Szülés, vetélés, terhességmegszakítás, missed abortion miatti vákuumaspiráció vagy császármetszés után ritkán előfordulhat, hogy a méh üregében terhességi eredetű szövet marad vissza. Ezt az állapotot nevezzük visszamaradt terhességi szövetnek, orvosi nevén retained products of conceptionnek (RPOC).

A visszamaradt terhességi szövet elhúzódó vérzést, alhasi fájdalmat, fertőzést, menstruációs zavart és későbbi termékenységi problémát is okozhat. Ezért panaszok jelentkezése esetén fontos a mielőbbi nőgyógyászati kivizsgálás, mivel a pontos diagnózis és az időben megkezdett kezelés jelentősen csökkentheti a szövődmények kialakulásának kockázatát.

Röviden a visszamaradt terhességi szövetről (RPOC)

• szülés, vetélés, terhességmegszakítás vagy császármetszés után is kialakulhat;
• leggyakoribb tünete az elhúzódó vagy erős hüvelyi vérzés;
• hüvelyi ultrahang segítségével többnyire felismerhető;
• kezelése történhet megfigyeléssel, gyógyszeresen vagy műtéti úton;
• a korai felismerés segíthet megelőzni a fertőzéses és termékenységet érintő szövődményeket.

Mi számít visszamaradt terhességi szövetnek?

RPOC esetén a terhesség lezárulását követően kisebb vagy nagyobb mennyiségű terhességi eredetű szövet marad vissza a méh üregében. Ezek származhatnak például a méhlepényből, a terhességi szövetekből vagy a méhnyálkahártyához tapadó egyéb szövetrészekből.

Az állapot kialakulhat:

• spontán vetélés után;
• missed abortion miatt végzett beavatkozást követően;
• terhességmegszakítás után;
• hüvelyi szülést követően;
• császármetszés után.

A visszamaradt terhességi szövet korai terhességi veszteségek után valamivel gyakrabban fordulhat elő, ugyanakkor bármely szülészeti eseményt követően kialakulhat.

Milyen tünetei lehetnek az RPOC-nak?

A tünetek egyénenként jelentősen eltérhetnek. Egyes esetekben már néhány nappal a terhesség lezárulása után jelentkeznek, máskor fokozatosan, elhúzódó formában alakulnak ki.

Erős vagy elhúzódó vérzés

A leggyakoribb tünet a vártnál hosszabb ideig tartó, bővebb vagy ismételten jelentkező hüvelyi vérzés. Előfordulhat, hogy a vérzés a szülészeti eseményt követően nem csökken megfelelően, vagy néhány napos javulás után ismét felerősödik.

Alhasi görcsök és kismedencei fájdalom

A méhben visszamaradt szövet méhösszehúzódásokat válthat ki, amelyek görcsös alhasi fájdalmat, kismedencei nyomásérzést vagy tartós diszkomfortérzést okozhatnak.

Fertőzésre utaló tünetek

Ha a visszamaradt szövet felülfertőződik, láz, rossz közérzet, kellemetlen szagú hüvelyi folyás és fokozódó alhasi fájdalom jelentkezhet.

Ilyen tünetek esetén mielőbbi nőgyógyászati vizsgálat szükséges.

Menstruációs zavarok

Kezeletlen esetben a méh regenerációja zavart szenvedhet. Ennek következtében rendszertelen menstruáció, elhúzódó cikluszavar vagy későbbi termékenységi nehézség is kialakulhat.

Hogyan diagnosztizálható a visszamaradt terhességi szövet?

A visszamaradt terhességi szövet diagnózisa nőgyógyászati vizsgálat, képalkotó eljárások és szükség esetén laborvizsgálatok együttes értékelése alapján állítható fel.

Hüvelyi ultrahang

A hüvelyi ultrahang az egyik legfontosabb első vizsgálat RPOC gyanúja esetén. Segítségével megítélhető a méh ürege, a méhnyálkahártya vastagsága, valamint az esetleges visszamaradt szövet jelenléte.

Emellett Doppler-vizsgálattal az elváltozás vérellátása is megítélhető, ami segíthet elkülöníteni az aktívabb, jobban erezett szöveteket más méhűri eltérésektől.

Laborvizsgálatok

A vérvizsgálat segíthet felmérni a páciens általános állapotát. Ellenőrizhető például:

• vérkép;
• gyulladásos paraméterek;
• vérszegénység jelei;
• szükség esetén a hCG-szint.

A hCG-szint bizonyos esetekben hasznos kiegészítő információt nyújthat, ugyanakkor önmagában nem elegendő a diagnózis felállításához.

Hiszteroszkópia

A méhtükrözés, vagyis hiszteroszkópia során a méh ürege közvetlenül láthatóvá válik. Ez különösen hasznos lehet akkor, ha az ultrahang alapján visszamaradt terhességi szövet gyanúja merül fel, vagy pontosabb diagnózisra és célzott kezelésre van szükség.

A hiszteroszkópia előnye, hogy nemcsak a diagnózis felállítását segítheti, hanem megfelelő indikáció esetén a visszamaradt szövet célzott eltávolítására is lehetőséget biztosít.

Miért fontos a visszamaradt szövet felismerése?

A visszamaradt terhességi szövet (RPOC) nemcsak kellemetlen panaszokat okozhat, hanem megfelelő kezelés nélkül különböző szövődmények kialakulásához is vezethet.

Előfordulhat például:

• elhúzódó vérvesztés;
• vérszegénység;
• méhűri fertőzés;
• kismedencei gyulladás;
• ritkán súlyos fertőzéses állapot;
• méhen belüli hegesedés vagy összenövés;
• későbbi termékenységi probléma.

Emellett a nem megfelelően kezelt vagy ismételt méhűri beavatkozások növelhetik az Asherman-szindróma, vagyis a méhen belüli összenövések kialakulásának kockázatát. Ez később meddőséggel, menstruációs zavarokkal vagy ismétlődő vetéléssel is összefügghet.

Ezért különösen fontos, hogy a szülést, vetélést vagy egyéb terhességi eseményt követően jelentkező szokatlan panaszok esetén mielőbb nőgyógyászati kivizsgálás történjen.

Mi növelheti az RPOC kialakulásának kockázatát?

A visszamaradt terhességi szövet kialakulásának kockázata több tényezőtől is függhet.

Nagyobb eséllyel fordulhat elő például:

• korábbi méhűri beavatkozások után;
• császármetszést követően;
• korábbi méhkaparást követően;
• méhlepény-tapadási rendellenességek esetén;
• komplikált szülés után;
• második trimeszteri vetélés vagy terhességmegszakítás után;
• korábban kialakult Asherman-szindróma esetén.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kockázati tényezők jelenléte önmagában nem jelenti azt, hogy biztosan kialakul RPOC. Ugyanakkor ilyen esetekben a panaszok megjelenésekor különösen indokolt a mielőbbi nőgyógyászati ellenőrzés.

Hogyan kezelhető az RPOC?

A kezelés módját minden esetben egyénileg kell meghatározni. A döntés során figyelembe veszik többek között:

• a panaszok súlyosságát;
• a vérzés mértékét;
• a hüvelyi ultrahang eredményét;
• a fertőzés jeleit;
• a visszamaradt szövet mennyiségét;
• a páciens általános állapotát;
• valamint a későbbi gyermekvállalási terveket.

Megfigyelés

Enyhe panaszok és kis mennyiségű szövetmaradvány esetén bizonyos helyzetekben elegendő lehet a szoros orvosi megfigyelés.

Ilyenkor rendszeres nőgyógyászati kontroll és ultrahangvizsgálat szükséges annak ellenőrzésére, hogy a méh ürege spontán kiürül-e, illetve nem jelentkeznek-e újabb panaszok.

Gyógyszeres kezelés

Egyes esetekben gyógyszeres kezelés segítheti a méh kiürülését. Amennyiben fertőzés gyanúja merül fel, antibiotikum adása is szükségessé válhat.

A megfelelő gyógyszeres kezelésről minden esetben a kezelőorvos dönt a klinikai tünetek és a vizsgálati eredmények alapján.

Hiszteroszkópos eltávolítás

A korszerű nőgyógyászati gyakorlatban egyre nagyobb szerepet kap a hiszteroszkópos, közvetlen látás mellett végzett eltávolítás.

Ennek során a szakorvos kamerával ellenőrzött módon távolítja el a visszamaradt terhességi szövetet, miközben folyamatosan áttekinti a méh üregét.

A módszer előnye lehet:

• célzottabb szöveteltávolítás;
• a méhüreg közvetlen áttekintése;
• a környező méhnyálkahártya kímélése;
• kisebb esély a felesleges szövetsérülésre;
• megfelelő technika mellett a méhen belüli összenövések kockázatának csökkentése.

Ez a megoldás különösen fontos lehet azoknál a pácienseknél, akik a későbbiekben még gyermeket szeretnének vállalni.

Küret vagy vákuumaspiráció

Bizonyos helyzetekben – például erős vérzés vagy sürgős ellátást igénylő állapot esetén – küret vagy vákuumaspiráció is szükségessé válhat.

Ezek az eljárások gyors megoldást jelenthetnek akut helyzetekben, ugyanakkor ismételt vagy nem célzott méhűri beavatkozások esetén nagyobb lehet a méhen belüli összenövések kialakulásának kockázata.

Ezért a legmegfelelőbb kezelési mód kiválasztása mindig egyéni mérlegelést igényel, amelyet a tünetek, a vizsgálati eredmények és a páciens élethelyzete alapján határoz meg a kezelőorvos.