A pitvarfibrilláció az egyik leggyakoribb szívritmuszavar. Lényege, hogy a szív felső üregei, vagyis a pitvarok nem szabályos ritmusban húzódnak össze, hanem elektromos működésük rendezetlenné válik. Emiatt a pulzus szabálytalanná, gyakran szaporává válik, és a szív működésének hatékonysága is csökkenhet.
Van, aki azonnal megérzi a ritmuszavart: heves, szabálytalan szívdobogásra, légszomjra, gyengeségre vagy szédülésre panaszkodik. Másoknál viszont a pitvarfibrilláció semmilyen észrevehető tünetet nem okoz, és csak egy rutin EKG-vizsgálat során derül fény rá.
Éppen ez teszi különösen fontossá a felismerését. A pitvarfibrilláció ugyanis nem csupán kellemetlen szívdobogásérzést okozhat. A pitvarokban megváltozó véráramlás elősegítheti a vérrögképződést, ami bizonyos betegeknél jelentősen növelheti a stroke kockázatát. Hosszabb távon a nem megfelelően kontrollált ritmuszavar a szív működését is megterhelheti.
A Budai Magánklinika kardiológiai szakrendelésén Dr. Gara Edit kardiológus szakorvos végzi a szívritmuszavarok, köztük a pitvarfibrilláció kivizsgálását.
Pitvarfibrilláció – mi ez és hogyan alakul ki?
Ahhoz, hogy megértsük a pitvarfibrilláció kialakulását, érdemes röviden áttekinteni a szív normális működését. A szív négy üregből, két pitvarból és két kamrából áll. Működésüket egy precízen összehangolt elektromos rendszer irányítja.
Egészséges szívben az elektromos ingerület normális esetben a jobb pitvarban található szinuszcsomóból indul. Az ingerület először a pitvarokon halad végig, majd a kamrákhoz jut, így a szív egyes részei megfelelő sorrendben húzódnak össze.
Pitvarfibrilláció esetén ez a szabályos elektromos működés felborul. A pitvarokban egyszerre számos rendezetlen elektromos ingerület jelenik meg. Ahelyett, hogy a pitvarok összehangoltan összehúzódnának, gyors, rendezetlen, remegésszerű mozgást végeznek.
A kamrákhoz ezeknek az elektromos impulzusoknak csak egy része jut tovább, ezért a pulzus jellemzően teljesen szabálytalanná válik. Gyakran szapora, de bizonyos körülmények között lassabb kamrai frekvencia mellett is fennállhat pitvarfibrilláció.
Pitvarfibrilláció tünetei – milyen panaszok jelentkezhetnek?
A pitvarfibrilláció tünetei rendkívül változatosak. Vannak, akik már a ritmuszavar kezdetét pontosan érzik, mások hosszabb időn keresztül semmilyen panaszt nem tapasztalnak.
Az egyik legjellemzőbb tünet a szabálytalan szívdobogásérzés. A páciens azt érezheti, hogy a szíve hirtelen össze-vissza, túl gyorsan vagy rendszertelenül ver. A pulzus tapintásakor szintén feltűnhet, hogy az ütések nem egyenletes időközönként követik egymást.
A szívdobogás mellett gyakran jelentkezhet légszomj, szédülés, gyengeség, fáradékonyság és a fizikai terhelhetőség csökkenése. Egyesek mellkasi kellemetlenséget vagy fájdalmat, verejtékezést, szorongást vagy ájulásközeli érzést is tapasztalhatnak.
A tünetek intenzitását többek között az is befolyásolhatja, milyen gyorsan vernek a kamrák, milyen hosszú ideig áll fenn a ritmuszavar, illetve van-e a háttérben más szívbetegség.
Tünetmentes pitvarfibrilláció
A panaszok hiánya nem zárja ki a pitvarfibrillációt. Előfordulhat, hogy a páciens semmilyen rendellenességet nem érez, és a ritmuszavar egy más okból elvégzett EKG, vérnyomásmérés vagy kardiológiai szűrővizsgálat során derül ki.
A tünetmentes pitvarfibrilláció felismerése azért fontos, mert a vérrögképződés és a stroke kockázata nem pusztán attól függ, hogy a beteg mennyire érzi a ritmuszavart.
Pitvarfibrilláció: mikor szükséges sürgős orvosi ellátás?
A szabálytalan szívverést érdemes kivizsgálni, de bizonyos tünetek esetén nem szabad egy későbbi kardiológiai időpontra várni.
Ha a szapora vagy szabálytalan szívveréshez erős mellkasi fájdalom, jelentős nehézlégzés, ájulás, eszméletvesztés vagy súlyos rosszullét társul, sürgős orvosi ellátás szükséges.
Különösen fontos felismerni a stroke tüneteit is. A hirtelen kialakuló féloldali végtaggyengeség vagy bénulás, arcferdülés, beszédzavar, illetve más hirtelen neurológiai tünet esetén azonnal mentőt kell hívni.
Pitvarfibrilláció okai és kockázati tényezői
A pitvarfibrilláció hátterében nem mindig azonosítható egyetlen kiváltó ok. Az életkor előrehaladtával gyakoribbá válik, de fiatalabb embereknél is kialakulhat.
Számos szív- és érrendszeri betegség hajlamosíthat rá. Ilyen a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség, a korábbi szívinfarktus, a szívelégtelenség, bizonyos szívbillentyű-betegségek, szívizombetegségek és veleszületett szíveltérések. Szívműtétet követően szintén megjelenhet ritmuszavar.
Nem minden kiváltó ok szív eredetű. Pajzsmirigy-túlműködés, bizonyos tüdőbetegségek, tüdőembólia, cukorbetegség, illetve a szervezet só- és folyadékháztartásának zavarai is összefügghetnek a kialakulásával.
Az életmód szerepe sem elhanyagolható. A nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás, a dohányzás és bizonyos esetekben stimuláló szerek vagy nagy mennyiségű koffein is provokálhat ritmuszavart arra hajlamos személyeknél.
Előfordul ugyanakkor, hogy a részletes kivizsgálás ellenére sem található egyértelmű háttérbetegség vagy kiváltó tényező.
A pitvarfibrilláció típusai
A pitvarfibrilláció nem mindenkinél ugyanúgy jelentkezik. Lehet egy rövidebb, spontán megszűnő epizód, de hosszabb ideig vagy tartósan fennálló ritmuszavar is.
Ennek meghatározása nem csupán elnevezés kérdése: a pitvarfibrilláció időtartama és mintázata a kezelés megtervezését is befolyásolhatja.
Paroxizmális pitvarfibrilláció
A paroxizmális pitvarfibrilláció epizódokban jelentkezik, és spontán visszatérhet a normális szívritmus. Az epizódok ismétlődhetnek, és időtartamuk is változó lehet.
Fontos, hogy a spontán megszűnő ritmuszavar sem jelenti automatikusan azt, hogy nincs szükség kivizsgálásra vagy a stroke-kockázat értékelésére.
Perzisztens pitvarfibrilláció
Perzisztens pitvarfibrilláció esetén a ritmuszavar tartósabban fennáll, és a normális szívritmus helyreállításához gyógyszeres vagy elektromos beavatkozás válhat szükségessé.
Hosszan fennálló perzisztens pitvarfibrilláció
Ebben az esetben a pitvarfibrilláció hosszabb időn keresztül fennáll. A kezelési stratégia meghatározásakor ilyenkor különösen fontos figyelembe venni a beteg tüneteit, társbetegségeit és a ritmuszavar fennállásának időtartamát.
Permanens pitvarfibrilláció
Permanens pitvarfibrilláció esetén a beteg és a kezelőorvos a ritmuszavar tartós fennállását elfogadva elsősorban a megfelelő pulzuskontrollra, a panaszok mérséklésére és a szövődmények – mindenekelőtt a stroke – megelőzésére összpontosít.
Pitvarfibrilláció szövődményei és kockázatai
A pitvarfibrilláció jelentőségét nem kizárólag a kellemetlen tünetek adják. Két kiemelten fontos lehetséges következménye a stroke és a szívelégtelenség.
Pitvarfibrilláció és stroke
Normális működés során a pitvarok összehúzódása segíti a vér továbbítását a kamrák felé. Pitvarfibrillációban ez az összehangolt összehúzódás elmarad, ezért bizonyos területeken lelassulhat a vér áramlása.
Ez kedvezhet a vérrögök kialakulásának. Ha egy ilyen vérrög leszakad, a vérárammal továbbhaladhat, és eljuthat az agyba. Ha ott elzár egy artériát, ischaemiás stroke alakulhat ki.
Éppen ezért a pitvarfibrilláció kezelésének egyik legfontosabb kérdése annak meghatározása, hogy az adott betegnél mekkora a stroke kockázata, és szükség van-e véralvadásgátló kezelésre.
Pitvarfibrilláció és szívelégtelenség
A tartósan fennálló, különösen nem megfelelően kontrollált gyors szívritmus megterhelheti a szívet. A pitvarok és kamrák összehangolt működésének elvesztése szintén ronthatja a szív pumpafunkcióját.
Pitvarfibrilláció és szívelégtelenség ráadásul gyakran összefügg egymással: egyik állapot kedvezhet a másik kialakulásának vagy romlásának.
Pitvarfibrilláció kivizsgálása és diagnózisa
A diagnózis alapja a szívritmus elektromos dokumentálása. A kivizsgálás ugyanakkor nem ér véget annak megállapításával, hogy pitvarfibrilláció áll fenn. Fontos felderíteni az esetleges kiváltó betegségeket, felmérni a szív állapotát, valamint meghatározni a szövődmények kockázatát is.
EKG-vizsgálat pitvarfibrilláció esetén
A nyugalmi EKG a pitvarfibrilláció felismerésének alapvető vizsgálata. Megmutatja a szív elektromos működését, és ha a ritmuszavar éppen fennáll, jellegzetes eltérések alapján azonosítható.
A probléma akkor jelentkezik, ha a pitvarfibrilláció csak időszakosan lép fel. A beteg érezheti például hetente néhány alkalommal a szabálytalan szívverést, miközben a rendelőben végzett rövid EKG idején éppen normális a szívritmusa.
Ilyenkor hosszabb idejű monitorozás válhat szükségessé.
Holter EKG pitvarfibrilláció kivizsgálására
A Holter EKG általában 24 órán vagy ennél hosszabb időn keresztül folyamatosan rögzíti a szív elektromos működését. A beteg közben a megszokott napi tevékenységét végzi, így jóval nagyobb eséllyel sikerül rögzíteni egy időszakosan jelentkező ritmuszavart.
Különösen hasznos lehet, ha a páciens visszatérő szabálytalan szívdobogást, szédülést, gyengeséget vagy más, ritmuszavarra utaló panaszt tapasztal.
Szívultrahang pitvarfibrilláció esetén
A szívultrahang nem magát a pitvarfibrillációt diagnosztizálja, hanem a szív szerkezetéről és működéséről szolgáltat fontos információkat.
Segítségével vizsgálható többek között a szívüregek mérete, a szívizom működése, a pumpafunkció és a szívbillentyűk állapota. Ez különösen fontos lehet annak megértéséhez, hogy áll-e valamilyen strukturális szívbetegség a pitvarfibrilláció hátterében.
Bizonyos speciális klinikai helyzetekben nyelőcsövön keresztül végzett szívultrahangra is szükség lehet, például a pitvari vérrög kizárására.
Laborvizsgálatok pitvarfibrilláció esetén
A laborvizsgálat segíthet olyan eltérések felismerésében, amelyek szerepet játszhatnak a ritmuszavar kialakulásában vagy befolyásolhatják a kezelést.
A beteg állapotától függően többek között a pajzsmirigy működésének, a vesefunkciónak, az elektrolitoknak, a vérképnek és más laborparamétereknek az ellenőrzése válhat indokolttá.
Pitvarfibrilláció kezelése
A pitvarfibrilláció kezelése minden esetben személyre szabott. Nincs egyetlen olyan terápiás módszer, amely minden beteg számára megfelelő lenne.
A kezelési stratégia kialakításakor többek között figyelembe kell venni a ritmuszavar típusát és fennállásának idejét, a beteg életkorát, tüneteit, társbetegségeit, szívének állapotát, valamint a stroke és a vérzés egyéni kockázatát.
A kezelésnek alapvetően több célja lehet: a túl gyors pulzus kontrollálása, lehetőség szerint a normális szívritmus helyreállítása és fenntartása, valamint a vérrögképződés és a stroke megelőzése.
Frekvenciakontroll pitvarfibrilláció esetén
Nem minden esetben szükséges vagy lehetséges a normális szinuszritmus tartós visszaállítása. Ilyenkor a kezelés egyik fontos célja annak biztosítása, hogy a kamrák ne verjenek tartósan túl gyorsan.
Ehhez az orvos megfelelő gyógyszeres kezelést állíthat be.
Ritmuskontroll pitvarfibrilláció esetén
Bizonyos betegek esetében cél lehet a normális szinuszritmus helyreállítása és fenntartása. Ennek érdekében gyógyszeres kezelés, elektromos kardioverzió vagy megfelelő esetben katéteres abláció alkalmazható.
A megfelelő módszer kiválasztása mindig egyéni kardiológiai döntést igényel.
Kardioverzió pitvarfibrilláció esetén
A kardioverzió célja a pitvarfibrilláció megszüntetése és a normális szívritmus visszaállítása.
Ez történhet megfelelő gyógyszer alkalmazásával vagy elektromos kardioverzióval. Utóbbi során rövid altatás vagy mély szedáció mellett, ellenőrzött elektromos impulzussal próbálják helyreállítani a szabályos ritmust.
A kardioverzió előtt különösen fontos a vérrögképződés kockázatának felmérése. Ha a pitvarfibrilláció hosszabb ideje fennáll, vagy annak kezdeti időpontja nem ismert pontosan, a beavatkozás előtti véralvadásgátlás vagy meghatározott esetekben nyelőcsövön keresztül végzett szívultrahang válhat szükségessé.
Katéteres abláció pitvarfibrilláció esetén
A katéterabláció minimálisan invazív szív-elektrofiziológiai beavatkozás. Célja azoknak a szívterületeknek az elektromos izolálása vagy kezelése, amelyek szerepet játszanak a pitvarfibrilláció kialakulásában és fenntartásában.
A katétereket rendszerint egy vénán keresztül vezetik fel a szívhez. A kezelendő területeken rádiófrekvenciás energiával vagy más ablációs technikával módosítják a kóros elektromos ingerület terjedését.
Az abláció szükségessége és várható előnye mindig az adott beteg állapota alapján mérlegelendő.
Véralvadásgátló kezelés pitvarfibrilláció esetén
A pitvarfibrilláció kezelésének egyik legfontosabb eleme a stroke megelőzése.
Nem minden pitvarfibrillációval élő beteg stroke-kockázata azonos. Az orvos meghatározott kockázati tényezők – például az életkor, magas vérnyomás, cukorbetegség, szívelégtelenség, korábbi stroke vagy más érrendszeri betegségek – alapján értékeli, szükség van-e tartós véralvadásgátló kezelésre.
Fontos különbség, hogy ezek a készítmények nem egyszerűen „vérhígítók”: a véralvadási folyamatot befolyásolva csökkentik a veszélyes vérrögképződés esélyét.
Ma többféle véralvadásgátló kezelés áll rendelkezésre. A megfelelő készítmény kiválasztásakor az orvos többek között figyelembe veszi a beteg vesefunkcióját, életkorát, társbetegségeit, egyéb gyógyszereit és vérzéses kockázatát.
Meggyógyítható a pitvarfibrilláció?
Erre nincs minden betegre érvényes egyszerű igen vagy nem válasz.
Egyes betegekben a normális szívritmus hosszú távon sikeresen fenntartható gyógyszeres kezeléssel, kardioverzióval vagy katéteres ablációval. Más esetekben a pitvarfibrilláció visszatérhet vagy tartósan fennmaradhat.
A kezelés sikerét számos tényező befolyásolja, többek között a pitvarfibrilláció fennállásának időtartama, a szív szerkezeti állapota, a társbetegségek és az életmódbeli kockázati tényezők.
A kezelés célja ezért nem minden esetben kizárólag a ritmuszavar végleges megszüntetése. Legalább ilyen fontos a panaszok csökkentése, a megfelelő szívműködés biztosítása és a súlyos szövődmények – mindenekelőtt a stroke – megelőzése.
Pitvarfibrilláció megelőzése és a kockázat csökkentése
A pitvarfibrilláció nem minden esetben előzhető meg, de számos olyan tényező ismert, amelynek rendezése csökkentheti a kialakulás vagy kiújulás kockázatát.
Kiemelten fontos a magas vérnyomás megfelelő kezelése, a cukorbetegség gondozása, az egészséges testsúly elérése, a dohányzás kerülése és a rendszeres, állapothoz igazított testmozgás.
Az alkoholfogyasztás mérséklése szintén lényeges lehet, különösen akkor, ha a beteg megfigyelése szerint az alkohol ritmuszavart provokál.
A koffein hatása egyénenként eltérő lehet. Ha kávé vagy más koffeintartalmú ital fogyasztását követően rendszeresen szívdobogás vagy ritmuszavar jelentkezik, érdemes a bevitt mennyiséget csökkenteni és ezt a kezelőorvossal is megbeszélni.
Az alapbetegségek – például pajzsmirigybetegség, magas vérnyomás vagy más szív-érrendszeri eltérés – megfelelő kezelése ugyancsak fontos része a hosszú távú gondozásnak.
Okosóra és a pitvarfibrilláció felismerése
Az egyre elterjedtebb okosórák és más viselhető eszközök bizonyos esetekben képesek szabálytalan pulzust érzékelni, egyes készülékek pedig egyszerű EKG-felvételt is készíthetnek.
Egy ismétlődő szabálytalanritmus-jelzés hasznos figyelmeztetés lehet, különösen akkor, ha a páciens szívdobogásérzést is tapasztal.
Az okosóra azonban nem helyettesíti a kardiológiai diagnózist. Ha az eszköz pitvarfibrilláció lehetőségét jelzi, érdemes a rögzített adatokat megőrizni és kardiológiai vizsgálatra jelentkezni.
Pulzus ellenőrzése otthon pitvarfibrilláció esetén
A szabálytalan pulzus olykor egyszerű tapintással is felismerhető. A csukló hüvelykujj felőli oldalán két-három ujjal kitapintható a verőér pulzációja.
Nemcsak azt érdemes figyelni, hány szívverést számol egy perc alatt, hanem azt is, hogy az ütések egyenletes időközönként követik-e egymást.
Ha a pulzus ismételten teljesen szabálytalannak tűnik, különösen akkor, ha ehhez szívdobogásérzés, gyengeség, légszomj vagy szédülés társul, érdemes kardiológiai kivizsgálást kérni.
Pitvarfibrilláció kivizsgálása Budapesten – Budai Magánklinika
A pitvarfibrilláció felismerése azért különösen fontos, mert a ritmuszavar akár teljesen tünetmentesen is fennállhat, miközben bizonyos betegeknél növelheti a stroke és más szív-érrendszeri szövődmények kockázatát.
Visszatérő szabálytalan szívdobogásérzés, rendszertelen pulzus, indokolatlan fáradékonyság, légszomj, szédülés vagy csökkent fizikai terhelhetőség esetén ezért érdemes kardiológiai vizsgálatot kérni.
A Budai Magánklinika kardiológiai szakrendelésén Dr. Gara Edit kardiológus szakorvos végzi a pitvarfibrilláció és más szívritmuszavarok kivizsgálását.
A panaszok és az előzmények alapján a kardiológiai szakvizsgálat mellett nyugalmi EKG, Holter EKG, szívultrahang, laborvizsgálat vagy további célzott vizsgálatok válhatnak indokolttá.
Budai Magánklinika 1023 Budapest, Török utca 6. fszt. 1.
A rendelő Budapest II. kerületében, a Margit körút és a Széll Kálmán tér közelében található.
Gyakori kérdések a pitvarfibrillációról
Milyen érzés a pitvarfibrilláció?
Sokan heves, gyors és teljesen szabálytalan szívdobogásként érzékelik. Mások légszomjat, szédülést, fáradtságot vagy gyengeséget tapasztalnak. A pitvarfibrilláció ugyanakkor teljesen tünetmentes is lehet.
Honnan tudhatom, hogy pitvarfibrillációm van?
A szabálytalan pulzus felvetheti a pitvarfibrilláció lehetőségét, de a diagnózis megállapításához a szív elektromos működésének dokumentálása szükséges, leggyakrabban EKG-val.
Miért nem mutatja ki mindig az EKG?
A nyugalmi EKG csak rövid időszakot rögzít. Ha a pitvarfibrilláció időszakosan jelentkezik, előfordulhat, hogy a vizsgálat pillanatában éppen normális a szívritmus. Ilyenkor Holter EKG vagy hosszabb ritmusmonitorozás segíthet.
Lehet pitvarfibrillációm normális pulzusszám mellett?
Igen. Bár a pitvarfibrilláció gyakran szapora pulzussal jár, a kamrai frekvencia nem minden esetben magas. A legjellemzőbb eltérés a teljesen szabálytalan szívritmus.
Mindig érezhető a pitvarfibrilláció?
Nem. Egyes betegek kifejezett szívdobogást tapasztalnak, másoknál a ritmuszavar teljesen tünetmentesen áll fenn.
A pitvarfibrilláció okozhat stroke-ot?
Igen. A pitvarok rendezetlen működése miatt bizonyos területeken lelassulhat a véráramlás, ami vérrögképződéshez vezethet. A vérrög az agyi keringésbe jutva stroke-ot okozhat. A tényleges kockázat betegenként eltér, ezért minden esetben egyénileg kell értékelni.
Minden pitvarfibrillációs betegnek véralvadásgátlót kell szednie?
Nem automatikusan. A véralvadásgátló kezelés szükségességét az egyéni stroke- és vérzéskockázat alapján határozza meg az orvos.
Megszűnhet magától a pitvarfibrilláció?
A paroxizmális pitvarfibrilláció spontán megszűnhet, és visszaállhat a normális szinuszritmus. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a ritmuszavart nem kell kivizsgálni.
Visszatérhet a pitvarfibrilláció kardioverzió után?
Igen. A sikeresen helyreállított szinuszritmus mellett is előfordulhat később újabb pitvarfibrillációs epizód. Emiatt a kiváltó tényezők kezelése és a rendszeres kardiológiai kontroll fontos.
Lehet sportolni pitvarfibrillációval?
A fizikai aktivitás lehetősége a ritmuszavar típusától, a pulzuskontrolltól, az esetleges strukturális szívbetegségtől és a beteg általános állapotától függ. Ismert pitvarfibrilláció esetén az intenzívebb sportolást érdemes kardiológussal egyeztetni.
Mikor sürgős a pitvarfibrilláció?
Ha a szabálytalan szívverés erős mellkasi fájdalommal, súlyos nehézlégzéssel, ájulással vagy eszméletvesztéssel jár, sürgős orvosi ellátás szükséges. Hirtelen kialakuló beszédzavar, arcferdülés vagy féloldali gyengeség esetén stroke lehetősége miatt azonnal mentőt kell hívni.
A pitvarfibrilláció sok esetben jól kezelhető, de a tünetek hiánya nem jelenti azt, hogy a ritmuszavar veszélytelen. A megfelelő kardiológiai kivizsgálás célja nemcsak a szabálytalan szívritmus felismerése, hanem a kiváltó okok feltárása, a szív állapotának felmérése és mindenekelőtt a stroke-kockázat megfelelő kezelése.