat, romolhat a szív működése, valamint ritmuszavar vagy szívelégtelenség is kialakulhat.

Más esetekben a billentyűszűkület fokozatos rosszabbodása terhelésre jelentkező légszomjat, mellkasi panaszt, szédülést vagy ájulást okozhat.

Ezért fontos annak megállapítása, hogy ártalmatlan zörejről vagy kezelést, illetve rendszeres ellenőrzést igénylő szívbetegségről van-e szó.

Szívzörej kivizsgálása Budapesten – Budai Magánklinika

Ha egy orvosi vizsgálat során szívzörejt észleltek, vagy a zörej mellett légszomj, szívdobogásérzés, mellkasi panasz, csökkent terhelhetőség, szédülés vagy más kardiológiai tünet jelentkezik, indokolt lehet a részletes kardiológiai kivizsgálás.

A Budai Magánklinika kardiológiai szakrendelésén Dr. Gara Edit kardiológus szakorvos végzi a szív- és érrendszeri panaszok és eltérések kivizsgálását.

A kardiológiai vizsgálat során az észlelt zörej és a panaszok alapján meghatározható, hogy milyen további vizsgálatok szükségesek. A szívzörej hátterének tisztázásában strukturális eltérés gyanúja esetén különösen fontos szerepet kaphat a szívultrahang.

Budai Magánklinika
1023 Budapest, Török utca 6. fszt. 1.

A rendelő Budapest II. kerületében, a Margit körút és a Széll Kálmán tér közelében található.

Gyakori kérdések a szívzörejről

Veszélyes a szívzörej?

Nem feltétlenül. Sok szívzörej ártalmatlan, és strukturális szívbetegség nélkül is kialakulhat. Más esetekben azonban billentyűbetegség vagy egyéb szíveltérés állhat a háttérben, ezért az újonnan észlelt zörej jelentőségét érdemes tisztázni.

Érezhető a szívzörej?

Általában nem. A szívzörej fonendoszkóppal hallható hangjelenség. A páciens többnyire nem magát a zörejt érzékeli, hanem – ha betegség áll a háttérben – annak tüneteit tapasztalhatja.

Milyen tünetek társulhatnak kóros szívzörejhez?

Előfordulhat légszomj, fáradékonyság, csökkent terhelhetőség, mellkasi panasz, szívdobogásérzés, szédülés, ájulás vagy lábdagadás. Ugyanakkor a kóros szívzörej hátterében álló eltérés kezdetben tünetmentes is lehet.

Miért fontos a szívultrahang szívzörej esetén?

A szívultrahang segítségével vizsgálhatók a szívbillentyűk, a szívüregek, a szívizom működése és a véráramlás. Ezért strukturális szívbetegség gyanúja esetén kiemelt szerepe van a szívzörej okának tisztázásában.

Lehet szívzörej egészséges szív mellett?

Igen. Funkcionális vagy ártalmatlan szívzörej strukturális szívbetegség nélkül is kialakulhat. Előfordulhat például gyermekkorban, várandósság alatt, láz, vérszegénység vagy más fokozott keringéssel járó állapot esetén.

Mit jelent a szisztolés szívzörej?

Azt jelenti, hogy a zörej a szív összehúzódási fázisában hallható. Számos oka lehet az ártalmatlan fokozott véráramlástól bizonyos billentyűbetegségekig.

Mit jelent a diasztolés szívzörej?

A diasztolés zörej a szív elernyedési és telődési szakaszában hallható. Felnőttkorban az ilyen zörej általában kóros eltérés gyanúját veti fel, ezért kivizsgálást igényel.

Elegendő az EKG a szívzörej kivizsgálásához?

Nem feltétlenül. Az EKG a szív elektromos működését vizsgálja, míg a szívzörej hátterében gyakran a billentyűk vagy más szívstruktúrák eltérései állnak. Ezek megítélésében a szívultrahangnak lehet kiemelt szerepe.

Kezelni kell minden szívzörejt?

Nem. Az ártalmatlan szívzörej önmagában általában nem igényel kezelést. Kóros zörej esetén sem magát a hangjelenséget kezeljük, hanem az azt kiváltó betegséget.

Elmúlhat a szívzörej?

Igen. Egyes funkcionális szívzörejek átmenetiek. Ha például láz, vérszegénység vagy más fokozott keringéssel járó állapot okozza a zörejt, az alapállapot rendeződésével megszűnhet. Strukturális szívbetegség esetén a lefolyás és a szükséges kezelés a konkrét eltéréstől függ.

Összefoglalás

A szívzörej nem önálló diagnózis, hanem a szív meghallgatásakor észlelhető klinikai jel. Lehet teljesen ártalmatlan, ugyanakkor szívbillentyű-betegség, veleszületett szívhiba vagy más strukturális eltérés is állhat a hátterében.

A legfontosabb kérdés ezért nem pusztán az, hogy hallható-e szívzörej, hanem az, hogy mi okozza. Ennek megítélésében a kardiológiai vizsgálat mellett – megfelelő indikáció esetén – a szívultrahangnak kiemelt szerepe lehet.