A szívritmuszavar, más néven aritmia azt jelenti, hogy a szívverés ritmusa eltér a megszokottól: a szív túl gyorsan, túl lassan vagy szabálytalanul verhet. Bizonyos ritmusváltozások teljesen természetesek – fizikai terhelés hatására például gyorsul, alvás közben pedig lassul a pulzus –, más esetekben azonban a megváltozott szívritmus hátterében kardiológiai eltérés állhat.

A szívritmuszavarok jelentősége rendkívül különböző. Vannak rövid ideig tartó, alig észrevehető vagy akár teljesen tünetmentes eltérések, míg más aritmiák komoly következményekkel járhatnak. Emiatt a visszatérő szívdobogásérzés, szabálytalan pulzus, indokolatlanul gyors vagy lassú szívverés kivizsgálást igényelhet.

A Budai Magánklinika kardiológiai szakrendelésén Dr. Gara Edit kardiológus szakorvos végzi a szívritmuszavarok és más szív-érrendszeri panaszok kivizsgálását.

Mi a szívritmuszavar?

Egészséges szívműködés során a szív elektromos ingerületképző és -vezető rendszere összehangoltan irányítja a szívverést. Ennek köszönhetően a pitvarok és a kamrák megfelelő sorrendben húzódnak össze, a szív pedig folyamatosan képes biztosítani a szervezet vérellátását.

Szívritmuszavarról akkor beszélünk, amikor ez a szabályos működés megváltozik.

Ennek következtében:

• a szív túl gyorsan verhet,
• a szívverés túlságosan lelassulhat,
• szabálytalanná válhat,
• kimaradó ütések érzékelhetők,
• vagy időszakosan teljesen rendezetlen ritmus jelentkezhet.

Az aritmia lehet rövid, néhány másodperces epizód, de hosszabb ideig vagy tartósan is fennállhat.

Hogyan működik a szív elektromos rendszere?

A szív négy üregből áll: két pitvarból és két kamrából. A megfelelő keringéshez ezeknek összehangoltan kell működniük.

A szívverést elektromos impulzus indítja el. Normális esetben az ingerület a jobb pitvar területén található szinuszcsomóból indul, majd meghatározott útvonalon továbbhaladva összehangolja a pitvarok és a kamrák működését.

Az egészséges szívben ezek az elektromos impulzusok ritmikusan keletkeznek és szabályos sorrendben terjednek tovább.

Ha az ingerület képződésében vagy továbbításában zavar keletkezik, rendellenes szívritmus alakulhat ki.

Milyen pulzus számít normálisnak?

A nyugalmi pulzus értéke személyenként és élethelyzettől függően változhat.

Általánosságban:

• 60/perc alatti pulzusszám esetén bradycardiáról, vagyis lassú szívverésről beszélhetünk;
• 100/perc feletti nyugalmi pulzusszám tachycardiának, vagyis gyors szívverésnek tekinthető.

Ezeket az értékeket azonban mindig az adott személy állapotával együtt kell értékelni.

Sportolóknál például a nyugalmi pulzus természetes módon is lehet alacsonyabb, míg fizikai terhelés, stressz vagy más külső hatás következtében a pulzusszám egészséges embernél is 100/perc fölé emelkedhet.

Ezért önmagában egy pulzusérték nem feltétlenül jelent betegséget.

A szívritmuszavar leggyakoribb tünetei

A szívritmuszavar tünetei nagyon változatosak lehetnek. Egyesek kifejezetten érzik a szívritmus megváltozását, másoknál az aritmia szinte semmilyen panaszt nem okoz.

A lehetséges tünetek közé tartozik:

• erős vagy kellemetlen szívdobogásérzés,
• szabálytalan szívverés érzése,
• kihagyó szívverés,
• hirtelen felgyorsuló pulzus,
• szokatlanul lassú pulzus,
• szédülés,
• ájulás vagy ájulásközeli állapot,
• légszomj,
• mellkasi nyomás, fájdalom vagy diszkomfort,
• általános gyengeség,
• fáradékonyság,
• koncentrációs nehézség,
• verejtékezés,
• szorongásérzés.

Fontos, hogy szívritmuszavar teljesen tünetmentesen is fennállhat. Ilyenkor előfordulhat, hogy az eltérés egy más okból készített EKG vagy kardiológiai vizsgálat során derül ki.

Szívdobogásérzés – mindig szívritmuszavart jelent?

Nem. A szívdobogásérzés, vagy palpitáció azt jelenti, hogy a páciens tudatosan érzékeli saját szívverését.

Érezheti úgy, hogy a szíve:

• gyorsabban ver,
• erősebben dobog,
• kihagy egy-egy ütést,
• szabálytalan,
• „remeg” vagy „kalapál”.

A szívdobogásérzés hátterében állhat szívritmuszavar, de más tényezők is előidézhetik. Emiatt visszatérő panasz esetén a cél nem csupán annak megállapítása, hogy gyors-e a pulzus, hanem lehetőség szerint a tünet idején fennálló szívritmus rögzítése.

Ebben különösen fontos szerepe lehet a Holter EKG-vizsgálatnak.

Mikor veszélyes a szívritmuszavar?

A szívritmuszavarok között vannak enyhébb és súlyos, akár életveszélyes formák is.

Különösen fontos az azonnali orvosi ellátás, ha a szabálytalan vagy szapora szívveréshez:

• erős mellkasi fájdalom,
• jelentős légzési nehézség,
• ájulás,
• súlyos szédülés,
• eszméletvesztés,
• vagy hirtelen kialakuló súlyos rosszullét társul.

Ilyen tünetek esetén nem rutin kardiológiai időpontra kell várni, hanem sürgősségi segítséget kell kérni.

A szívritmuszavar típusai

Az aritmiáknak számos különböző típusa létezik. Az egyik alapvető csoportosítás aszerint történik, hogy a szív túl lassan vagy túl gyorsan működik.

Bradycardia – lassú szívverés

Bradycardia esetén a pulzusszám lassabb a megszokottnál.

Az alacsony pulzus azonban nem minden esetben kóros. Edzett sportolóknál például a szív gazdaságosabb működése miatt nyugalomban természetes módon is alacsonyabb lehet.

Kóros bradycardia hátterében többek között a szív ingerületképző vagy ingerületvezető rendszerének zavara állhat.

Szinuszcsomó-betegség

A szinuszcsomót gyakran a szív természetes pacemakerének is nevezik, mivel normális esetben innen indul a szívverést elindító elektromos ingerület.

Ha működése károsodik, a szívritmus túl lassúvá vagy szabálytalanná válhat.

Szívblokk

Szívblokk esetén az elektromos ingerület továbbítása akadályozott a szív ingerületvezető rendszerében.

Az eltérés súlyossága különböző lehet. Egyes esetek tünetmentesek, máskor túl lassú pulzust, gyengeséget, szédülést vagy ájulást okozhatnak.

Tachycardia – gyors szívverés

Tachycardiáról általában akkor beszélünk, amikor a nyugalmi pulzus meghaladja a 100/perc értéket.

A gyors szívverés önmagában nem mindig kóros. Fizikai terhelés, stressz vagy más természetes inger hatására egészséges szív is gyorsabban ver.

A kóros tachycardiák hátterében azonban rendellenes elektromos aktivitás állhat.

Pitvarfibrilláció

A pitvarfibrilláció az egyik legismertebb szívritmuszavar.

Ilyenkor a pitvarok elektromos működése rendezetlenné válik, ezért a szívritmus szabálytalanná válhat.

A pitvarfibrilláció lehet:

• időszakosan jelentkező,
• hosszabb ideig fennálló,
• vagy tartós.

Jelentőségét többek között az adja, hogy bizonyos betegeknél növelheti a vérrögképződés és ennek következtében a stroke kockázatát. Emiatt a pitvarfibrilláció felismerése után az orvos nemcsak a szívritmust és a pulzust értékeli, hanem az egyéni stroke-kockázatot is.

Pitvarlebegés

A pitvarlebegés, vagy flutter bizonyos szempontból hasonlít a pitvarfibrillációhoz, azonban az elektromos aktivitás általában szervezettebb.

Ez az aritmia is összefügghet fokozott stroke-kockázattal, ezért pontos diagnózist és megfelelő kezelést igényelhet.

Szupraventrikuláris tachycardia

A szupraventrikuláris tachycardia, röviden SVT olyan gyors szívritmust jelent, amely a kamrák feletti területről indul.

Jellemző lehet rá a hirtelen kezdet és a hirtelen megszűnés. A beteg sokszor azt tapasztalja, hogy egyik pillanatról a másikra rendkívül gyorsan kezd verni a szíve.

Kamrai tachycardia

A kamrai tachycardia a szívkamrákból kiinduló gyors ritmuszavar.

A nagyon gyors szívverés miatt a szívnek kevesebb ideje maradhat a megfelelő telődésre, így csökkenhet a keringés hatékonysága.

A kamrai tachycardia bizonyos formái súlyos, sürgős ellátást igénylő állapotot jelenthetnek.

Kamrafibrilláció

A kamrafibrilláció életveszélyes ritmuszavar.

Ilyenkor a kamrák elektromos működése kaotikussá válik, és a szív nem képes hatékonyan vért pumpálni a keringésbe.

Az állapot azonnali újraélesztést és defibrillációt igényel.

Mi okozhat szívritmuszavart?

A szívritmuszavar hátterében számos eltérés állhat.

Lehetséges kiváltó ok többek között:

• korábbi szívinfarktus következtében kialakult hegesedés,
• koszorúér-betegség,
• a szívizom szerkezeti betegsége, például kardiomiopátia,
• pajzsmirigy-túlműködés,
• pajzsmirigy-alulműködés,
• cukorbetegség,
• tartós alvási apnoe,
• az elektrolit-háztartás zavara,
• bizonyos fertőzésekhez vagy egyéb betegségekhez kapcsolódó szívérintettség.

A ritmuszavar kialakulását vagy jelentkezését életmódbeli tényezők és egyes készítmények is befolyásolhatják.

Ilyen lehet:

• dohányzás,
• rendszeres vagy nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás,
• túlzott koffeinbevitel,
• stimulánsok alkalmazása,
• bizonyos gyógyszerek,
• elhízás,
• magas vércukorszint,
• tartós stressz.

Fiataloknál is kialakulhat szívritmuszavar?

Igen. Bár bizonyos ritmuszavarok előfordulása az életkor előrehaladtával gyakoribbá válhat, az aritmia fiatalabb korban is kialakulhat.

A háttérben lehet veleszületett vagy örökletes eltérés, de egyes életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak.

A nagy mennyiségű koffein vagy energiaital, egyes stimulánsok, valamint a jelentős stressz például szívdobogásérzést és bizonyos esetekben ritmuszavart provokálhat.

Fiatal életkorban jelentkező visszatérő, hirtelen szapora szívverést ezért nem érdemes automatikusan pusztán stressznek tulajdonítani.

Hogyan történik a szívritmuszavar kivizsgálása?

A ritmuszavar diagnosztikájának egyik nehézsége, hogy az eltérés sokszor nem folyamatosan áll fenn.

Előfordulhat, hogy a páciens hetente, havonta vagy még ritkábban tapasztalja a panaszt. Mire kardiológiai vizsgálatra kerül, a szívritmus már teljesen szabályos.

Ezért a kivizsgálás célja lehetőség szerint az, hogy az elektromos eltérést a panasz fennállása alatt sikerüljön rögzíteni.

Kardiológiai szakvizsgálat

A kivizsgálás részletes anamnézissel kezdődik.

Fontos tisztázni többek között:

• milyen jellegű a panasz,
• mikor kezdődött,
• mennyi ideig tart,
• milyen gyakran jelentkezik,
• hirtelen vagy fokozatosan indul-e,
• fizikai terheléshez kapcsolódik-e,
• társul-e mellkasi fájdalommal, légszomjjal vagy szédüléssel,
• milyen gyógyszereket szed a páciens,
• fogyaszt-e nagyobb mennyiségű koffeint, alkoholt vagy energiaitalt,
• milyen ismert betegségei vannak,
• illetve előfordult-e a családban szívbetegség vagy ritmuszavar.

A fizikális vizsgálat során a kardiológus meghallgatja a szívet, ellenőrzi a pulzust és a vérnyomást, majd a panaszok alapján meghatározza a szükséges további vizsgálatokat.

EKG szívritmuszavar esetén

A 12 elvezetéses nyugalmi EKG a ritmuszavarok kivizsgálásának egyik alapvető eszköze.

Az EKG elektródák segítségével rögzíti a szív elektromos aktivitását.

A vizsgálat:

• gyors,
• fájdalommentes,
• nem jár sugárterheléssel,
• és számos ritmus- vagy ingerületvezetési zavar felismerését lehetővé teszi.

Korlátja azonban, hogy csak a vizsgálat néhány másodperce alatt fennálló szívritmust rögzíti.

Ha az aritmia időszakosan jelentkezik, előfordulhat, hogy a nyugalmi EKG teljesen szabályos.

Holter EKG – az időszakos ritmuszavarok egyik legfontosabb vizsgálata

A Holter EKG hosszabb időn keresztül folyamatosan rögzíti a szív elektromos működését.

A páciens egy kisméretű hordozható készüléket visel, miközben lehetőség szerint megszokott napi tevékenységét folytatja.

A Holter-monitorozás előnye, hogy olyan ritmuszavarokat is rögzíthet, amelyek a rendelőben készített rövid EKG során nem jelentkeznek.

A vizsgálat különösen hasznos lehet:

• visszatérő szívdobogásérzés,
• kihagyó szívverés,
• időszakosan gyors pulzus,
• feltételezett pitvarfibrilláció,
• szédülés,
• ájulásközeli rosszullét,
• illetve más feltételezett ritmuszavar esetén.

A monitorozás időtartama a panaszok gyakoriságától függően változhat.

Szívultrahang ritmuszavar esetén

A szívultrahang, vagy echokardiográfia nem elsősorban magát az elektromos ritmuszavart mutatja ki.

Feladata annak vizsgálata, hogy található-e a szívben olyan strukturális vagy működésbeli eltérés, amely kapcsolatban állhat az aritmiával.

A szívultrahanggal megítélhető többek között:

• a szívüregek mérete,
• a szívizom vastagsága,
• a szív összehúzódó képessége,
• a falmozgás,
• a szívbillentyűk szerkezete és működése,
• valamint a vér szíven belüli áramlása.

Terheléses EKG

Ha a ritmuszavar vagy a panasz elsősorban fizikai aktivitás során jelentkezik, terheléses EKG-vizsgálatra lehet szükség.

A vizsgálat során fokozatosan növekvő fizikai terhelés mellett követik:

• az EKG-t,
• a pulzust,
• a vérnyomást,
• és a jelentkező panaszokat.

Ez segíthet annak megítélésében, hogyan reagál a szív a fizikai terhelésre.

Ritkábban alkalmazott vizsgálatok

Bizonyos esetekben a ritmuszavar felismeréséhez vagy pontos eredetének meghatározásához speciális vizsgálatokra is szükség lehet.

Hosszabb idejű vagy beültethető ritmusmonitorozás

Ha a panasz nagyon ritkán jelentkezik, előfordulhat, hogy a 24 órás Holter EKG sem képes rögzíteni az eltérést.

Ilyenkor hosszabb monitorozás vagy meghatározott esetekben bőr alá ültethető ritmusfigyelő eszköz alkalmazása is szóba kerülhet.

Billenőasztal-vizsgálat

Visszatérő ájulás esetén bizonyos esetekben billenőasztal-vizsgálat végezhető, amely során a pulzus és a vérnyomás testhelyzet-változásra adott reakcióját vizsgálják.

Elektrofiziológiai vizsgálat

Az elektrofiziológiai vizsgálat speciális invazív kardiológiai eljárás, amely segítségével részletesen feltérképezhető a szív elektromos működése és meghatározható bizonyos ritmuszavarok kiindulási helye.

Hogyan kezelhető a szívritmuszavar?

A szívritmuszavar kezelése mindig az aritmia pontos típusától, okától, gyakoriságától és súlyosságától függ.

Nem minden ritmuszavar igényel aktív kezelést. Bizonyos esetekben elegendő lehet a rendszeres kardiológiai ellenőrzés.

Máskor gyógyszeres, katéteres vagy eszközös kezelés válhat szükségessé.

Gyógyszeres kezelés

A ritmuszavar típusától függően különböző gyógyszerek alkalmazhatók.

Ezek célja lehet például:

• a normális szívritmus fenntartása,
• a túl gyors pulzus lassítása,
• az újabb ritmuszavarok megelőzése,
• illetve meghatározott esetekben a vérrögképződés és a stroke kockázatának csökkentése.

Pitvarfibrilláció esetén például bizonyos betegeknél véralvadásgátló kezelésre lehet szükség. Ennek szükségességét az orvos az egyéni stroke- és vérzéskockázat alapján határozza meg.

Elektromos kardioverzió

Bizonyos ritmuszavarok esetén kardioverzióval lehet helyreállítani a normális szívritmust.

Az elektromos kardioverzió során ellenőrzött elektromos impulzust alkalmaznak a szabályos ritmus visszaállítására.

A beavatkozás szükségessége és időzítése mindig a ritmuszavar típusától és a páciens állapotától függ.

Katéterabláció

Egyes aritmiák katéterablációval kezelhetők.

Az eljárás célja a rendellenes elektromos jeleket létrehozó vagy fenntartó szívterület célzott kezelése.

Az abláció bizonyos szupraventrikuláris tachycardiák, pitvarfibrilláció és más ritmuszavarok esetén is szóba kerülhet.

Pacemaker

A pacemaker egy beültethető készülék, amely elektromos impulzusok segítségével támogatja a megfelelő szívritmust.

Elsősorban bizonyos, kórosan lassú szívveréssel vagy ingerületvezetési zavarral járó állapotokban lehet rá szükség.

A pacemaker szükségességét minden esetben részletes kardiológiai kivizsgálás alapján határozzák meg.

Beültethető kardioverter-defibrillátor – ICD

Az ICD olyan beültethető készülék, amely folyamatosan figyeli a szívritmust.

Ha veszélyes kamrai ritmuszavart érzékel, megfelelő elektromos kezeléssel képes beavatkozni.

Elsősorban olyan betegek esetében alkalmazható, akiknél jelentős az életveszélyes kamrai ritmuszavar vagy hirtelen szívhalál kockázata.

Kardiális reszinkronizációs terápia

Bizonyos szívelégtelenségben szenvedő betegeknél a szívkamrák összehúzódása nem megfelelően összehangolt.

A kardiális reszinkronizációs terápia, vagy CRT speciális eszköz segítségével javíthatja a szív összehúzódásának összehangoltságát.

Sebészeti kezelés

Ritmuszavar miatt sebészeti kezelésre ritkábban van szükség.

Bizonyos esetekben azonban a ritmuszavart kiváltó vagy fenntartó szívbetegség műtéti kezelése indokolt lehet. Egyes ritmuszavarok kezelésében speciális sebészeti eljárások is alkalmazhatók.

Mit tehet szívritmuszavar esetén?

Az életmód önmagában nem minden ritmuszavart képes megszüntetni, de a szív-érrendszeri állapot javítása és egyes provokáló tényezők csökkentése fontos része lehet a kezelésnek.

Érdemes figyelmet fordítani:

• a magas vérnyomás megfelelő kezelésére,
• a vércukorszint rendezésére,
• a dohányzás kerülésére,
• az alkoholfogyasztás mérséklésére,
• az egészséges testsúly elérésére és megtartására,
• a rendszeres, állapothoz igazított testmozgásra,
• a kiegyensúlyozott táplálkozásra,
• valamint túlzott koffeinbevitel esetén annak mérséklésére.

Ismert szívritmuszavar mellett az intenzívebb sporttevékenység megkezdését érdemes kardiológussal egyeztetni.

Jelezheti az okosóra a szívritmuszavart?

Egyes korszerű okosórák és viselhető eszközök képesek a pulzus folyamatos követésére, illetve bizonyos modellek egyszerű EKG-funkcióval is rendelkeznek.

Ezek az eszközök hasznos figyelmeztetést adhatnak arra, hogy a pulzus túl gyors, túl lassú vagy szabálytalan.

Az okosóra jelzése azonban önmagában nem jelent kardiológiai diagnózist.

Ha az eszköz ismételten szabálytalan szívritmust jelez, különösen akkor, ha ehhez szívdobogásérzés vagy más panasz társul, érdemes kardiológiai kivizsgálást kérni.

A vérnyomásmérő jelezhet szívritmuszavart?

Bizonyos automata vérnyomásmérők a vérnyomásmérés során érzékelt szabálytalan pulzus esetén figyelmeztető jelzést adhatnak.

Ez szintén hasznos információ lehet, de nem helyettesíti az EKG-vizsgálatot.

Ha a vérnyomásmérő rendszeresen szabálytalan pulzust jelez, érdemes a készülék kijelzéseit vagy a mért értékeket feljegyezni és kardiológussal megbeszélni.

Lehet sportolni szívritmuszavarral?

Ez a ritmuszavar típusától és az alapbetegségtől függ.

Bizonyos jóindulatú ritmuszavarok mellett a sport nem feltétlenül korlátozott, más esetekben azonban az intenzív fizikai terhelés kockázatot jelenthet.

Ezért ismert aritmia esetén a sportolás biztonságos intenzitását egyéni kardiológiai értékelés alapján érdemes meghatározni.

Lehet repülni szívritmuszavarral?

Stabil, megfelelően kezelt ritmuszavar mellett sok esetben a repülés lehetséges.

A kérdés azonban függ az aritmia típusától, az aktuális állapottól, az esetleges szívelégtelenségtől, a közelmúltban végzett beavatkozásoktól és az alkalmazott kezeléstől.

Ismert szívritmuszavar esetén, különösen hosszabb utazás vagy friss kardiológiai esemény előtt érdemes kezelőorvossal egyeztetni.

Szívritmuszavar kivizsgálása Budapesten – Budai Magánklinika

A visszatérő szívdobogásérzést, szabálytalan pulzust, hirtelen jelentkező szapora szívverést vagy indokolatlanul lassú pulzust érdemes kivizsgálni, különösen akkor, ha a panaszhoz szédülés, légszomj, gyengeség vagy mellkasi diszkomfort is társul.

A ritmuszavarok diagnosztikájában különösen fontos szerepet játszik a nyugalmi EKG és a Holter EKG, míg a szívultrahang segítségével a szív szerkezeti és működésbeli állapota vizsgálható.

A Budai Magánklinika kardiológiai szakrendelésén Dr. Gara Edit kardiológus szakorvos várja a szívritmuszavarral, szívdobogásérzéssel és egyéb kardiológiai panaszokkal érkező pácienseket.

Budai Magánklinika
1023 Budapest, Török utca 6. fszt. 1.

A rendelő Budapest II. kerületében, a Margit körút és a Széll Kálmán tér közelében található.

Gyakori kérdések a szívritmuszavarról

Mennyire veszélyes a szívritmuszavar?

Ez a ritmuszavar típusától függ. Vannak ártalmatlan vagy csak ellenőrzést igénylő aritmiák, míg más ritmuszavarok súlyos következményekkel járhatnak. A pontos kockázat csak a ritmuszavar azonosítása után ítélhető meg.

Lehet szívritmuszavarom úgy, hogy nem érzem?

Igen. Bizonyos aritmiák egyáltalán nem okoznak tünetet, és csak egy EKG, Holter EKG vagy más vizsgálat során derülnek ki.

Mit jelent, ha néha kihagy a szívem?

A kihagyó szívverés érzésének hátterében többféle jelenség állhat. Sok esetben extraszisztolé okozza, de a pontos ritmus csak EKG-val azonosítható.

Mikor kell szívdobogásérzéssel kardiológushoz fordulni?

Ha a panasz visszatérően jelentkezik, tartós, egyre gyakoribbá válik, vagy mellkasi fájdalommal, légszomjjal, szédüléssel, ájulásérzéssel vagy gyengeséggel társul, kardiológiai kivizsgálás indokolt.

Miért lehet normális az EKG, ha szívritmuszavarom van?

A nyugalmi EKG csak a vizsgálat rövid időtartama alatt fennálló szívritmust rögzíti. Ha az aritmia időszakosan jelentkezik, előfordulhat, hogy éppen nincs jelen. Ilyenkor hosszabb Holter EKG-monitorozásra lehet szükség.

Mi a különbség az EKG és a Holter EKG között?

A hagyományos nyugalmi EKG néhány másodpercnyi szívműködést rögzít. A Holter EKG ezzel szemben hosszabb időn keresztül, a mindennapi tevékenységek során követi a szív elektromos működését.

Az okosóra EKG-ja elegendő a diagnózishoz?

Nem. Egyes okosórák hasznos információt szolgáltathatnak, és jelezhetnek szabálytalan szívritmust, de a kardiológiai diagnózist nem helyettesítik.

Mikor van szükség pacemakerre?

Pacemakerre elsősorban bizonyos, kórosan lassú szívritmussal vagy ingerületvezetési zavarral járó állapotokban lehet szükség. A beültetés szükségességéről részletes kardiológiai kivizsgálás alapján születik döntés.

A pitvarfibrilláció veszélyes?

A pitvarfibrilláció jelentősége többek között abban áll, hogy bizonyos betegeknél növeli a vérrögképződés és a stroke kockázatát. Emiatt a kezelés során nemcsak a pulzus vagy a ritmus rendezése, hanem az egyéni stroke-kockázat értékelése is fontos.

Meggyógyítható a szívritmuszavar?

Ez az aritmia típusától és kiváltó okától függ. Egyes ritmuszavarok gyógyszeresen jól kontrollálhatók, mások katéterablációval kezelhetők, míg bizonyos esetekben pacemakerre vagy más eszközös kezelésre lehet szükség.

Mit tegyek, ha hirtelen nagyon gyorsan ver a szívem?

Ha a gyors szívverés tartósan fennáll vagy mellkasi fájdalommal, nehézlégzéssel, súlyos szédüléssel, ájulással vagy jelentős rosszulléttel társul, sürgős orvosi ellátás szükséges.A szívritmuszavar nem egyetlen betegség, hanem számos különböző ritmuseltérés összefoglaló neve. A megfelelő kezelés első lépése ezért mindig annak pontos meghatározása, hogy milyen aritmia áll a panaszok hátteré