A magas vérnyomás tünetei sok esetben hosszú ideig egyáltalán nem jelentkeznek. A hipertónia úgy is terhelheti a szívet, valamint károsíthatja az ereket, a vesét, az agyat és a szemet, hogy közben az érintett semmilyen egyértelmű panaszt nem tapasztal.

Nagyon magas vérnyomás mellett előfordulhat fejfájás, szédülés, látászavar, mellkasi panasz vagy légszomj. Ezek azonban önmagukban nem bizonyítják a hipertónia fennállását.

A diagnózis alapja ezért nem a tünetek megfigyelése, hanem a szabályosan végzett, ismételt vérnyomásmérés, szükség esetén otthoni vérnyomásnaplóval vagy 24 órás vérnyomás-monitorozással kiegészítve.

A Budai Magánklinika kardiológiai szakrendelésén Dr. Gara Edit kardiológus szakorvos foglalkozik többek között a magas vérnyomás kivizsgálásával és gondozásával.

Mi számít magas vérnyomásnak?

A vérnyomás azt mutatja meg, milyen nyomást fejt ki a keringő vér az artériák falára.

A mérés során két értéket kapunk:

• a szisztolés vérnyomás a szív összehúzódásakor mérhető felső érték;
• a diasztolés vérnyomás pedig a szív elernyedésekor mérhető alsó érték.

A vérnyomás nem állandó. Értéke a nap folyamán természetes módon változik, és befolyásolhatja többek között a fizikai aktivitás, a stressz, az alvás, a fájdalom és bizonyos gyógyszerek.

A rendelőben ismételten mért 140/90 Hgmm vagy ennél magasabb vérnyomás hipertóniára utal. A diagnózis azonban általában nem egyetlen mérési eredményen alapul.

Az ismételt rendelői mérések mellett az otthoni vérnyomásmérés, illetve szükség esetén a 24 órás vérnyomás-monitorozás – ABPM – is fontos szerepet kaphat.

A magas vérnyomás sokáig tünetmentes lehet

A hipertónia egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem feltétlenül okoz panaszokat.

Sokan csak egy rutin orvosi vizsgálat, alkalmassági vizsgálat vagy más okból végzett vérnyomásmérés során szembesülnek azzal, hogy vérnyomásuk magasabb a kívánatosnál.

A panaszmentesség azonban nem jelenti azt, hogy a magas vérnyomás ártalmatlan.

A tartósan emelkedett vérnyomás hosszú távon fokozott terhelést jelenthet az érfalak és a szív számára, valamint hozzájárulhat különböző szív- és érrendszeri, vese-, agyi és szemészeti szövődmények kialakulásához.

Éppen ezért nem érdemes arra várni, hogy megjelenjenek a magas vérnyomás tünetei. A hipertónia felismerésének megbízható módja a vérnyomás rendszeres és megfelelő körülmények között történő mérése.

Melyek lehetnek a magas vérnyomás tünetei?

A magas vérnyomásnak nincs olyan egyetlen jellegzetes tünete, amely alapján biztosan megállapítható lenne a betegség.

Különösen jelentősen emelkedett vérnyomás mellett előfordulhat:

• fejfájás;
• szédülés;
• fáradékonyság;
• szívdobogásérzés;
• mellkasi fájdalom vagy nyomás;
• légszomj;
• homályos látás vagy más látászavar;
• hányinger;
• zavartság;
• ritkábban orrvérzés.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a panaszok nem kizárólag magas vérnyomás esetén fordulnak elő. Számos más betegség vagy átmeneti állapot is okozhat hasonló tüneteket.

Ezért a panaszok alapján nem lehet hipertóniát diagnosztizálni. A vérnyomást meg kell mérni, tartósan magas értékek esetén pedig orvosi kivizsgálás indokolt.

Fejfájás és magas vérnyomás

A fejfájást gyakran automatikusan a magas vérnyomás egyik tünetének tekintik.

A hétköznapi fejfájások jelentős részének hátterében azonban nem hipertónia áll. Enyhe vagy közepes vérnyomás-emelkedésből ezért önmagában nem következik, hogy az okozza a fejfájást.

Nagyon magas vérnyomás mellett ugyanakkor jelentkezhet fejfájás, különösen akkor, ha más panasz – például látászavar, mellkasi fájdalom, légszomj vagy neurológiai tünet – is társul hozzá.

A hirtelen kialakuló, szokatlanul erős fejfájás, különösen neurológiai tünetekkel együtt, sürgős orvosi kivizsgálást igényel.

Szédülés és magas vérnyomás

A szédülés szintén gyakran szerepel a magas vérnyomással kapcsolatba hozott panaszok között.

A tünet azonban önmagában nem alkalmas a hipertónia felismerésére. Szédülést többek között vérnyomásesés, egyensúlyszervi eltérések, ritmuszavarok, gyógyszerek vagy neurológiai betegségek is okozhatnak.

Visszatérő szédülés esetén ezért érdemes ellenőrizni a vérnyomást, de szükség lehet a panasz további kivizsgálására is.

Mellkasi nyomás vagy mellkasi fájdalom

A tartósan magas vérnyomás növeli a szív terhelését és a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

A mellkasi nyomást vagy fájdalmat ezért komolyan kell venni, különösen akkor, ha a panasz terhelésre jelentkezik, vagy légszomj, verejtékezés, hányinger, gyengeség, illetve karba, vállba, hátba vagy állkapocsba sugárzó fájdalom társul hozzá.

Újonnan kialakult, erős vagy tartós mellkasi fájdalom esetén nem rutin kardiológiai időpontra kell várni, hanem sürgős orvosi ellátásra lehet szükség.

Szívdobogásérzés

Szívdobogásérzés során a páciens úgy érezheti, hogy a szíve erősebben, gyorsabban vagy szabálytalanul ver.

Magas vérnyomás mellett is jelentkezhet ilyen panasz, de hátterében szívritmuszavar, stressz, fokozott koffeinfogyasztás, pajzsmirigybetegség vagy más eltérés is állhat.

Visszatérő szívdobogásérzés esetén kardiológiai kivizsgálás, EKG vagy szükség esetén hosszabb idejű Holter EKG-vizsgálat segíthet a háttér tisztázásában.

Légszomj

A terhelésre vagy nyugalomban jelentkező légszomj hátterében számos ok állhat.

Tartós hipertónia esetén a szív fokozott terhelése idővel olyan elváltozásokhoz vezethet, amelyek légszomjat és csökkent terhelhetőséget okozhatnak.

A légszomj különösen akkor igényel mielőbbi kivizsgálást, ha korábban nem jelentkezett, fokozódik, mellkasi panasszal társul, vagy már kis fizikai terhelés mellett is észlelhető.

A hirtelen kialakuló, súlyos légszomj sürgősségi ellátást igényelhet.

Látászavar

A tartósan magas vérnyomás a szem kis ereit is károsíthatja.

Nagyon magas vérnyomás mellett homályos látás vagy más látászavar is kialakulhat. A hirtelen jelentkező látásromlásnak azonban számos egyéb oka lehet.

Ezért a hirtelen fellépő vagy jelentős látászavar sürgős orvosi kivizsgálást igényel.

Orrvérzés és magas vérnyomás

Az orrvérzést gyakran a magas vérnyomás tünetének tekintik, de az összefüggés nem ilyen egyszerű.

Az orrvérzésnek számos helyi és általános oka lehet, ezért önmagában nem alkalmas a hipertónia felismerésére.

Nagyon magas vérnyomás mellett ugyanakkor orrvérzés is előfordulhat. Ha az orrvérzés során kiugróan magas vérnyomásérték mérhető, vagy a panasz rendszeresen visszatér, érdemes orvossal egyeztetni.

Milyen tüneteket okozhat a régóta fennálló magas vérnyomás?

A kezeletlen vagy nem megfelelően kontrollált hipertónia hosszú idő alatt különböző szervek károsodásához vezethet.

Ilyenkor a jelentkező panaszok sokszor már nem közvetlenül a magas vérnyomás tünetei, hanem annak szövődményei vagy célszervkárosító hatása miatt alakulnak ki.

Előfordulhat például:

• terhelésre jelentkező nehézlégzés;
• csökkent fizikai terhelhetőség;
• lábdagadás, ödéma;
• mellkasi fájdalom;
• szívritmuszavar;
• látásromlás;
• vesefunkció-romlás;
• alsó végtagi keringési panaszok;
• neurológiai tünetek.

A hipertónia hosszú távú következményei miatt a megfelelő kezelés akkor is fontos, ha a beteg egyébként teljesen panaszmentes.

Milyen szövődményeket okozhat a kezeletlen magas vérnyomás?

A tartósan emelkedett vérnyomás az egész érrendszert érintheti, ezért szövődményei több szervben is megjelenhetnek.

Szívbetegségek

A szívnek magas vérnyomás mellett nagyobb ellenállással szemben kell pumpálnia a vért. Tartós terhelés hatására a szívizom szerkezete megváltozhat, és idővel romolhat a szív működése.

A hipertónia növeli többek között:

• a koszorúér-betegség;
• a szívinfarktus;
• a szívelégtelenség;
• valamint bizonyos szívritmuszavarok kockázatát.

Stroke

A magas vérnyomás a stroke egyik legfontosabb befolyásolható kockázati tényezője.

A hirtelen kialakuló féloldali gyengeség vagy zsibbadás, arcaszimmetria, beszédzavar, látászavar, koordinációs probléma vagy más akut neurológiai tünet azonnali sürgősségi ellátást igényel.

Vesekárosodás

A vese és a vérnyomás között szoros kapcsolat áll fenn.

Egyes vesebetegségek magas vérnyomást okozhatnak, ugyanakkor a tartós hipertónia maga is károsíthatja a vesék finom érhálózatát és ronthatja a veseműködést.

Szemészeti szövődmények

A tartós hipertónia a retina apró ereit is károsíthatja. Súlyosabb esetben ennek következménye látásromlás lehet.

Érrendszeri károsodás

A magas vérnyomás hozzájárulhat az artériák károsodásához és az érelmeszesedés folyamatához. Ennek következményei a szíven és az agyon kívül más szervek és a végtagok keringését is érinthetik.

Mikor veszélyesek a magas vérnyomás tünetei?

Különös figyelmet igényel a 180/120 Hgmm körüli vagy ezt meghaladó vérnyomásérték, főként akkor, ha akut tünetek is jelentkeznek.

Ilyen lehet:

• erős vagy szokatlan fejfájás;
• mellkasi fájdalom;
• súlyos légszomj;
• zavartság;
• jelentős látászavar;
• hányinger vagy hányás;
• beszédzavar;
• féloldali gyengeség, zsibbadás vagy bénulás;
• eszméletzavar.

Nagyon magas vérnyomás és akut célszervkárosodásra utaló tünetek esetén hipertenzív sürgősségi állapot, stroke, akut szívbetegség vagy más súlyos eltérés is állhat a háttérben.

Akut, súlyos tünetek esetén haladéktalanul sürgősségi segítséget kell kérni, szükség esetén a 112-es segélyhívón.

Mi okozza a magas vérnyomást?

A magas vérnyomás hátterében nem minden esetben található egyetlen konkrét kiváltó ok.

Primer, vagyis elsődleges hipertónia

A magas vérnyomás leggyakoribb formája fokozatosan, több tényező együttes hatására alakul ki.

Kialakulásában szerepet játszhat:

• az örökletes hajlam;
• az életkor;
• a túlsúly és elhízás;
• a mozgásszegény életmód;
• a túlzott sóbevitel;
• a dohányzás;
• a túlzott alkoholfogyasztás;
• valamint egyes társbetegségek és életmódi tényezők.

Szekunder, vagyis másodlagos hipertónia

Másodlagos hipertónia esetén a vérnyomás-emelkedés mögött azonosítható betegség vagy egyéb kiváltó tényező áll.

Ilyen lehet például:

• bizonyos vesebetegségek;
• veseartéria-szűkület;
• pajzsmirigybetegség;
• mellékvese-betegségek;
• primer aldoszteronizmus;
• Cushing-szindróma;
• feokromocitóma;
• obstruktív alvási apnoe;
• egyes veleszületett érfejlődési rendellenességek;
• bizonyos gyógyszerek és egyéb készítmények.

Másodlagos hipertónia gyanúja esetén fontos a kiváltó ok célzott felderítése.

Mikor forduljon kardiológushoz?

Kardiológiai vagy egyéb orvosi kivizsgálás indokolt lehet, ha:

• ismételten magas vérnyomásértékeket mér;
• korábban normális vérnyomása tartósan megemelkedik;
• a már kezelt magas vérnyomás nem megfelelően kontrollált;
• vérnyomása jelentősen ingadozik;
• visszatérő szívdobogásérzést tapasztal;
• terhelésre légszomjat vagy mellkasi panaszt észlel;
• több szív-érrendszeri kockázati tényezővel rendelkezik;
• vagy a hipertónia szívre gyakorolt hatását szükséges megítélni.

Akut mellkasi fájdalom, súlyos légszomj vagy neurológiai tünetek esetén azonban nem rutin szakrendelési időpontra, hanem sürgősségi ellátásra lehet szükség.

Hogyan történik a magas vérnyomás kivizsgálása?

A hipertónia diagnózisa általában nem egyetlen magas vérnyomásérték megállapításából áll.

A kivizsgálás célja annak tisztázása, hogy valóban tartós vérnyomás-emelkedésről van-e szó, milyen szív-érrendszeri kockázattal rendelkezik a páciens, kialakult-e célszervkárosodás, illetve felmerül-e másodlagos hipertónia lehetősége.

A vizsgálat része lehet:

• részletes kórelőzmény;
• a rendszeresen szedett gyógyszerek áttekintése;
• családi kórelőzmény;
• fizikális vizsgálat;
• ismételt vérnyomásmérés;
• nyugalmi EKG;
• laboratóriumi vizsgálatok;
• indokolt esetben szívultrahang;
• valamint további célzott vizsgálatok.

Miért fontos az otthoni vérnyomásmérés?

Az otthon végzett rendszeres mérés segíthet annak megítélésében, hogyan alakul a vérnyomás a hétköznapi körülmények között.

Érdemes vérnyomásnaplót vezetni, amelyben a mért értékek mellett a mérés időpontja is szerepel.

A pontos mérés érdekében:

• a mérés előtt néhány percig üljön nyugodtan;
• a hát legyen megtámasztva;
• a kar legyen megfelelően alátámasztva;
• használjon megfelelő méretű mandzsettát;
• lehetőség szerint hasonló körülmények között végezze a méréseket.

Az otthoni eredményeket érdemes magával vinni az orvosi vizsgálatra.

ABPM – 24 órás vérnyomás-monitorozás

A 24 órás vérnyomás-monitorozás, vagy ABPM során egy hordozható készülék nappal és éjszaka rendszeres időközönként automatikusan megméri a vérnyomást.

Az ABPM részletesebb képet adhat:

• a nappali vérnyomásértékekről;
• az éjszakai vérnyomásról;
• a vérnyomás napi alakulásáról;
• a kiugró értékekről;
• valamint a kezelés hatékonyságáról.

Segíthet felismerni a fehérköpeny-hipertóniát, amikor főként a rendelőben magas a vérnyomás, valamint a maszkolt hipertóniát, amikor a rendelőben megfelelő, a mindennapi élet során azonban emelkedett értékek mérhetők.

Mit lehet tenni a magas vérnyomás ellen?

A magas vérnyomás kezelésében az életmódi változtatások alapvető jelentőségűek, és gyógyszeres kezelés mellett is fontosak.

A vérnyomás és az általános szív-érrendszeri kockázat csökkentésében szerepet kaphat:

• az egészséges testsúly elérése és megtartása;
• a túlzott sóbevitel csökkentése;
• a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag, kiegyensúlyozott étrend;
• a rendszeres fizikai aktivitás;
• a dohányzás elhagyása;
• az alkoholfogyasztás mérséklése;
• a megfelelő alvás;
• valamint a stressz megfelelő kezelése.

Sok esetben gyógyszeres kezelésre is szükség van. A megfelelő készítményt vagy gyógyszer-kombinációt az orvos az egyéni állapot, a társbetegségek, a vérnyomásértékek és a teljes szív-érrendszeri kockázat alapján választja ki.

Magas vérnyomás tüneteinek kivizsgálása Budapesten – Budai Magánklinika

A magas vérnyomás tünetei nem mindig egyértelműek, sőt a hipertónia hosszú időn keresztül teljesen panaszmentes lehet. Ezért a betegség felismerésében a megfelelő vérnyomásmérésnek és az időben elvégzett orvosi kivizsgálásnak van meghatározó szerepe.

Ha ismételten magas értékeket mér, vérnyomása nehezen beállítható, vagy olyan panaszokat tapasztal, amelyek hátterében szív-érrendszeri eltérés is állhat, indokolt lehet kardiológiai vizsgálat.

A Budai Magánklinika kardiológiai szakrendelésén Dr. Gara Edit kardiológus szakorvos végzi a magas vérnyomással és más szív-érrendszeri panaszokkal érkező páciensek kivizsgálását.

Budai Magánklinika
1023 Budapest, Török utca 6. fszt. 1.

A rendelő Budapest II. kerületében, a Margit körút és a Széll Kálmán tér közelében található.

Gyakori kérdések a magas vérnyomás tüneteiről

Lehet magas a vérnyomásom úgy, hogy semmilyen tünetem nincs?

Igen. A hipertónia gyakran hosszú ideig teljesen tünetmentes. Ezért a magas vérnyomás felismerésének legfontosabb eszköze nem a tünetek figyelése, hanem a vérnyomás megfelelő mérése.

A fejfájás biztosan magas vérnyomást jelent?

Nem. A fejfájásnak nagyon sok oka lehet. Nagyon magas vérnyomás mellett előfordulhat fejfájás, de önmagában a fejfájás alapján nem diagnosztizálható hipertónia.

A szédülés lehet a magas vérnyomás tünete?

Előfordulhat, különösen jelentősen emelkedett vérnyomás mellett, de a szédülés nem specifikus tünet. Vérnyomásesés, egyensúlyszervi problémák, gyógyszerek, szívritmuszavarok és más betegségek is okozhatják.

A fáradtság lehet a magas vérnyomás jele?

Fáradékonyság előfordulhat hipertónia mellett, de önmagában nem jellegzetes tünet. Tartós vagy szokatlan fáradtság esetén érdemes kivizsgálni annak okát.

Az orrvérzés a magas vérnyomás jele?

Nem feltétlenül. Az orrvérzésnek számos oka lehet. Nagyon magas vérnyomás mellett előfordulhat, de önmagában nem bizonyítja a hipertóniát.

Milyen tüneteknél kell azonnal segítséget kérni?

Nagyon magas vérnyomás mellett jelentkező erős mellkasi fájdalom, súlyos légszomj, zavartság, beszédzavar, féloldali gyengeség vagy bénulás, jelentős látászavar, eszméletzavar vagy más hirtelen súlyos tünet sürgősségi ellátást igényelhet.

Hányszor kell magas értéket mérni ahhoz, hogy hipertóniáról beszéljünk?

Egyetlen kiugró érték általában nem elegendő a diagnózishoz. A vérnyomást ismételten, megfelelő körülmények között kell ellenőrizni. Szükség esetén otthoni vérnyomásmérés vagy 24 órás ABPM segíthet a diagnózis pontosításában.

Miért fontos a magas vérnyomás korai felismerése?

Mert a hipertónia akkor is károsíthatja az ereket és a szerveket, amikor még semmilyen panaszt nem okoz. A megfelelő vérnyomáskezelés csökkentheti a súlyos szív- és érrendszeri szövődmények kockázatát.

Kihez forduljak, ha rendszeresen magas a vérnyomásom?

Ismételten magas értékek esetén érdemes orvosi kivizsgálást kérni. A kivizsgálás során felmérhető a szív-érrendszeri kockázat, az esetleges célszervkárosodás és az, hogy szükség van-e további vizsgálatokra vagy kezelésre.

Összefoglalás

A magas vérnyomás tünetei sok esetben egyáltalán nem jelentkeznek. A hipertónia ezért nem ismerhető fel megbízhatóan abból, hogy valaki hogyan érzi magát.

Fejfájás, szédülés, látászavar, mellkasi panasz vagy légszomj előfordulhat magas vérnyomás mellett, különösen jelentősen emelkedett értékek esetén, ezek azonban nem specifikus tünetek.

A magas vérnyomás felismerésének alapja a szabályosan végzett vérnyomásmérés. Ismételten magas értékek esetén orvosi kivizsgálás javasolt, akut súlyos panaszokkal járó nagyon magas vérnyomás esetén pedig sürgősségi ellátás válhat szükségessé.