A vizelési panaszok, visszatérő húgyúti fertőzések, vesekövesség, prosztataproblémák és egyes férfiegészségügyi problémák hátterének tisztázásában urológiai kivizsgálásra lehet szükség.

Bizonyos tünetek fokozatosan alakulnak ki, ezért a páciensek sokszor csak akkor fordulnak urológushoz, amikor a panaszok már hosszabb ideje fennállnak vagy jelentősen befolyásolják életminőségüket. Más tünetek – például a látható véres vizelet, a vizeletelakadás vagy a lázzal társuló erős vesetáji fájdalom – gyors orvosi kivizsgálást igényelhetnek.

A Budai Magánklinika urológiai szakrendelésén Budapesten a szakorvosi konzultációt az adott problémától függően vizelet- és laborvizsgálatok, ultrahang, vizeletáramlás-vizsgálat vagy további célzott diagnosztikai eljárások egészíthetik ki.

Mivel foglalkozik az urológia?

Az urológia a húgyutak, valamint a férfi nemi szervek számos betegségének diagnosztikájával és kezelésével foglalkozó szakterület.

Az urológus tehát nem kizárólag férfi pácienseket kezel. A húgyhólyag, húgyvezeték és húgycső betegségei nőknél és férfiaknál egyaránt előfordulhatnak.

Urológiai kivizsgálásra lehet szükség többek között:

• alsó húgyúti panaszok;
• húgyúti fertőzések;
• vese- és húgyúti kövesség;
• jóindulatú prosztatamegnagyobbodás;
• prosztatagyulladás;
• vizelettartási problémák;
• véres vizelet;
• here- és mellékhere-betegségek;
• férfi termékenységi problémák;
• merevedési zavar;
• valamint a húgyutak és férfi nemi szervek daganatos betegségeinek gyanúja

esetén.

Fontos ugyanakkor, hogy nem minden vesebetegség tartozik elsősorban az urológiához. A veseműködés egyes belgyógyászati betegségeivel – például bizonyos krónikus vesebetegségekkel – nefrológus foglalkozik.

Milyen tünetek esetén érdemes urológushoz fordulni?

Urológiai kivizsgálás indokolt lehet, ha a húgyutakkal, vizeletürítéssel vagy férfi nemi szervekkel kapcsolatos új, tartós vagy visszatérő panasz jelentkezik.

Érdemes urológushoz fordulni például:

• gyakori vagy sürgető vizelési inger;
• rendszeres éjszakai vizelés;
• csípő vagy fájdalmas vizelés;
• nehezen induló vizelés;
• gyenge vagy akadozó vizeletsugár;
• elégtelen hólyagürülés érzése;
• vizeletcsepegés vagy inkontinencia;
• látható vér megjelenése a vizeletben;
• visszatérő húgyúti fertőzés;
• vesetáji vagy deréktáji fájdalom;
• herefájdalom, hereduzzanat vagy tapintható hereelváltozás;
• merevedési zavar;
• ejakulációval kapcsolatos panasz;
• illetve férfi meddőség

esetén.

Ugyanazt a tünetet több különböző betegség is okozhatja, ezért a panaszok alapján önmagában általában nem állítható fel pontos diagnózis.

Vizelési panaszok férfiaknál

Az alsó húgyúti tünetek – LUTS – különösen gyakoriak az életkor előrehaladtával.

Ide tartozhat:

• a gyakori vizelés;
• sürgető vizelési inger;
• éjszakai vizelés;
• gyenge vizeletsugár;
• akadozó vizelés;
• nehezen induló vizeletürítés;
• utócsepegés;
• illetve a nem teljes hólyagürülés érzése.

Ezeket gyakran a jóindulatú prosztatamegnagyobbodással hozzák összefüggésbe, de a tünetekből önmagában nem lehet megállapítani azok okát.

Húgycsőszűkület, hólyagműködési zavar, fertőzés, egyes gyógyszerek, neurológiai betegségek és más állapotok is okozhatnak hasonló panaszokat.

Hogyan történik a vizelési panaszok kivizsgálása?

A kivizsgálás első lépése a részletes kórelőzmény felvétele és a tünetek pontos áttekintése.

A panaszoktól függően szükség lehet:

• fizikális vizsgálatra;
• vizeletvizsgálatra;
• PSA-meghatározásra megfelelő indikáció esetén;
• ultrahangvizsgálatra;
• vizelés után visszamaradó vizelet mennyiségének mérésére;
• uroflowmetriára, vagyis vizeletáramlás-mérésre;
• vizelési napló vezetésére;
• illetve további célzott vizsgálatokra.

Nem minden páciensnél szükséges valamennyi vizsgálat.

Prosztataproblémák

A prosztata betegségei elsősorban férfiakat érintenek, és gyakoriságuk részben az életkor előrehaladtával növekszik.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás – benignus prosztatahiperplázia, BPH – alsó húgyúti tünetekkel társulhat.

Jelentkezhet például:

• gyengébb vizeletsugár;
• nehezebben induló vizelés;
• gyakori vizelési inger;
• éjszakai vizelés;
• akadozó vizelés;
• utócsepegés;
• vagy a nem teljes hólyagürülés érzése.

Fontos azonban, hogy ezek a panaszok nem specifikusak a BPH-ra, ezért urológiai kivizsgálás szükséges az ok tisztázásához.

Prosztataszűrés és PSA-vizsgálat

A köznyelvben használt „prosztataszűrés” elsősorban a prosztatarák korai felismerésére irányuló vizsgálatokat jelenti.

Ennek egyik fontos eszköze a PSA, vagyis prosztata-specifikus antigén vérből történő meghatározása.

A PSA-vizsgálat azonban nem egyszerű pozitív-negatív daganatteszt. A PSA prosztataspecifikus, de nem daganatspecifikus marker: emelkedett értéket prosztatarák mellett jóindulatú prosztatamegnagyobbodás, gyulladás és más állapotok is okozhatnak.

Normál vagy alacsonyabb PSA-érték pedig önmagában nem zár ki minden prosztatadaganatot.

Ezért a PSA eredményét mindig az életkorral, a kórelőzménnyel, az egyéni kockázattal és szükség esetén további vizsgálatok eredményeivel együtt kell értékelni.

Mikor érdemes PSA-vizsgálatról beszélni az urológussal?

A prosztatarák korai felismerésére irányuló PSA-vizsgálat időzítését érdemes az egyéni kockázathoz igazítani.

Átlagos kockázat mellett általában 50 éves kortól merül fel a PSA-alapú korai felismerés lehetősége.

Korábban lehet indokolt például:

• prosztatarák családi halmozódása;
• fiatalabb életkorban jelentkező prosztatarák a családban;
• bizonyos öröklött genetikai eltérések – például BRCA2-mutáció

esetén.

A PSA-vizsgálat ismétlésének gyakorisága sem mindenkinél azonos. Az intervallum többek között a kiindulási PSA-érték és az egyéni kockázat alapján határozható meg.

Mit jelent az emelkedett PSA?

Az emelkedett PSA-érték nem jelenti automatikusan azt, hogy prosztatarák áll fenn.

A további teendőt a PSA mértéke, az életkor, a korábbi értékek, a fizikális vizsgálat és más kockázati tényezők alapján határozzák meg.

Bizonyos esetekben ismételt PSA-mérés, prosztata-MR vagy más kockázatbecslő módszer válhat szükségessé.

A prosztatarák végleges diagnózisához szükség esetén szövettani mintavételre van szükség.

Húgyúti fertőzések

A húgyúti fertőzések nőknél és férfiaknál egyaránt előfordulhatnak.

Jellemző tünet lehet:

• csípő vagy égő érzés vizeléskor;
• gyakori vizelési inger;
• sürgető vizelési inger;
• alhasi fájdalom;
• esetenként véres vizelet.

A zavaros vagy szokatlan szagú vizelet önmagában nem bizonyít húgyúti fertőzést.

Láz, hidegrázás, vesetáji fájdalom és rossz általános állapot esetén felső húgyúti fertőzés is felmerülhet, amely gyors orvosi értékelést igényel.

Visszatérő húgyúti fertőzés esetén mindig szükséges urológiai kivizsgálás?

Nem feltétlenül ugyanolyan mértékben.

A visszatérő húgyúti fertőzések kivizsgálását az életkorhoz, nemhez, kórelőzményhez és kockázati tényezőkhöz kell igazítani.

Fiatalabb, egyébként egészséges nőknél, akiknél nincs komplikáló tényező, nem feltétlenül szükséges automatikusan kiterjedt urológiai képalkotás vagy hólyagtükrözés.

Más a helyzet például férfiaknál, húgyúti kövesség, vizeletürítési zavar, anatómiai eltérés gyanúja vagy más kockázati tényező esetén.

Vesekő és vesegörcs

A húgyúti kövesség jellegzetes tünete lehet a hirtelen kialakuló, erős, hullámzó deréktáji fájdalom, amely az alhas vagy a lágyék irányába sugározhat.

A vesegörcshöz társulhat:

• hányinger vagy hányás;
• véres vizelet;
• gyakori vizelési inger;
• nyugtalanság;
• illetve az alsó húgyúti szakaszhoz közeledő kő esetén vizelési panasz.

A tünetek erőssége önmagában nem mutatja meg megbízhatóan a kő méretét.

Hogyan diagnosztizálható a vesekő?

A diagnózisban a panaszok és fizikális vizsgálat mellett laboratóriumi és képalkotó vizsgálatoknak lehet szerepük.

Az ultrahang sugárterhelés nélküli vizsgálat, amellyel egyes kövek és a húgyúti pangás felismerhetők.

Az ultrahang azonban nem mutat ki minden húgyvezetékkövet. Bizonyos esetekben natív CT-vizsgálat ad pontosabb információt a kő helyéről és méretéről.

A megfelelő képalkotó vizsgálat kiválasztása a klinikai helyzettől függ.

Mikor sürgős a vesekő?

Különösen gyors orvosi ellátást igényelhet, ha a feltételezett vesekő mellett:

• láz vagy hidegrázás jelentkezik;
• a vizeletürítés megszűnik;
• egyetlen működő vese áll rendelkezésre;
• a fájdalom megfelelő fájdalomcsillapítás mellett sem uralható;
• ismételt hányás miatt folyadékbevitel sem lehetséges;
• vagy az általános állapot romlik.

Az elzáródott és fertőzött húgyúti rendszer urológiai sürgősségi állapot lehet.

Véres vizelet

A vizeletben megjelenő vért nem érdemes figyelmen kívül hagyni.

Véres vizeletet okozhat többek között:

• húgyúti fertőzés;
• húgyúti kövesség;
• prosztatabetegség;
• sérülés;
• bizonyos gyógyszerek mellett kialakuló vérzés;
• valamint húgyúti daganatos betegség.

A látható véres vizelet – különösen, ha nem magyarázza egyértelműen ismert állapot – orvosi kivizsgálást igényel akkor is, ha fájdalom nélkül jelentkezik.

Herefájdalom és hereelváltozások

Herefájdalom, hereduzzanat vagy újonnan észlelt tapintható eltérés esetén szintén urológiai vizsgálat indokolt.

A háttérben állhat például gyulladás, folyadékgyülem, visszértágulat, sérv vagy más here- és mellékhere-elváltozás.

A hirtelen kialakuló erős herefájdalom azonban sürgősségi állapot lehet, mert herecsavarodás is állhat a háttérben. Ilyenkor nem szabad rutin szakrendelési időpontra várni.

Merevedési zavar és urológiai kivizsgálás

A merevedési zavar hátterében gyakran több tényező együttesen áll.

Szerepet játszhat többek között:

• szív- és érrendszeri betegség;
• cukorbetegség;
• magas vérnyomás;
• dohányzás;
• elhízás;
• egyes gyógyszerek;
• hormonális eltérés;
• neurológiai betegség;
• valamint pszichés vagy párkapcsolati tényező.

A merevedési zavar ezért nem kizárólag urológiai probléma. Bizonyos esetekben fontos jelzője lehet más, még fel nem ismert betegségnek is.

A kivizsgálás ennek megfelelően laboratóriumi, belgyógyászati, kardiovaszkuláris vagy más szakirányú vizsgálatokkal egészülhet ki.

Férfi meddőség kivizsgálása

Ha gyermekvállalási nehézség merül fel, a férfi partner vizsgálata is fontos része a meddőségi kivizsgálásnak.

A férfi oldali alapvizsgálatok közé tartozhat az anamnézis, fizikális vizsgálat és az ondóvizsgálat.

Az eredményektől függően további hormonális, genetikai, ultrahangos vagy egyéb andrológiai vizsgálatokra is szükség lehet.

Hogyan zajlik az urológiai vizsgálat?

Az első urológiai vizsgálat rendszerint részletes konzultációval kezdődik.

Az urológus rákérdezhet:

• a jelenlegi panaszokra;
• azok kezdetére és változására;
• korábbi urológiai betegségekre;
• műtétekre;
• rendszeresen szedett gyógyszerekre;
• családi előzményekre;
• valamint az egyéb betegségekre.

Ezt az adott problémához igazított fizikális vizsgálat követheti.

Férfiaknál bizonyos esetekben a külső nemi szervek, a herék és a prosztata vizsgálata is indokolt lehet.

Fájdalmas a prosztata vizsgálata?

A prosztata tapintásos vizsgálata – digitális rektális vizsgálat – során az orvos a végbélen keresztül tapintja meg a prosztata elérhető felszínét.

A vizsgálat rövid ideig tart, és általában inkább kellemetlen, mint fájdalmas.

A tapintás segítségével a prosztata bizonyos tulajdonságai és esetleges eltérései értékelhetők, de a normális tapintási lelet önmagában nem zárja ki a prosztatarákot.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség az urológusnál?

A panaszoktól függően az urológiai kivizsgálás része lehet például:

• vizeletvizsgálat és szükség esetén vizelettenyésztés;
• vérvizsgálat;
• PSA-meghatározás;
• vese-, hólyag- vagy prosztata-ultrahang;
• vizelés után visszamaradó vizelet mérése;
• uroflowmetria;
• hereultrahang;
• CT- vagy MR-vizsgálat;
• cisztoszkópia;
• urodinamikai vizsgálat;
• illetve egyéb célzott diagnosztikai eljárás.

Nem minden urológiai panasz esetén van szükség valamennyi vizsgálatra. A diagnosztikai tervet az urológus az egyéni klinikai helyzet alapján állítja össze.

Hogyan készüljön az urológiai vizsgálatra?

Érdemes magával hozni:

• a korábbi urológiai leleteket;
• laboreredményeket;
• korábbi ultrahang-, CT- vagy MR-leleteket;
• valamint a rendszeresen szedett gyógyszerek listáját.

Ha a rendelő előzetesen vizeletmintát vagy telt hólyagot kér az ultrahanghoz vagy uroflowmetriához, érdemes követni az erre vonatkozó tájékoztatást.

A vizsgálat előtt a rendszeresen szedett gyógyszereket ne hagyja el saját döntés alapján.

Mikor szükséges sürgősen orvoshoz fordulni?

Nem minden urológiai panasz várhat tervezett szakrendelési időpontra.

Sürgős orvosi értékelés szükséges lehet például:

• teljes vizeletelakadás;
• hirtelen kialakuló erős herefájdalom;
• lázzal vagy hidegrázással társuló erős vesetáji fájdalom;
• nagy mennyiségű vagy vérrögös vizelet és vizelési nehézség;
• súlyos rosszulléttel járó húgyúti fertőzés;
• illetve egyetlen működő vese mellett kialakuló akut veseköves panasz

esetén.

Ilyen tüneteknél nem rutin urológiai időpontra, hanem sürgős ellátásra lehet szükség.

Szükséges rendszeresen urológushoz járni panasz nélkül?

Nem minden egészséges felnőtt számára szükséges automatikusan évente urológiai vizsgálat.

A rendszeres ellenőrzés gyakoriságát az életkor, a korábbi urológiai betegségek, a tünetek és az egyéni kockázati tényezők határozzák meg.

Férfiaknál a prosztatarák korai felismerésével kapcsolatos PSA-vizsgálat lehetőségét az életkor és a kockázat alapján érdemes megbeszélni.

Korábbi urológiai betegség vagy ismert eltérés esetén az urológus ettől eltérő kontrollintervallumot javasolhat.

Urológus Budapesten – urológiai szakrendelés a Budai Magánklinikán

A Budai Magánklinika urológiai szakrendelésén Budapesten vizelési panaszok, prosztatabetegségek, húgyúti fertőzések, vesekövesség, férfiegészségügyi problémák és más urológiai eltérések kivizsgálására is lehetőség nyílik.

A részletes szakorvosi konzultációt az adott problémától függően laboratóriumi, vizelet-, ultrahangos vagy más célzott diagnosztikai vizsgálatok egészíthetik ki.

A kivizsgálás célja a panaszok lehetséges okának meghatározása és az egyéni helyzethez igazodó további kezelési vagy ellenőrzési terv kialakítása.

Gyakori kérdések

Mikor érdemes urológushoz fordulni?

Tartós vagy visszatérő vizelési panasz, véres vizelet, vesetáji fájdalom, visszatérő húgyúti fertőzés, herepanasz, prosztataprobléma, merevedési zavar vagy más húgyúti tünet esetén urológiai vizsgálat indokolt lehet.

Nők is fordulhatnak urológushoz?

Igen. Az urológia nem kizárólag férfiak ellátásával foglalkozik. A húgyúti fertőzések, húgyúti kövesség, vizelettartási zavarok és más húgyúti betegségek nőket is érinthetnek.

Minden férfinak évente szükséges prosztatavizsgálat?

Nem. A prosztatarák korai felismerésének módját és gyakoriságát az életkorhoz, az egyéni kockázathoz és a korábbi PSA-eredményekhez érdemes igazítani.

Az emelkedett PSA prosztatarákot jelent?

Nem. A PSA több jóindulatú prosztataállapotban is megemelkedhet. Emelkedett eredmény esetén az urológus dönti el, hogy szükség van-e ismételt PSA-mérésre vagy további vizsgálatokra.

Kell telt hólyaggal érkezni az urológiai vizsgálatra?

Ez a tervezett vizsgálattól függ. Hólyagultrahanghoz vagy uroflowmetriához szükség lehet megfelelően telt hólyagra. Érdemes követni a rendelő előzetes tájékoztatását.

Fájdalmas az urológiai vizsgálat?

Az általános urológiai vizsgálat rendszerint nem jár jelentős fájdalommal. Egyes vizsgálatok kellemetlenek lehetnek, míg invazív diagnosztikai eljárásoknál külön érzéstelenítési vagy fájdalomcsillapítási lehetőségek alkalmazhatók.

Összefoglalás

Az urológiai kivizsgálás segítséget nyújthat a vizelési panaszok, prosztatabetegségek, húgyúti fertőzések, húgyúti kövesség, herebetegségek és számos más urológiai probléma okának tisztázásában.

A szükséges vizsgálatokat mindig az adott panasz és az egyéni kockázat alapján érdemes megválasztani. Nem minden tünet igényel ugyanazt a vizsgálatsort, és panaszmentes állapotban sem szükséges minden felnőtt számára automatikusan évente teljes urológiai kivizsgálást végezni.

Ugyanakkor a tartós, visszatérő vagy aggasztó tüneteket – különösen a véres vizeletet, vizeletelakadást, hirtelen herefájdalmat vagy lázzal társuló vesetáji fájdalmat – nem érdemes figyelmen kívül hagyni.