Az angina pectoris – röviden angina – a szívizom átmeneti vérellátási és oxigénellátási zavara következtében kialakuló tünetegyüttes. Legjellemzőbb panasza a szegycsont mögött vagy a mellkas területén jelentkező nyomó, szorító érzés, amely fizikai terhelésre fokozódhat, és a karba, vállba, nyakba, állkapocsba vagy hátba is kisugározhat.

Az angina pectoris nem önálló betegség. Olyan figyelmeztető tünet, amelynek hátterében leggyakrabban koszorúér-betegség, illetve a szívet ellátó koszorúerek érelmeszesedés következtében kialakuló szűkülete áll.

A panasz azért alakul ki, mert a szívizomnak egy adott helyzetben több oxigénre lenne szüksége, mint amennyit a koszorúereken keresztül kapni képes. Ez különösen fizikai megterhelés, stressz vagy más, a szív munkáját fokozó körülmény esetén válhat észrevehetővé.

Az angina pectorist minden esetben komolyan kell venni. A visszatérő, terhelésre kialakuló mellkasi szorítás koszorúér-betegség jele lehet, míg a nyugalomban jelentkező, újonnan kialakuló vagy egyre erősödő mellkasi fájdalom akut koszorúér-szindróma jele lehet, és sürgősségi ellátást igényelhet.

A Budai Magánklinika kardiológiai szakrendelésén Dr. Gara Edit kardiológus szakorvos végzi a nem akut mellkasi panaszok és a feltételezett szív-érrendszeri betegségek kardiológiai kivizsgálását.

Mi az angina pectoris és hogyan alakul ki?

Az angina pectoris kialakulásának hátterében a szívizom oxigénigénye és oxigénellátása közötti átmeneti egyensúlyzavar áll.

A szív folyamatos működéséhez oxigénre van szükség, amelyet a koszorúerek szállítanak a szívizomhoz. Ha ezek az erek beszűkülnek, nyugalomban még elegendő vér juthat a szívizomhoz, nagyobb terhelés során azonban az oxigénellátás már nem feltétlenül tud lépést tartani a megnövekedett igénnyel.

Ennek következtében alakulhat ki a jellegzetes mellkasi szorítás.

A háttérben leggyakrabban érelmeszesedés, vagyis atherosclerosis áll. Ennek során az artériák falában olyan elváltozások alakulnak ki, amelyek fokozatosan szűkíthetik az ér keresztmetszetét és ronthatják a véráramlást.

Az angina tehát nem egyszerűen „mellkasi fájdalom”: azt jelezheti, hogy a szívizom vérellátása bizonyos körülmények között nem megfelelő.

Angina pectoris tünetei – milyen panaszok jelentkezhetnek?

Az angina pectoris legjellemzőbb tünete a szorító mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés.

A beteg gyakran nem éles fájdalomként írja le a panaszt, hanem úgy érzi, mintha valami nehéz tárgy nehezedne a mellkasára, vagy mintha összeszorítanák a mellkasát.

A kellemetlen érzés leggyakrabban a szegycsont mögött jelentkezik, de a mellkas más területén is érzékelhető.

A fájdalom vagy nyomás kisugározhat:

az egyik vagy mindkét karba,

a vállba,

a nyakba,

az állkapocsba,

a hátba,

illetve a felhas irányába.

A mellkasi panasz mellett légszomj, verejtékezés, hányinger, szédülés, gyengeség vagy rossz közérzet is jelentkezhet.

Nem minden beteg tapasztalja azonban a klasszikus tüneteket. Különösen nőknél, idősebbeknél és cukorbetegeknél fordulhat elő, hogy a mellkasi fájdalom kevésbé jellegzetes, vagy a nehézlégzés, gyengeség, hányinger, hát- vagy állkapocstáji kellemetlenség kerül előtérbe.

Angina pectoris: mi válthatja ki a mellkasi panaszokat?

A klasszikus stabil angina általában akkor jelentkezik, amikor a szívizom oxigénigénye megnő.

Tipikus kiváltó tényező lehet a fizikai terhelés. Lépcsőzés, gyorsabb séta, sietés, emelkedőn történő gyaloglás vagy nehezebb tárgyak cipelése során a szívnek intenzívebben kell dolgoznia.

Anginás panaszt válthat ki az érzelmi megterhelés és az erős stressz is.

Egyes betegek hideg, szeles időben könnyebben tapasztalnak mellkasi szorítást. Nagyobb étkezés után szintén jelentkezhet panasz.

A kiváltó körülmények megfigyelése fontos információt jelent a kardiológus számára. Különösen jellemző lehet, ha a mellkasi szorítás mindig hasonló fizikai terhelés mellett jelentkezik, majd megállásra és pihenésre enyhül.

Stabil angina pectoris – tünetek és jellemzők

A stabil angina pectoris egyik legfontosabb jellemzője a kiszámíthatóság.

A beteg általában tudja, milyen intenzitású terhelés váltja ki a panaszt. A mellkasi szorítás például rendszeresen néhány emeletnyi lépcsőzés, gyorsabb séta vagy nagyobb fizikai megterhelés után jelenhet meg.

Az egyes epizódok hasonló jellegűek és időtartamúak. A panasz rendszerint rövid ideig tart, és a terhelés megszakításával, pihenésre enyhül.

A stabil angina azonban nem tekinthető ártalmatlan állapotnak. Hátterében koszorúér-betegség állhat, ezért kivizsgálást és megfelelő kezelést igényel.

Különösen fontos orvoshoz fordulni akkor, ha megváltozik a korábban megszokott panasz: kisebb terhelés is kiváltja, gyakoribbá vagy erősebbé válik, hosszabb ideig tart, illetve nyugalomban is megjelenik.

Instabil angina – mikor sürgős a mellkasi fájdalom?

Az instabil angina sürgősségi állapot.

Ilyenkor a mellkasi panasz újonnan alakulhat ki, egyre gyakoribbá vagy erősebbé válhat, hosszabb ideig tarthat, illetve a korábbinál kisebb fizikai terhelés hatására is jelentkezhet.

Különösen figyelmeztető, ha a mellkasi fájdalom nyugalomban jelentkezik, vagy a korábban stabil anginás panaszok hirtelen megváltoznak.

Az instabil angina az akut koszorúér-szindróma körébe tartozik, és a szívinfarktustól sürgősségi körülmények között kell elkülöníteni.

Ezért ilyen tünetek esetén nem szabad egy későbbi kardiológiai szakrendelési időpontra várni.

Mellkasi fájdalom – mikor kell azonnal mentőt hívni?

Azonnal hívja a 112-t, ha újonnan kialakuló vagy szokatlan mellkasi szorítás jelentkezik, amely néhány percen belül nem enyhül, fokozódik vagy nyugalomban alakult ki, különösen akkor, ha:

nehézlégzés,

hideg verejtékezés,

hányinger vagy hányás,

szédülés vagy ájulásérzés,

kifejezett gyengeség,

rosszullét,

karba, vállba, állkapocsba, nyakba vagy hátba sugárzó fájdalom társul hozzá.

Ilyen esetben ne vezessen saját maga kórházba, és lehetőség szerint ne maradjon egyedül.

Ha korábban angina miatt nitroglicerint írtak fel Önnek, azt kizárólag az orvosa által meghatározott módon alkalmazza. A gyógyszer használata nem késleltetheti a mentőhívást, ha a tünetek szívinfarktus vagy instabil angina lehetőségét vetik fel.

Angina vagy szívinfarktus – mi a különbség?

Angina során a szívizom oxigénellátása átmenetileg elégtelenné válik. Stabil anginánál a panasz jellemzően terhelés hatására alakul ki, majd pihenésre enyhül.

Szívinfarktus esetén a szívizom vérellátási zavara olyan mértékű és tartós, hogy szívizom-károsodás következik be. Ennek hátterében gyakran a koszorúér hirtelen kialakuló elzáródása áll.

A két állapotot azonban a tünetek alapján otthon nem lehet biztonsággal elkülöníteni.

Ezért veszélyes lenne egy meghatározott időtartamot kivárni annak eldöntésére, hogy angináról vagy infarktusról van-e szó. Ha a mellkasi fájdalom új, erős, fokozódik, nem enyhül gyorsan, nyugalomban jelentkezik vagy rosszulléttel társul, azonnali sürgősségi ellátás szükséges.

Prinzmetal-angina – amikor a koszorúér görcse okozza a panaszt

Az angina ritkább formája a Prinzmetal-angina, más néven vazospasztikus angina.

Ebben az esetben a koszorúér átmeneti görcse csökkenti a szívizom vérellátását. A panasz eltérhet a klasszikus stabil anginától, mivel gyakran nyugalomban, akár éjszaka vagy hajnalban jelentkezik.

A vazospasztikus angina kivizsgálása szintén kardiológiai feladat.

Mikrovaszkuláris angina – amikor nincs jelentős nagyér-szűkület

Előfordulhat, hogy a betegnek jellegzetes anginás panaszai vannak, miközben a nagyobb koszorúerekben nem igazolható a tüneteket magyarázó jelentős szűkület.

Ilyen esetben felmerülhet a mikrovaszkuláris angina lehetősége, amelynél a szív kisebb ereinek működési zavara állhat a panaszok hátterében.

A mikrovaszkuláris eltérések felismerése azért is fontos, mert a mellkasi panaszok valódi szív eredetűek lehetnek akkor is, ha a nagy koszorúerek vizsgálata nem mutat jelentős szűkületet.

Angina pectoris okai és kockázati tényezői

Az angina leggyakoribb háttere a koszorúér-betegség és az érelmeszesedés.

Az érelmeszesedés során a koszorúerek fala megváltozik, és az ér keresztmetszete fokozatosan beszűkülhet. Minél kisebb az ér átmérője, annál kevésbé képes fokozott terhelés során kielégíteni a szívizom megnövekedett oxigénigényét.

Az angina kialakulásának kockázatát növelheti:

a dohányzás,

a magas vérnyomás,

a magas LDL-koleszterinszint és más vérzsíreltérések,

a cukorbetegség,

a túlsúly és elhízás,

a mozgásszegény életmód,

az egészségtelen táplálkozás,

az idősebb életkor,

valamint a családi halmozódás.

A kardiológiai kivizsgálás során ezért nemcsak magát a mellkasi panaszt kell értékelni, hanem a beteg teljes szív-érrendszeri kockázati profilját is.

Mellkasi fájdalom – nem minden esetben angina az oka

A mellkasi fájdalomnak számos olyan oka lehet, amely nem a koszorúerekből származik.

Reflux és más nyelőcsőbetegségek például szegycsont mögötti égő vagy fájdalmas érzést okozhatnak. A mellkasfal, a bordaporcok, az izmok és a gerinc eltérései szintén járhatnak mellkasi fájdalommal.

Szorongás és pánikroham során mellkasi szorítás, szapora szívverés, nehézlégzés és intenzív félelemérzés jelentkezhet.

Ugyanakkor tüdőbetegségek is állhatnak a háttérben, és például a tüdőembólia szintén sürgősségi állapot.

A tünetek közötti átfedés miatt az újonnan kialakuló mellkasi panasz eredetét nem célszerű kizárólag annak jellege alapján meghatározni.

Angina pectoris kivizsgálása és diagnózisa

Az angina kivizsgálásának egyik legfontosabb része a részletes kórelőzmény felvétele.

A kardiológus többek között azt vizsgálja:

hol jelentkezik a fájdalom,

milyen jellegű,

mennyi ideig tart,

milyen körülmények váltják ki,

terhelésre jelentkezik-e,

pihenésre megszűnik-e,

kisugárzik-e más testtájra,

milyen egyéb tünetek kísérik,

és változott-e az utóbbi időben a panasz jellege vagy gyakorisága.

Emellett fel kell mérni a magas vérnyomás, cukorbetegség, kóros vérzsírértékek, dohányzás és családi előzmények jelenlétét.

A további vizsgálatokat a tünetek, a kardiovaszkuláris kockázat és az első vizsgálatok eredményei alapján egyénileg kell megválasztani.

EKG angina pectoris gyanúja esetén

A 12 elvezetéses nyugalmi EKG a kardiológiai kivizsgálás alapvető vizsgálatai közé tartozik.

Segítségével a szív elektromos működése vizsgálható, és bizonyos esetekben felismerhetők a szívizom vérellátási zavarára vagy más kardiológiai eltérésre utaló jelek.

Fontos azonban, hogy stabil angina esetén a nyugalmi EKG panaszmentes időszakban akár eltérést sem mutathat. A normális nyugalmi EKG ezért önmagában nem feltétlenül zárja ki a koszorúér-betegséget.

Szívultrahang angina pectoris kivizsgálásakor

A szívultrahang segítségével részletesen vizsgálható a szív szerkezete és működése.

Megítélhető többek között a szívüregek mérete, a szívizom összehúzódása, a bal kamra működése és a szívbillentyűk állapota.

A vizsgálat fontos információkkal egészítheti ki az EKG és a klinikai vizsgálat eredményeit.

Terheléses vizsgálatok angina gyanúja esetén

Mivel a stabil angina gyakran fizikai megterhelés során jelentkezik, bizonyos betegeknél terheléses vizsgálatok is szóba jöhetnek.

A terheléses EKG során a szív elektromos működését fokozatosan növekvő fizikai terhelés közben követik.

A korszerű kivizsgálás során azonban nem minden beteg esetében a terheléses EKG az első vagy legmegfelelőbb vizsgálat. A további diagnosztikai módszer kiválasztása függ többek között a beteg életkorától, tüneteitől, terhelhetőségétől, nyugalmi EKG-jától és a koszorúér-betegség valószínűségétől.

Coronaria CT és koszorúérfestés angina esetén

Koszorúér-betegség gyanúja esetén coronaria CT-vizsgálat is alkalmazható a koszorúerek állapotának megítélésére.

Bizonyos esetekben invazív koszorúérfestésre, vagyis coronarographiára van szükség.

A vizsgálat során katéteren keresztül kontrasztanyagot juttatnak a koszorúerekbe, így pontosan megítélhető az erek állapota és az esetleges szűkületek helye.

Az invazív vizsgálat egyik fontos előnye, hogy megfelelő esetben a diagnosztika után az ér tágítására és sztent beültetésére is sor kerülhet.

Laborvizsgálatok angina pectoris esetén

A laborvizsgálatok segítségével többek között a szív-érrendszeri kockázatot növelő eltérések – például a vérzsír- és vércukorértékek – vizsgálhatók.

Akut mellkasi fájdalom esetén a sürgősségi kivizsgálás része lehet a troponinszint meghatározása, amely a szívizom károsodásának felismerésében játszik fontos szerepet.

Az akut koszorúér-szindróma diagnózisa azonban nem egyetlen laboreredményen alapul: a tüneteket, az EKG-t, a laboratóriumi eredményeket és szükség esetén további vizsgálatokat együttesen kell értékelni.

Angina pectoris kezelése

Az angina pectoris kezelése mindig személyre szabott, és függ az angina típusától, a koszorúér-betegség súlyosságától, a beteg társbetegségeitől és az egyéni szív-érrendszeri kockázattól.

A kezelés egyik célja az anginás panaszok csökkentése, a másik pedig a szívinfarktus és más szív-érrendszeri események kockázatának mérséklése.

Ennek része lehet az életmód megváltoztatása, a magas vérnyomás, cukorbetegség és kóros vérzsírértékek megfelelő kezelése, valamint az orvos által meghatározott gyógyszeres terápia.

Angina pectoris gyógyszeres kezelése

Az alkalmazott gyógyszerek köre betegenként eltérő lehet.

A tünetek csökkentésére alkalmazhatók például nitrátok, béta-blokkolók vagy bizonyos kalciumcsatorna-blokkolók. Koszorúér-betegség esetén a kardiovaszkuláris események megelőzésében vérlemezke-összecsapódást gátló kezelés és intenzív koleszterincsökkentő terápia is szerepet kaphat.

Az egyes gyógyszerek szükségességét, kombinációját és adagolását mindig a kezelőorvos határozza meg.

Különösen fontos, hogy mellkasi fájdalom esetén a beteg ne kezdjen saját döntése alapján gyógyszert szedni, és a korábban felírt készítmények adagolását se változtassa meg önállóan.

Koszorúér-tágítás és sztent angina esetén

Ha a koszorúér szűkülete és a beteg klinikai állapota indokolja, perkután koszorúér-intervencióra (PCI) kerülhet sor.

A beavatkozás során az ér beszűkült szakaszát katéteres technikával tágítják, és szükség esetén sztentet helyeznek be annak érdekében, hogy az ér megfelelően átjárható maradjon.

Hogy szükség van-e ilyen beavatkozásra, azt a koszorúerek állapota, a panaszok, a szívizom vérellátási zavarának mértéke és más klinikai tényezők alapján döntik el.

Bypass műtét angina és koszorúér-betegség esetén

Összetettebb, több koszorúeret érintő betegség vagy bizonyos anatómiai eltérések esetén koszorúér-bypass műtét válhat szükségessé.

A beavatkozás során a beszűkült vagy elzáródott érszakasz megkerülésével új útvonalat hoznak létre a szívizom vérellátásának javítására.

A katéteres és szívsebészeti kezelési lehetőségek közötti választást mindig egyénileg, a koszorúér-betegség jellemzőinek figyelembevételével kell meghozni.

Angina pectoris és koszorúér-betegség megelőzése

Az angina megelőzése nagyrészt a koszorúér-betegség kockázatának csökkentését jelenti.

Ennek egyik legfontosabb eleme a dohányzás elhagyása.

A kiegyensúlyozott, zöldségekben, gyümölcsökben, teljes értékű gabonafélékben, halakban és kedvező zsírsav-összetételű élelmiszerekben gazdag étrend szintén hozzájárulhat a szív-érrendszeri kockázat csökkentéséhez. Ennek egyik jól ismert példája a mediterrán jellegű táplálkozás.

Fontos az egészségi állapothoz igazított rendszeres fizikai aktivitás és az egészséges testsúly fenntartása is.

Már kialakult angina vagy ismert koszorúér-betegség esetén azonban az intenzívebb sport vagy edzés megkezdése előtt célszerű a terhelhetőséget kezelőorvossal egyeztetni.

A vérnyomás, vércukorszint és koleszterinszint megfelelő beállítása ugyancsak alapvető jelentőségű.

Kezeletlen angina – lehetséges következmények és szövődmények

Az angina mögött meghúzódó koszorúér-betegség kezelés nélkül előrehaladhat.

A legfontosabb veszély a szívinfarktus kialakulása, de előrehaladott szív-érrendszeri betegség esetén ritmuszavar, szívelégtelenség és más súlyos szövődmények is kialakulhatnak.

A megfelelő kezelés ugyanakkor nemcsak a mellkasi panaszok gyakoriságát csökkentheti, hanem a hosszú távú szív-érrendszeri kockázat mérséklésében is fontos szerepet játszik.

Ezért a néhány perc alatt megszűnő, terhelésre visszatérően kialakuló mellkasi szorítást sem célszerű figyelmen kívül hagyni.

Angina pectoris kivizsgálása Budapesten – Budai Magánklinika

Ha visszatérően fizikai terhelésre jelentkező mellkasi szorítást, nyomásérzést, terhelésre fellépő légszomjat vagy csökkent fizikai teljesítőképességet tapasztal, indokolt lehet a kardiológiai kivizsgálás.

A Budai Magánklinika kardiológiai szakrendelésén Dr. Gara Edit kardiológus szakorvos végzi a nem akut mellkasi panaszok és a feltételezett szív-érrendszeri betegségek kivizsgálását.

A részletes kardiológiai szakvizsgálatot a panaszoktól és a kórelőzménytől függően nyugalmi EKG, szívultrahang, laboratóriumi vizsgálatok és további célzott diagnosztikai vizsgálatok egészíthetik ki.

Budai Magánklinika
1023 Budapest, Török utca 6. fszt. 1.

A rendelő Budapest II. kerületében, a Margit körút és a Széll Kálmán tér közelében található.

Fontos: az újonnan kialakuló, erős, nyugalomban jelentkező, fokozódó vagy rosszulléttel járó mellkasi fájdalom nem rutin magánrendelési kivizsgálást, hanem azonnali sürgősségi ellátást igényelhet.

Gyakori kérdések az angina pectorisról

Az angina pectoris ugyanaz, mint a szívinfarktus?

Nem. Angina során a szívizom oxigénellátása átmenetileg elégtelenné válik, míg szívinfarktus esetén szívizom-károsodás következik be. Az instabil angina és a szívinfarktus tünetei azonban átfedhetnek, ezért az akut mellkasi panaszokat sürgősen ki kell vizsgálni.

Milyen érzés az angina?

Leggyakrabban szegycsont mögötti nyomásként vagy szorításként jelentkezik. A beteg úgy érezheti, mintha súly nehezedne a mellkasára. A kellemetlenség a karba, vállba, állkapocsba, nyakba vagy hátba is kisugározhat.

Elmúlhat magától az anginás fájdalom?

A stabil anginás panasz pihenésre néhány percen belül enyhülhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kiváltó koszorúér-betegség megszűnt. A visszatérő panasz kardiológiai kivizsgálást igényel.

Miért jelentkezik az angina terhelésre?

Terheléskor a szív gyorsabban és intenzívebben dolgozik, ezért több oxigénre van szüksége. Ha a koszorúerek beszűkültek, a véráramlás nem feltétlenül képes kielégíteni ezt a megnövekedett igényt, ezért mellkasi panasz alakulhat ki.

Jelentkezhet angina nyugalomban?

Igen. Instabil angina esetén a mellkasi fájdalom nyugalomban is kialakulhat, ami sürgős orvosi ellátást igényel. A vazospasztikus angina szintén gyakran nyugalomban, akár éjszaka vagy hajnalban jelentkezik.

Lehet angina akkor is, ha a koszorúérfestés nem mutat nagyér-szűkületet?

Igen. Egyes esetekben a szív kisebb ereinek működési zavara, vagyis mikrovaszkuláris angina, illetve koszorúérgörcs okozhat szív eredetű mellkasi panaszokat.

Normális EKG mellett is lehet angina?

Igen. Stabil angina esetén a nyugalmi EKG panaszmentes időszakban normális lehet. Emiatt a diagnózis nem kizárólag egyetlen EKG-felvételen alapul.

Milyen vizsgálatok szükségesek angina gyanúja esetén?

A vizsgálatok körét egyénileg kell meghatározni. A kardiológiai kivizsgálás része lehet a nyugalmi EKG, szívultrahang és laborvizsgálat, valamint megfelelő esetben terheléses vizsgálat, coronaria CT vagy invazív koszorúérfestés.

Mikor veszélyes az angina?

Különösen veszélyes lehet az újonnan jelentkező, nyugalomban kialakuló, egyre erősebb vagy gyakoribb mellkasi fájdalom. Ez instabil anginára vagy szívinfarktusra is utalhat, ezért azonnali sürgősségi kivizsgálás szükséges.

Megelőzhető az angina pectoris?

A kockázat jelentős része befolyásolható. A dohányzás elhagyása, az egészséges testsúly, a rendszeres mozgás, a megfelelő táplálkozás, valamint a magas vérnyomás, cukorbetegség és magas koleszterinszint kezelése egyaránt fontos a koszorúér-betegség megelőzésében.

Sportolhat, akinek anginája van?

Ez a betegség típusától és súlyosságától függ. Ismert angina esetén a biztonságos terhelési szintet célszerű kardiológussal meghatározni. Újonnan kialakult vagy instabil panasz mellett fizikai terhelés nem javasolt a megfelelő orvosi kivizsgálásig.

Az angina pectoris a szívizom elégtelen oxigénellátásának fontos figyelmeztető tünete. A visszatérő, terhelésre jelentkező mellkasi szorítás kardiológiai kivizsgálást igényel, míg az újonnan kialakuló, nyugalomban jelentkező, fokozódó vagy rosszulléttel társuló mellkasi fájdalom esetén azonnali sürgősségi segítségre lehet szükség.