A humán papillomavírus, vagyis HPV az egyik leggyakoribb szexuális úton és intim bőr-, illetve nyálkahártya-kontaktussal terjedő vírus. A legtöbb ember élete során találkozik valamely HPV-típussal, sokszor anélkül, hogy erről tudna.

A HPV-fertőzések jelentős része átmeneti, és az immunrendszer idővel kontrollálja. Bizonyos magas kockázatú HPV-típusok tartós fennmaradása azonban rákmegelőző elváltozásokhoz, illetve többféle rosszindulatú daganat kialakulásához vezethet.

A HPV oltás célja az új HPV-fertőzések megelőzése. A védőoltás különösen hatékony akkor, ha még a HPV-vel való találkozás előtt megtörténik, ezért elsősorban serdülőkorban javasolt. Bizonyos esetekben azonban későbbi életkorban is lehet előnye.

Fontos, hogy a HPV elleni védőoltás nem helyettesíti a méhnyakrákszűrést. Az oltott nőknek is részt kell venniük az életkoruknak és kockázatuknak megfelelő szűrővizsgálatokon.

Mi az a HPV?

A humán papillomavírusok több mint 200 különböző típust magában foglaló víruscsoportot alkotnak.

Ezek egy része a bőrt, más részük a nemi szervek és más anatómiai területek nyálkahártyáját fertőzheti meg.

A HPV-típusokat daganatkeltő képességük alapján gyakran két nagy csoportba sorolják.

Alacsony kockázatú HPV-típusok

Ezek általában nem okoznak rosszindulatú daganatot, viszont bizonyos típusaik – különösen a HPV 6 és 11 – a nemi szervi szemölcsök jelentős részéért felelősek.

Magas kockázatú HPV-típusok

Tartós fennmaradásuk rákmegelőző elváltozások és bizonyos daganatok kialakulásához vezethet.

Kiemelt jelentőségű a HPV 16 és 18, de több további magas kockázatú HPV-típus is ismert.

Hogyan terjed a HPV?

A HPV elsősorban intim bőr- és nyálkahártya-kontaktussal terjed.

A fertőzés átadásához nem feltétlenül szükséges behatolással járó szexuális együttlét.

A HPV terjedhet például:

• hüvelyi, anális vagy orális szex során;
• intim bőr-bőr érintkezéssel;
• a nemi szervek közvetlen érintkezésével.

Az óvszer használata csökkentheti a HPV-fertőzés kockázatát, de nem biztosít teljes védelmet, mivel a vírus olyan bőrfelületeken is jelen lehet, amelyeket az óvszer nem fed.

Miért fontos a HPV oltás?

A HPV elleni védőoltás az oltóanyagban szereplő HPV-típusok által okozott új fertőzések megelőzésére szolgál.

Ezzel csökkenthető több HPV-hez kapcsolódó rákmegelőző elváltozás és daganatos betegség kialakulásának kockázata.

A HPV többek között összefüggésbe hozható:

• a méhnyakrákkal;
• a szeméremtest bizonyos daganataival;
• a hüvely bizonyos daganataival;
• a végbélnyílás daganataival;
• a pénisz egyes daganataival;
• valamint bizonyos szájgarati daganatokkal.

A megfelelő HPV-típusok ellen védelmet biztosító oltás emellett csökkentheti a nemi szervi szemölcsök kialakulásának kockázatát is.

Hogyan működik a HPV oltás?

A HPV-vakcinák nem élő HPV-vírust tartalmaznak.

Az oltásban található vírusszerű részecskék segítségével az immunrendszer olyan ellenanyagokat hoz létre, amelyek egy későbbi HPV-expozíció során képesek gyorsan felismerni az oltás által lefedett vírustípusokat.

A HPV oltás:

• nem tartalmaz fertőzőképes HPV-t;
• nem képes HPV-fertőzést okozni;
• nem változtatja meg a DNS-t;
• nem okozhat HPV által kiváltott daganatot.

A vakcina megelőző, nem pedig terápiás kezelés.

Meggyógyítja a HPV oltás a meglévő HPV-fertőzést?

Nem.

A HPV oltás nem képes megszüntetni a már fennálló HPV-fertőzést, és nem kezeli a már kialakult HPV okozta sejtváltozásokat vagy nemi szervi szemölcsöket.

Ennek ellenére egy korábban HPV-fertőzésen átesett vagy jelenleg HPV-pozitív személy számára is lehet értelme az oltásnak.

Ennek oka, hogy egy adott HPV-típussal történt fertőződés nem jelenti azt, hogy az illető valamennyi, az oltásban szereplő HPV-típussal találkozott.

Az oltás ezért olyan HPV-típusokkal szemben továbbra is védelmet nyújthat, amelyekkel korábban még nem történt fertőződés.

Kinek ajánlott a HPV oltás?

A HPV elleni védőoltás lányok és fiúk, illetve nők és férfiak számára egyaránt alkalmazható.

A legnagyobb megelőző hatás akkor várható, ha az oltássorozat még a HPV-vel való találkozás előtt megtörténik.

Ezért a HPV-vakcináció elsődleges célcsoportját a gyermekek és serdülők jelentik.

Fiatal felnőttkorban is indokolt lehet az oltás pótlása, ha az korábban nem történt meg.

Későbbi felnőttkorban a várható előny már egyénileg változik, ezért ilyenkor célszerű az életkor, a korábbi oltások és a jövőbeni új HPV-expozíció lehetőségének figyelembevételével dönteni.

Miért fontos a HPV oltás férfiak számára is?

A HPV nem kizárólag nőket érint.

Férfiaknál is kialakulhat:

• nemi szervi szemölcs;
• anális daganat;
• péniszdaganat;
• illetve HPV-hez kapcsolódó szájgarati daganat.

A férfiak oltása ezért saját egészségük védelme szempontjából is fontos, emellett népességszinten hozzájárulhat a HPV terjedésének csökkentéséhez.

Milyen HPV oltóanyag létezik?

A kilenckomponensű HPV-vakcina – Gardasil 9 – összesen kilenc HPV-típus ellen alakít ki védelmet:

HPV 6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52 és 58.

Ezek között magas kockázatú, daganatok kialakulásával összefüggő HPV-típusok, valamint a nemi szervi szemölcsök jelentős részét okozó HPV 6 és 11 is megtalálható.

Fontos, hogy a vakcina nem valamennyi létező HPV-típus ellen véd.

Ez az egyik oka annak, hogy az oltás után is szükség van az ajánlásoknak megfelelő méhnyakrákszűrésre.

Hány HPV oltás szükséges?

Az oltási séma elsősorban attól függ, milyen életkorban kezdődik az oltássorozat, illetve fennáll-e immunrendszert gyengítő állapot.

A nemzetközileg széles körben alkalmazott séma szerint:

• 15 éves kor előtt megkezdett oltássorozatnál általában 2 adag szükséges;
• 15 éves kortól megkezdett oltássorozatnál általában 3 adag szükséges;
• immunhiányos állapotban életkortól függően 3 adagos oltási sorozat lehet indokolt.

Kétadagos oltási rendnél az adagok között megfelelő időköznek kell eltelnie.

Háromadagos séma esetén az oltások jellemzően a 0., 1–2. és 6. hónap körül történnek.

A pontos oltási rendet mindig az alkalmazott vakcina hivatalos alkalmazási előírása és az aktuális oltási ajánlás alapján kell meghatározni.

Kell HPV-teszt az oltás előtt?

Általában nem.

A HPV-vizsgálat nem szükséges annak eldöntésére, hogy valaki megkaphatja-e a védőoltást.

Egy pozitív HPV-lelet sem jelenti automatikusan azt, hogy az oltásnak már nincs értelme, hiszen a páciens nem feltétlenül találkozott az oltóanyagban szereplő valamennyi HPV-típussal.

Az oltás ugyanakkor a már meglévő HPV-fertőzést nem szünteti meg.

Beadható a HPV oltás kóros citológia után?

Igen, korábbi vagy jelenlegi kóros citológiai eredmény önmagában nem kizáró oka a HPV-vakcinációnak.

Az oltás azonban nem kezeli a már kialakult méhnyaki elváltozást.

Kóros citológia vagy pozitív HPV-lelet esetén ezért az előírt nőgyógyászati kontrollt, HPV-vizsgálatot, kolposzkópiát vagy más szükséges kivizsgálást az oltástól függetlenül folytatni kell.

Felnőttként is érdemes HPV oltást kérni?

Bizonyos felnőttek számára igen, de a várható előny nem minden életkorban és élethelyzetben azonos.

Minél több HPV-expozíció történt korábban, annál kisebb lehet az oltásból származó többletelőny. Ugyanakkor a korábbi szexuális élet önmagában nem jelenti azt, hogy valaki az oltásban található valamennyi HPV-típussal megfertőződött.

Felnőttkorban ezért az oltásról egyéni mérlegelés alapján érdemes dönteni.

HPV oltás és új párkapcsolat

Új szexuális partner bármely életkorban új HPV-fertőzés lehetőségét jelenti.

Ezért a későbbi felnőttkorban történő oltás mérlegelésekor a jövőbeni új HPV-expozíció lehetősége is releváns szempont lehet.

Tartós, kölcsönösen monogám kapcsolatban az új HPV-fertőzés kockázata általában alacsonyabb.

Milyen mellékhatásai lehetnek a HPV oltásnak?

A HPV-vakcinák biztonságosságát nagy esetszámú vizsgálatok és az oltások bevezetése óta gyűjtött adatok alapján folyamatosan értékelik.

A leggyakoribb mellékhatások enyhék és átmenetiek.

Előfordulhat:

• fájdalom, bőrpír vagy duzzanat az oltás helyén;
• fejfájás;
• fáradtság;
• izomfájdalom;
• hőemelkedés vagy láz;
• szédülés.

Serdülőknél az oltások után ájulás is előfordulhat, ezért a vakcináció után rövid ideig tartó megfigyelés javasolt.

Súlyos allergiás reakció ritkán fordul elő.

Okozhat meddőséget a HPV oltás?

A rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok nem támasztják alá, hogy a HPV oltás meddőséget vagy korai petefészek-elégtelenséget okozna.

A vakcina biztonságosságát világszerte nagy betegszámú vizsgálatok és oltásbiztonsági rendszerek követik.

Beadható a HPV oltás terhesség alatt?

A HPV-vakcináció terhesség alatt nem ajánlott.

Ha valaki az oltási sorozat megkezdése után tudja meg, hogy várandós, a fennmaradó adagokat általában a terhesség befejeződéséig elhalasztják.

Fontos ugyanakkor, hogy az oltás előtt rutinszerű terhességi teszt elvégzése nem szükséges.

Ha valaki úgy kapott HPV-vakcinát, hogy még nem tudott a terhességéről, az önmagában nem jelent olyan helyzetet, amely miatt a terhességet meg kellene szakítani.

Beadható HPV oltás szoptatás alatt?

A szoptatás önmagában nem jelent ellenjavallatot a HPV elleni védőoltásra.

Az egyéni egészségi állapot és az alkalmazott készítmény előírásai alapján azonban érdemes az oltást végző orvossal egyeztetni.

HPV oltás után is szükséges a méhnyakrákszűrés?

Igen.

A HPV oltás és a méhnyakrákszűrés két különböző módon segíti a megelőzést.

A vakcina elsősorban az új HPV-fertőzések kialakulását előzi meg, míg a szűrővizsgálatok célja a magas kockázatú HPV-fertőzés és/vagy az abból kialakuló méhnyaki elváltozások időben történő felismerése.

A vakcina nem véd valamennyi daganatkeltő HPV-típus ellen.

Ezért oltás után is az életkornak és az aktuális szakmai ajánlásoknak megfelelő méhnyakrákszűrés szükséges.

HPV oltás és HPV-szűrés – mi a különbség?

A két módszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást.

A HPV oltás megelőző módszer: csökkenti az oltás által lefedett HPV-típusokkal történő új fertőzések kialakulását.

A HPV-teszt ezzel szemben azt vizsgálja, hogy jelen van-e magas kockázatú HPV-fertőzés.

A citológia pedig a méhnyakról származó sejtek eltéréseit vizsgálja.

Pozitív HPV-lelet esetén az eredménytől és az egyéni kockázattól függően citológia, kolposzkópia, biomarker-vizsgálat vagy más további vizsgálat válhat szükségessé.

Gyakori tévhitek a HPV oltásról

„A HPV oltás csak nőknek fontos.”

Nem igaz.

A HPV férfiaknál is okozhat nemi szervi szemölcsöket és bizonyos rosszindulatú daganatokat, ezért a férfiak oltása is fontos megelőzési lehetőség.

„Ha HPV-pozitív vagyok, már nincs értelme az oltásnak.”

Nem feltétlenül igaz.

Az oltás a meglévő fertőzést nem gyógyítja, de olyan HPV-típusok ellen még védelmet biztosíthat, amelyekkel korábban nem történt fertőződés.

„Az oltás után nem kell méhnyakrákszűrésre járni.”

Nem igaz.

Az oltás nem véd valamennyi magas kockázatú HPV-típus ellen, ezért a rendszeres szűrés oltott személyeknél is szükséges.

„Az óvszer teljesen megvéd a HPV-től.”

Nem.

Az óvszer csökkenti a fertőzés kockázatát, de a HPV olyan bőrfelületek érintkezésével is terjedhet, amelyeket az óvszer nem fed.

„A HPV oltás HPV-fertőzést okozhat.”

Nem.

A vakcina nem tartalmaz fertőzőképes HPV-vírust, ezért HPV-fertőzést nem tud okozni.

„A HPV oltás meddőséget okoz.”

A rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok ezt nem támasztják alá.

HPV oltási tanácsadás a Budai Magánklinikán

A Budai Magánklinikán nőgyógyászati konzultáció keretében lehetőség van a HPV-fertőzéssel, a méhnyakrák megelőzésével és a HPV elleni védőoltással kapcsolatos kérdések átbeszélésére.

A konzultáció különösen hasznos lehet:

• korábban elmaradt HPV-oltás esetén;
• felnőttkori oltás mérlegelésekor;
• pozitív HPV-lelet után;
• kóros citológiai eredmény esetén;
• korábban kezelt méhnyaki elváltozás után;
• ha bizonytalan abban, hány oltásra van szüksége.

Szükség esetén a tanácsadás HPV-vizsgálattal, méhnyakrákszűréssel vagy további nőgyógyászati kivizsgálással egészíthető ki.

Gyakori kérdések a HPV oltásról

Beadható a HPV oltás HPV-fertőzés után?

Igen. A meglévő fertőzést nem szünteti meg, de más, az oltásban szereplő HPV-típusokkal szemben védelmet biztosíthat.

Kell HPV-teszt az oltás előtt?

Általában nem. A HPV-teszt nem szükséges annak eldöntéséhez, hogy valaki megkaphatja-e a védőoltást.

Férfiak is megkaphatják?

Igen. A HPV-vakcináció férfiak számára is alkalmazható, mivel náluk is kialakulhatnak HPV-hez kapcsolódó betegségek.

Felnőttként is beadható?

Igen, de a várható előny életkortól és az egyéni HPV-expozíció lehetőségétől függ. Későbbi felnőttkorban ezért különösen fontos az egyéni mérlegelés.

Terhesség alatt beadható?

A HPV-vakcináció terhesség alatt nem ajánlott. Ha az oltássorozat közben derül ki a terhesség, a további adagokat általában a szülés utánra halasztják.

Mi történik, ha valaki véletlenül terhesség alatt kapja meg?

A rendelkezésre álló adatok nem mutattak olyan biztonságossági problémát, amely miatt speciális beavatkozás lenne szükséges. A további adagokat azonban a terhesség utánra halasztják.

Szoptatás alatt beadható?

A szoptatás önmagában nem ellenjavallata a HPV-vakcinációnak.

Mennyi ideig véd a HPV oltás?

A rendelkezésre álló adatok tartós védelmet igazolnak. Jelenleg a megfelelően elvégzett oltássorozat után rutinszerű emlékeztető HPV-oltásra nincs általános ajánlás.

HPV oltás után is kell szűrés?

Igen. Az oltott nők számára is szükséges az életkoruknak és kockázatuknak megfelelő méhnyakrákszűrés.

Összefoglalás

A HPV oltás a HPV-hez kapcsolódó rákmegelőző elváltozások, daganatok és nemi szervi szemölcsök egy részének megelőzését szolgálja.

A legnagyobb védőhatás akkor érhető el, ha az oltássorozat még a HPV-vel való találkozás előtt megtörténik. Korábbi HPV-fertőzés vagy pozitív HPV-lelet azonban önmagában nem jelenti azt, hogy a védőoltásnak már nincs előnye.

Az oltás nem gyógyítja a meglévő HPV-fertőzést és nem kezeli a már kialakult méhnyaki elváltozásokat.

Felnőttkorban a várható előnyt egyénileg érdemes mérlegelni, figyelembe véve az életkort, a korábbi oltásokat és az új HPV-fertőzés jövőbeni lehetőségét.

A HPV elleni védőoltás mellett továbbra is szükség van az ajánlások szerinti méhnyakrákszűrésre. A HPV oltás és a rendszeres szűrés együtt jelenti a méhnyakrák megelőzésének két legfontosabb eszközét.