A méhsövény, más néven uterusseptum vagy septate uterus, a méh veleszületett fejlődési rendellenessége. Ilyenkor egy sövényszerű szövetrész részben vagy ritkábban teljesen kettéosztja a méh üregét.

A méhsövény sok esetben semmilyen panaszt nem okoz, ezért akár hosszú ideig észrevétlen maradhat. Gyakran meddőségi kivizsgálás, ismétlődő vetélés vagy korábbi terhességi szövődmény miatt végzett vizsgálat során derül fény rá.

A méhsövény jelenléte összefügghet a vetélés, a koraszülés és bizonyos egyéb terhességi szövődmények nagyobb kockázatával. Ugyanakkor nem minden méhsövény igényel kezelést, ezért a teendőkről mindig az anatómiai eltérés és a páciens előzményeinek együttes értékelése alapján érdemes dönteni.

Hogyan alakul ki a méhsövény?

A méhsövény már a magzati fejlődés során kialakuló fejlődési eltérés. A női belső nemi szervek jelentős része az úgynevezett Müller-csövekből fejlődik. A méh kialakulása során ezek egyesülnek, majd a közöttük lévő szövet normálisan fokozatosan felszívódik.

Ha ez a folyamat nem teljes, a méh üregében részleges vagy teljes sövény maradhat vissza.

A septum kiterjedése jelentősen különbözhet. Lehet viszonylag kis méretű, de akár a méhüreg jelentős részére is kiterjedhet. Bizonyos esetekben méhnyaki vagy hüvelyi fejlődési eltérés is társulhat hozzá.

Milyen tüneteket okozhat a méhsövény?

A méhsövény gyakran teljesen tünetmentes. Emiatt sok esetben nem panaszok alapján, hanem gyermekvállalási vagy várandóssági előzmények miatt végzett vizsgálatok során ismerik fel.

A méhsövénnyel kapcsolatba hozható reproduktív problémák lehetnek:

• ismétlődő vetélés;
• koraszülés;
• a magzat rendellenes fekvése, például farfekvés;
• egyes egyéb terhességi és szülészeti szövődmények.

Meddőségi kivizsgálás során szintén fény derülhet méhsövényre. Fontos azonban, hogy jelenleg nem bizonyított egyértelműen, hogy a méhsövény önmagában meddőséget okoz.

Ezért teherbeesési nehézség esetén más lehetséges okokat is szükséges kivizsgálni.

Hogyan befolyásolhatja a méhsövény a terhességet?

A méhsövény jelenléte összefüggést mutat a spontán vetélés és bizonyos szülészeti szövődmények gyakoribb előfordulásával.

A méhüreg eltérő formája a terhesség későbbi szakaszában is jelentőséggel bírhat. Méhsövény esetén gyakoribb lehet például a koraszülés vagy a magzat rendellenes fekvése.

A septum és a kedvezőtlen terhességi kimenetelek közötti kapcsolat hátterében több anatómiai és szövettani tényező állhat. Az egyéni kockázatot azonban önmagában a sövény mérete vagy alakja alapján nem lehet megbízhatóan meghatározni.

Hogyan diagnosztizálható a méhsövény?

A méhsövény pontos felismeréséhez nemcsak a méh üregének, hanem a méh külső kontúrjának megítélése is fontos. Ez különösen azért lényeges, mert a méhsövényt más veleszületett méhfejlődési eltérésektől is el kell különíteni.

A kivizsgálás során szóba jöhet:

• 3D hüvelyi ultrahang;
• sóoldatos méhüregi ultrahangvizsgálat, vagyis szonohiszterográfia;
• MRI-vizsgálat;
• hiszteroszkópia, vagyis méhtükrözés.

A méh alakjának vizsgálatára a 3D hüvelyi ultrahang az egyik legfontosabb elsőként választandó, nem invazív vizsgálati módszer. Segítségével egyszerre ítélhető meg a méhüreg és a méh külső formája.

MRI elsősorban akkor lehet hasznos, ha az anatómiai viszonyok további tisztázására van szükség.

A hiszteroszkópia során az orvos közvetlenül megvizsgálhatja a méh üregét. A méh külső kontúrját azonban a hiszteroszkópia önmagában nem mutatja meg, ezért a pontos diagnózis felállításához rendszerint képalkotó vizsgálat eredményét is figyelembe kell venni.

Miért fontos a pontos diagnózis?

A méhsövényt fontos elkülöníteni más méhfejlődési rendellenességektől, különösen a kétszarvú méhtől, vagyis a bicornuate uterustól.

A két eltérés kívülről hasonló méhüregi képet eredményezhet, kezelésük azonban nem azonos. Emiatt műtéti beavatkozás előtt különösen fontos a méh belső és külső anatómiai viszonyainak pontos meghatározása.

Meddőség vagy ismétlődő vetélés esetén emellett nem elegendő kizárólag a méhsövényre koncentrálni. A kivizsgálás során az egyéb lehetséges okokat is figyelembe kell venni.

Minden méhsövényt kezelni kell?

Nem. Egy véletlenül felfedezett, panaszt nem okozó méhsövény önmagában nem jelenti automatikusan azt, hogy műtétre van szükség.

Különösen olyan nőknél, akik még nem próbálkoztak gyermekvállalással, nincs megfelelő bizonyíték arra, hogy a megelőző célú műtét minden esetben előnyös lenne.

Más lehet a helyzet, ha a páciens kórelőzményében ismétlődő vetélések vagy kedvezőtlen terhességi kimenetelek szerepelnek.

Meddőség esetén a hiszteroszkópos kezelés szintén mérlegelhető, de a jelenlegi bizonyítékok alapján nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a septum műtéti kezelése minden esetben növeli az élveszületés valószínűségét.

Ezért a kezelési döntést személyre szabottan, a várható előnyök és a beavatkozás kockázatainak mérlegelésével érdemes meghozni.

Hogyan kezelhető a méhsövény?

Amennyiben a méhsövény kezelése indokolt, általában hiszteroszkópos septumincízió, más néven hiszteroszkópos metroplasztika végezhető.

A beavatkozás során az orvos a hüvelyen és a méhnyakon keresztül vezet egy vékony optikai eszközt a méh üregébe. Ennek segítségével közvetlenül láthatóvá válik a septum.

A kezelés során a sövényt középvonalában fokozatosan bemetszik annak érdekében, hogy megfelelő formájú méhüreg alakuljon ki.

A beavatkozás nagy előnye, hogy nincs szükség hasi metszésre.

Elvégezhető a méhsövény kezelése ambuláns hiszteroszkópiával?

A korszerű, kis átmérőjű hiszteroszkópok segítségével bizonyos méhüregi beavatkozások ambuláns körülmények között, altatás nélkül is elvégezhetők.

Az, hogy a méhsövény kezelése elvégezhető-e ilyen módon, mindig az adott anatómiai helyzettől, a septum kiterjedésétől, a szükséges műtéti technikától és a páciens egyéni körülményeitől függ.

Az ambuláns hiszteroszkópia előnye lehet, hogy hüvelyen keresztül történik, nincs szükség hasi metszésre, és megfelelő esetben rövid megfigyelést követően a páciens hazatérhet.

Nem minden septum alkalmas azonban ambuláns, altatás nélküli kezelésre. A megfelelő eljárást minden esetben nőgyógyászati vizsgálat és a rendelkezésre álló képalkotó eredmények alapján lehet meghatározni.

Milyen kockázatai lehetnek a hiszteroszkópos kezelésnek?

A hiszteroszkópos septumkezelés minimálisan invazív beavatkozás, de – más műtétekhez hasonlóan – lehetnek szövődményei.

Ritkán előfordulhat vérzés, fertőzés, a méhfal sérülése vagy perforációja, illetve méhen belüli összenövés kialakulása.

Ezért a beavatkozás szükségességét és módját mindig egyénileg kell meghatározni.

Mikor vállalható terhesség a beavatkozás után?

A terhesség tervezésének időpontjáról a kezelőorvos ad személyre szabott javaslatot.

A rendelkezésre álló vizsgálatok alapján a méhüreg gyógyulása általában heteken belül megindul, és körülbelül két hónap alatt teljessé válhat. A jelenlegi szakmai ajánlások szerint sok esetben 1–2 hónappal a hiszteroszkópos septumkezelés után már megkezdhető a gyermekvállalás vagy a meddőségi kezelés, amennyiben a kontrollvizsgálat alapján nincs ennek akadálya.

Hosszabb várakozás rutinszerűen nem feltétlenül szükséges, ugyanakkor az időzítés mindig az elvégzett beavatkozástól és az egyéni állapottól függ.

Mi történik, ha a méhsövény várandósság alatt derül ki?

Ha a méhsövény már fennálló várandósság során kerül felismerésre, hiszteroszkópos septumkezelést a terhesség alatt nem végeznek.

Ilyenkor a várandósgondozás során figyelembe veszik a méh anatómiai eltérését és az esetlegesen magasabb szülészeti kockázatot.

A követés módját és gyakoriságát az előzmények és az aktuális terhesség állapota alapján a szülész-nőgyógyász határozza meg.

Méhsövény és meddőség: miért fontos a komplex kivizsgálás?

A gyermekvállalási nehézségek hátterében számos különböző tényező állhat. Ezért egy meddőségi kivizsgálás során a méh anatómiai eltéréseinek felismerése csak egy része a teljes vizsgálatnak.

Szükség szerint sor kerülhet nőgyógyászati ultrahangra, a petevezetékek átjárhatóságának vizsgálatára, hormonális és laboratóriumi vizsgálatokra, valamint a férfi partner spermiogramjára is.

A vizsgálatok körét mindig az életkor, az előzmények, a gyermekvállalási próbálkozás időtartama és az addigi eredmények alapján célszerű meghatározni.

Gyakori kérdések a méhsövényről

Minden méhsövényt el kell távolítani?

Nem. A véletlenül felfedezett, tünetmentes méhsövény nem jelent automatikus műtéti indikációt. A döntés során figyelembe kell venni a korábbi terhességeket, vetéléseket, a gyermekvállalási terveket és az egyéb lehetséges kockázati tényezőket.

Kimutatható a méhsövény hagyományos ultrahanggal?

A hagyományos 2D ultrahang felvetheti a méh fejlődési rendellenességének gyanúját, de a méh alakjának pontosabb meghatározására a 3D hüvelyi ultrahang különösen hasznos.

Fájdalmas a hiszteroszkópos beavatkozás?

A kellemetlenség mértéke egyénenként és az elvégzett beavatkozástól függően eltérő. Bizonyos diagnosztikus és operatív hiszteroszkópos beavatkozások vékony eszközökkel, ambuláns körülmények között, altatás nélkül is elvégezhetők.

Visszanőhet a méhsövény?

A hiszteroszkóposan megfelelően kezelt septum klasszikus értelemben nem „nő vissza”. Ritkán azonban kialakulhat méhen belüli hegesedés vagy maradhat vissza septumrészlet, ezért bizonyos esetekben kontrollvizsgálatra lehet szükség.

Javíthatja a műtét a gyermekvállalási esélyeket?

Ez attól függ, milyen reproduktív előzmények miatt történik a kezelés. Ismétlődő vetélés esetén a septum hiszteroszkópos kezelése mérlegelhető, és csökkentheti a későbbi vetélés kockázatát.

Kizárólag meddőség esetén azonban jelenleg nem bizonyított egyértelműen, hogy a septum kezelése növeli az élveszületés esélyét. Ilyen esetben személyre szabott orvosi mérlegelés szükséges.

Összegzés

A méhsövény veleszületett méhfejlődési eltérés, amely sok esetben teljesen tünetmentes. Jelenléte ugyanakkor összefügghet a spontán vetélés, a koraszülés és bizonyos egyéb terhességi szövődmények nagyobb kockázatával.

A pontos diagnózisban kiemelt szerepe van a 3D hüvelyi ultrahangnak, szükség esetén pedig további képalkotó vizsgálatok és hiszteroszkópia is alkalmazható.

Nem minden méhsövényt szükséges megoperálni. Ha azonban a reproduktív előzmények alapján a kezelés indokolt, hiszteroszkópos septumincízió végezhető. Bizonyos esetekben a beavatkozás ambuláns körülmények között, altatás nélkül is megvalósítható.

A Budai Magánklinikán ambuláns méhtükrözés keretében lehetőség nyílhat a méhüreg részletes vizsgálatára és – megfelelő indikáció esetén – egyes méhüregi eltérések kezelésére. A szükséges vizsgálatokról és a méhsövény kezelésének lehetőségéről minden esetben személyre szabott nőgyógyászati konzultáció alapján születik döntés.