A terhesgondozás, pontosabb szakmai megnevezéssel várandósgondozás, a várandósság teljes időtartamát végigkísérő komplex egészségügyi ellátás. Célja az anya egészségének megőrzése, a magzat fejlődésének követése, valamint az esetleges kockázatok és szövődmények mielőbbi felismerése.
A terhesgondozás során meghatározott időpontokban laboratóriumi vizsgálatok, ultrahangvizsgálatok és egyéb szűrővizsgálatok történnek. Emellett rendszeresen ellenőrzik többek között az anya vérnyomását, testsúlyát és általános állapotát.
A vizsgálatok pontos menete nem minden várandósságban azonos. Magasabb kockázat, társbetegség, ikerterhesség vagy valamely vizsgálati eredmény eltérése esetén gyakoribb ellenőrzésekre és további vizsgálatokra lehet szükség.
Mikor érdemes először nőgyógyászhoz fordulni?
Pozitív terhességi teszt után érdemes időpontot kérni szülész-nőgyógyászati vizsgálatra.
A túl korán végzett ultrahang még nem feltétlenül mutat minden olyan eltérést, amely néhány héttel később már egyértelműen megítélhető. Panaszmentes esetben az első vizsgálat időzítéséről ezért érdemes a nőgyógyásszal egyeztetni.
A korai vizsgálat egyik legfontosabb célja annak igazolása, hogy a terhesség a méhen belül helyezkedik el, valamint a terhességi kor és a várható szülési idő meghatározása.
Vérzés, erős vagy féloldali alhasi fájdalom, ájulásérzés vagy más aggasztó panasz esetén azonban nem célszerű a tervezett első vizsgálatig várni.
Hogyan állapítható meg a terhesség?
Az otthoni terhességi tesztek a humán koriogonadotropin, vagyis a hCG jelenlétét mutatják ki a vizeletből. A teszt rendszerint a várható menstruáció időpontja körül vagy annak elmaradását követően válik megbízhatóbbá.
Bizonyos esetekben vérből történő hCG-meghatározásra is szükség lehet. Egyetlen hCG-érték azonban önmagában nem alkalmas a terhesség normális fejlődésének biztos megállapítására. Szükség esetén ismételt mérés és ultrahangvizsgálat segítheti az értékelést.
A korai hüvelyi ultrahanggal a terhességi kortól függően megítélhető többek között:
- a terhesség méhen belüli elhelyezkedése;
- a petezsák és a szikhólyag;
- az embrió;
- az embrió mérete;
- megfelelő terhességi korban a szívműködés;
- egyes korai terhességi eltérések.
Mikor kezdődik a várandósgondozás?
A magyarországi szabályozás szerint a várandósgondozás akkor kezdődik, amikor a szülész-nőgyógyász megállapítja a méhen belüli várandósságot, elvégzi a rizikóbesorolást, és erről igazolást ad.
Ezzel az igazolással lehet felkeresni a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes védőnőt, aki gondozásba veszi a várandóst és kiállítja a várandósgondozási könyvet.
A várandósgondozás több szakember együttműködésén alapul. Részt vesz benne a védőnő, a háziorvos, a szülész-nőgyógyász, illetve megfelelő esetben szülésznő is.
Magas rizikójú várandósság esetén a gondozást szülész-nőgyógyász szakorvos végzi.
Mi történik az első terhesgondozási vizsgálatok során?
A várandósság megállapítását követően részletesen áttekintik a kismama korábbi betegségeit, műtéteit, gyógyszereit, előző várandósságait és esetleges terhességi szövődményeit.
Fontos a családi kórelőzmény és az olyan tényezők felmérése is, amelyek befolyásolhatják a várandósság kockázatát.
Meghatározzák a terhességi kort és a szülés várható időpontját, majd megtervezik a szükséges vizsgálatokat.
Terhesgondozás az első trimeszterben
Az első trimeszter a várandósság első 12–13 hetét foglalja magában. Ebben az időszakban történik a várandósság megállapítása, a rizikóbesorolás és az első nagyobb vizsgálati sorozat.
Az első trimeszterben többek között vérkép, vércukor-, vese- és májfunkciós paraméterek, vizeletvizsgálat, vércsoport-meghatározás és vörösvértest-ellenanyagszűrés történik.
A kötelező vizsgálatok része a hepatitis B (HBsAg) és a szifilisz szűrése is.
11–13. heti ultrahang
A várandósgondozás egyik kiemelt időpontja a 11–13. terhességi hét között végzett ultrahang-szűrővizsgálat.
Ennek során ellenőrzik a magzat fejlődését, életjelenségeit és több anatómiai képletét. A vizsgálat a kromoszóma-rendellenességek kockázatbecslésének is fontos része lehet.
A pontos vizsgálati tartalom függ attól is, hogy alap ultrahang-szűrővizsgálat vagy részletes első trimeszteri genetikai ultrahang történik.
Genetikai vizsgálatok az első trimeszterben
A várandós életkora, előzményei és egyéni igénye alapján további prenatális szűrővizsgálatok is szóba kerülhetnek.
Ilyen lehet például a kombinált teszt vagy a magzati eredetű, szabad DNS-t vizsgáló NIPT.
Fontos különbség, hogy ezek szűrővizsgálatok, nem diagnosztikus vizsgálatok. Emelkedett kockázatú eredmény esetén genetikai tanácsadás és szükség szerint diagnosztikus vizsgálat válhat indokolttá.
A magyar várandósgondozás részeként a fogamzáskor betöltött 37. életévtől genetikai tanácsadás is szerepel az előírt vizsgálatok között.
Fogorvosi vizsgálat
Az első trimeszterben fogorvosi vizsgálat is része a várandósgondozáshoz kapcsolódó előírt vizsgálatoknak.
Terhesgondozás a második trimeszterben
A második trimeszterben egyre részletesebben vizsgálható a magzat anatómiai fejlődése, emellett az anya egészségi állapotának ellenőrzése is folytatódik.
18–22. heti ultrahang
A második fontos ultrahang-szűrővizsgálat a 18–22. terhességi hét között történik.
Ennek során részletesen vizsgálják a magzat anatómiai fejlődését. Többek között megítélhető a koponya és az agy, az arc, a gerinc, a mellkas, a szív, a hasüreg, a vesék és a végtagok fejlődése.
Ellenőrzik továbbá a méhlepény elhelyezkedését és a magzatvíz mennyiségét is.
24–28. hét: terheléses vércukorvizsgálat
A 24–28. terhességi hét között történik a terhességi cukorbetegség szűrésére szolgáló terheléses vércukorvizsgálat, vagyis az OGTT.
A vizsgálat során éhomi vércukormérés történik, majd 75 gramm glükózt tartalmazó oldat elfogyasztása után ismét vércukorszintet mérnek.
Ugyanebben az időszakban ismételt vérkép- és vizeletvizsgálat is történik.
A 2026. szeptember 1-jétől hatályos magyar szabályozás alapján a 24–28. héten ismételt specifikus treponemalis ellenanyag-szűrés, vagyis ismételt szifilisz-szűrés is része az előírt vizsgálatoknak.
Terhesgondozás a harmadik trimeszterben
A harmadik trimeszterben a magzat növekedésének és állapotának követése, valamint az anya szülés előtti állapotának ellenőrzése kerül előtérbe.
30–32. heti ultrahang
A harmadik kötelező ultrahang-szűrővizsgálat a 30–32. terhességi hét között történik.
A vizsgálat során ellenőrzik többek között a magzat növekedését és becsült súlyát, a méhlepény helyzetét, valamint a magzatvíz mennyiségét.
Ha valamilyen eltérés vagy fokozott kockázat áll fenn, további növekedési vagy Doppler-ultrahangvizsgálatokra is szükség lehet.
36–37. heti laborvizsgálatok
A 36–37. hét között újabb laboratóriumi ellenőrzés történik.
Ennek része többek között a vérkép, a vörösvértest-ellenanyagszűrés, egyes vese- és májfunkciós paraméterek, valamint a vizeletvizsgálat.
GBS-szűrés
A várandósság vége felé B-csoportú Streptococcus, vagyis GBS kimutatására szolgáló mikrobiológiai vizsgálat is történhet.
Pozitív eredmény esetén ez nem azt jelenti, hogy a kismama beteg. Az eredmény azért fontos, mert meghatározhatja, hogy a szülés során szükség van-e antibiotikum alkalmazására az újszülött fertőződésének kockázatcsökkentése érdekében.
CTG a várandósság végén
A CTG – kardiotokográfia – egyszerre rögzíti a magzati szívfrekvenciát és a méhtevékenységet.
A magyar várandósgondozási rend szerint alacsony kockázatú várandósságban a 38., 39. és 40. héten CTG-szűrővizsgálat történik.
Ha a terhesség a terminust meghaladja, illetve valamilyen kockázati tényező merül fel, ennél gyakoribb ellenőrzés válhat szükségessé.
Terhesgondozás: a legfontosabb vizsgálati időpontok
A problémamentes várandósság legfontosabb vizsgálati mérföldkövei:
11–13. hét: első ultrahang-szűrővizsgálat
18–22. hét: második ultrahang-szűrővizsgálat
24–28. hét: OGTT, vérkép, vizeletvizsgálat és ismételt szifilisz-szűrés
30–32. hét: harmadik ultrahang-szűrővizsgálat
36–37. hét: harmadik trimeszteri laborvizsgálatok
38., 39. és 40. hét: CTG-szűrővizsgálat
Ezek az alacsony kockázatú várandósság alapvető vizsgálati időpontjai. Egyéni kockázati tényezők esetén a gondozási terv ettől eltérhet.
Miért fontosak az ultrahangvizsgálatok?
A terhességi ultrahang ionizáló sugárzás nélkül működő képalkotó eljárás. Segítségével a terhességi kortól függően számos információ nyerhető a magzat fejlődéséről és a várandósság állapotáról.
Vizsgálható többek között a magzat növekedése és anatómiája, a méhlepény elhelyezkedése, valamint a magzatvíz mennyisége.
Szükség esetén Doppler-ultrahangvizsgálat segítségével bizonyos anyai és magzati erek véráramlása is értékelhető.
Fontos ugyanakkor, hogy az ultrahangvizsgálat sem képes valamennyi fejlődési vagy genetikai rendellenesség kizárására.
Milyen további vizsgálatokra lehet szükség?
Nem minden várandósság követhető pontosan ugyanazzal a vizsgálati tervvel.
Az előzmények vagy az aktuális eredmények alapján szükség lehet például további ultrahangvizsgálatra, genetikai tanácsadásra, NIPT-re, invazív prenatális diagnosztikára, magzati szívultrahangra, Doppler-vizsgálatra vagy szakorvosi konzultációra.
Diabétesz, magas vérnyomás, pajzsmirigybetegség vagy más alapbetegség esetén az adott szakterület bevonására is szükség lehet.
Milyen gyakran kell terhesgondozásra járni?
A kontrollok gyakoriságát a terhességi kor és a várandósság kockázati besorolása határozza meg.
A magyar szabályozás szerint a várandós jogosult arra, hogy a háziorvos legalább egy alkalommal, a védőnő a gondozásba vételen felül trimeszterenként legalább egyszer, a szülész-nőgyógyász vagy megfelelő esetben a szülésznő pedig trimeszterenként legalább egyszer gondozásban részesítse.
A gyakorlatban ennél több találkozásra kerül sor, és szükség esetén a kontrollok gyakorisága tovább növelhető.
Állami vagy magán terhesgondozás?
A várandósgondozás történhet állami ellátásban, magánellátásban, illetve ezek kombinációjával.
Magánellátás választása mellett is fontos a magyar várandósgondozási rendszerhez kapcsolódó adminisztratív és kötelező gondozási feladatok teljesítése, valamint a védőnővel való kapcsolattartás.
Érdemes már a várandósság elején tisztázni, hogy az egyes laboratóriumi, ultrahang- és egyéb vizsgálatok hol történnek, és hogyan kerülnek dokumentálásra a várandósgondozási könyvben.
Milyen tünetek esetén szükséges mielőbb orvosi segítséget kérni?
Várandósság alatt bizonyos panaszok esetén nem célszerű megvárni a következő tervezett kontrollvizsgálatot.
Ilyen lehet az erős vagy tartós hasi fájdalom, jelentősebb hüvelyi vérzés, magzatvízszivárgás gyanúja, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, ájulás, magas láz, illetve erős fejfájás, látászavar vagy hirtelen kialakuló jelentős duzzanat.
A várandósság későbbi szakaszában a megszokotthoz képest jelentősen csökkent vagy megszűnt magzatmozgás szintén mielőbbi ellenőrzést igényel.
A sürgősség megítélése mindig az adott tünettől, annak erősségétől és a terhességi kortól függ.
Mit tehet az egészséges várandósságért?
A rendszeres várandósgondozás mellett az életmódnak is fontos szerepe van.
Lényeges a kiegyensúlyozott étrend, a megfelelő folyadékbevitel és – amennyiben nincs ellenjavallata – a rendszeres, várandóssághoz igazított testmozgás.
A folsav-, D-vitamin- és egyéb vitamin- vagy ásványianyag-pótlást érdemes az egyéni szükséglet és az orvosi javaslat alapján megtervezni.
Várandósság alatt az alkoholfogyasztás és a dohányzás kerülendő. A rendszeresen vagy alkalmanként szedett gyógyszerekről, étrend-kiegészítőkről és gyógynövénykészítményekről pedig érdemes a kezelőorvost tájékoztatni.
Gyakori kérdések a terhesgondozásról
Mikor érdemes először nőgyógyászhoz menni pozitív terhességi teszt után?
Pozitív teszt után érdemes időpontot kérni nőgyógyászati vizsgálatra. Panaszmentes esetben az első ultrahang időpontját a várható terhességi kor figyelembevételével célszerű meghatározni. Vérzés vagy erős fájdalom esetén azonban mielőbbi orvosi vizsgálat szükséges.
Hány ultrahang kötelező a terhesség alatt?
A magyar várandósgondozás keretében három ultrahang-szűrővizsgálat szerepel az előírt vizsgálatok között: a 11–13., a 18–22. és a 30–32. terhességi hét között.
Mikor van a cukorterhelés terhesség alatt?
A terhességi cukorbetegség szűrésére szolgáló OGTT-t általában a 24–28. terhességi hét között végzik. Bizonyos kockázati tényezők esetén ennél korábbi vizsgálatra is szükség lehet.
Mikortól van CTG?
A hatályos magyar várandósgondozási rend szerint alacsony kockázatú várandósság esetén a 38., 39. és 40. héten szerepel CTG-szűrővizsgálat. Szükség esetén ennél korábban vagy gyakrabban is végezhető.
Minden várandósnál ugyanazokat a vizsgálatokat végzik?
Az alapvető szűrővizsgálatok meghatározott rend szerint történnek, de a gondozási tervet az egyéni kockázatokhoz kell igazítani. Magas rizikójú várandósság esetén további vizsgálatok és gyakoribb kontrollok lehetnek szükségesek.
Kötelező a NIPT?
Nem. A NIPT választható prenatális szűrővizsgálat. Elvégzésének szükségességéről és az egyéb genetikai vizsgálati lehetőségekről az életkor, az előzmények és az ultrahangeredmények figyelembevételével érdemes dönteni.
Terhesgondozás a Budai Klinikán
A rendszeres és megfelelő időben elvégzett vizsgálatok segítenek nyomon követni az anya és a magzat állapotát a várandósság teljes időtartama alatt.
A Budai Klinikán szülész-nőgyógyászati konzultációval és a várandósság különböző szakaszaihoz kapcsolódó vizsgálatokkal segítjük a kismamákat. A szükséges vizsgálatok körét és gyakoriságát minden esetben az aktuális terhességi kor, az előzmények, a korábbi leletek és az egyéni kockázati tényezők alapján határozzuk meg.
Összegzés
A terhesgondozás menete a várandósság megállapításától egészen a szülésig tartó, több szakember együttműködésén alapuló folyamat.
A várandósság során meghatározott időpontokban ultrahang-, laboratóriumi és egyéb szűrővizsgálatok történnek. Kiemelt mérföldkő a 11–13., 18–22. és 30–32. heti ultrahang, a 24–28. heti cukorterhelés, a 36–37. heti laborvizsgálat, valamint a várandósság végén végzett CTG.
A vizsgálati terv ugyanakkor mindig személyre szabható. Ha az anya vagy a magzat állapota indokolja, további vizsgálatokra és gyakoribb ellenőrzésre lehet szükség.