Az endometriózis krónikus, ösztrogénfüggő gyulladásos nőgyógyászati betegség, amelyben a méhnyálkahártyához hasonló szövet a méh üregén kívül helyezkedik el. Az elváltozások leggyakrabban a kismedencében találhatók, és fájdalmat, gyulladást, hegesedést, összenövéseket, valamint egyes esetekben termékenységi problémákat okozhatnak.

A betegség tünetei rendkívül változatosak. Van, akinél jelentős elváltozások mellett is kevés panasz jelentkezik, míg másoknál kisebb kiterjedésű endometriózis is erős fájdalommal járhat.

Az endometriózis kezelése ezért mindig személyre szabott. A terápiát elsősorban a panaszok, az életkor, az elváltozások helye és kiterjedése, a korábbi kezelések, valamint a jelenlegi vagy jövőbeni gyermekvállalási tervek alapján választják meg.

Röviden az endometriózisról

• Az endometriózis krónikus nőgyógyászati betegség.
• Leggyakoribb tünete a menstruációhoz kapcsolódó vagy tartós kismedencei fájdalom.
• Fájdalmas szexuális együttlét, székletürítés vagy vizelés is előfordulhat.
• A tünetek erőssége nem feltétlenül arányos a betegség kiterjedésével.
• A korszerű diagnózisban fontos szerepe van a célzott ultrahangnak és szükség esetén az MRI-nek.
• Laparoszkópiára nem minden esetben van szükség a kezelés megkezdése előtt.
• A kezelés lehet gyógyszeres, műtéti vagy ezek kombinációja.
• Az endometriózis csökkentheti a spontán fogantatás esélyét, de nem jelent automatikusan meddőséget.
• Gyermekvállalási szándék esetén a kezelési stratégiát különösen körültekintően kell megválasztani.

Mi az endometriózis?

Endometriózis során a méhnyálkahártyához, vagyis endometriumhoz hasonló szövet jelenik meg a méh üregén kívül.

Ezek az elváltozások hormonálisan aktívak, és gyulladásos reakciót válthatnak ki a környezetükben. Idővel hegesedés és összenövések is kialakulhatnak.

Fontos pontosítás, hogy az endometriózisos szövet nem teljesen azonos a méh üregét borító normál méhnyálkahártyával, még ha több tulajdonságában hasonlít is hozzá.

A betegség lehet:

• felszínes hashártyai endometriózis;
• petefészket érintő endometrioma;
• mély endometriózis;
• ritkábban a kismedencén kívül megjelenő endometriózis.

Kinél alakulhat ki endometriózis?

Az endometriózis leggyakrabban reproduktív életkorban jelentkezik, de serdülőknél is előfordulhat, és ritkábban menopauza után is fennmaradhat vagy panaszt okozhat.

A pontos kialakulási mechanizmus továbbra sem ismert.

Valószínűleg több tényező együttesen játszik szerepet, például:

• genetikai hajlam;
• hormonális tényezők;
• immunológiai folyamatok;
• menstruációs szövet hasüreg felé történő visszaáramlása;
• sejtek átalakulásával kapcsolatos folyamatok;
• embrionális fejlődéshez kapcsolódó mechanizmusok.

A retrográd menstruáció önmagában nem magyarázza az endometriózis kialakulását, mivel ez sok olyan nőnél is előfordulhat, akinél soha nem fejlődik ki a betegség.

Milyen tüneteket okozhat az endometriózis?

Az endometriózis tünetei nagyon különbözőek lehetnek.

A legjellemzőbb panaszok közé tartozik:

• erős menstruációs fájdalom;
• ciklikus vagy tartós kismedencei fájdalom;
• fájdalmas szexuális együttlét;
• fájdalmas székletürítés, különösen menstruáció alatt;
• fájdalmas vizelés, főként ciklushoz kötötten;
• derék- vagy keresztcsonttáji fájdalom;
• menstruációval összefüggő bélpanaszok;
• puffadás;
• fáradtság;
• teherbeesési nehézség.

Egyeseknél erősebb menstruációs vérzés vagy közti vérzés is jelentkezhet, de ezek nem kizárólag endometriózisra jellemző tünetek.

Nem normális, ha a menstruáció rendszeresen ellehetetleníti a mindennapokat

A menstruáció járhat görcsökkel, de ha a fájdalom rendszeresen:

• munkából vagy iskolából való kiesést okoz;
• erős fájdalomcsillapító használatát teszi szükségessé;
• hányingerrel, hányással vagy ájulásközeli állapottal jár;
• vagy az életminőséget jelentősen rontja,

akkor érdemes nőgyógyászati kivizsgálást kérni.

Hol fordulhat elő endometriózis?

Az endometriózis leggyakrabban a kismedencét érinti.

Előfordulhat például:

• a kismedencei hashártyán;
• a petefészkeken;
• a méh mögötti területen;
• a méhet rögzítő szalagokon;
• a hüvely és a végbél közötti területen;
• a húgyhólyagon;
• a húgyvezetékek környezetében;
• a végbélen vagy a bél más szakaszain.

Petefészek-endometrioma

A petefészekben kialakuló endometriózisos cisztát endometriomának nevezik.

A benne felhalmozódó, lebomlott vér miatt köznyelvben „csokoládécisztának” is nevezhető.

Az endometrioma fontos lehet a gyermekvállalási tervek szempontjából is, mert maga a betegség és bizonyos műtéti kezelések egyaránt befolyásolhatják a petefészek-tartalékot.

Mély endometriózis

Mély endometriózis esetén az elváltozás mélyebben beszűrheti a környező szöveteket.

Érintheti például:

• a beleket;
• a húgyhólyagot;
• a húgyvezetéket;
• a hüvelyt;
• a méh mögötti kötőszöveteket.

Ilyen esetekben gyakran speciális endometriózis-ellátás és több szakterület együttműködése szükséges.

Hogyan diagnosztizálható az endometriózis?

Az endometriózis diagnózisa részletes kórelőzményen, a tünetek értékelésén, nőgyógyászati vizsgálaton és képalkotó vizsgálatokon alapulhat.

A kivizsgálás nem mindenkinél ugyanaz.

Része lehet:

• részletes konzultáció;
• nőgyógyászati fizikális vizsgálat;
• célzott hüvelyi ultrahang;
• szükség esetén hasi ultrahang;
• bizonyos esetekben MRI;
• indokolt helyzetben laparoszkópia.

Hüvelyi ultrahang és endometriózis

A korszerű endometriózis-ultrahang lényegesen több információt adhat, mint egy általános rutin nőgyógyászati ultrahang.

Tapasztalt vizsgáló többek között felismerheti:

• az endometriomát;
• egyes mély endometriózisos csomókat;
• a szervek egymáshoz viszonyított mozgásának eltérését;
• összenövésekre utaló jeleket;
• bizonyos bél- vagy hólyagérintettséget.

Fontos ugyanakkor, hogy negatív ultrahang nem zárja ki teljes bizonyossággal az endometriózist, különösen a felszínes hashártyai formákat.

Mikor van szükség MRI-vizsgálatra?

MRI elsősorban akkor lehet hasznos, ha:

• mély endometriózis gyanúja áll fenn;
• a betegség kiterjedését műtét előtt pontosabban kell feltérképezni;
• a bél, húgyhólyag vagy húgyvezeték érintettsége merül fel;
• az ultrahanglelet nem egyértelmű;
• komplex anatómiai viszonyok tisztázására van szükség.

Megfelelő szakértelemmel végzett ultrahang bizonyos esetekben az MRI alternatívája is lehet.

Kell-e laparoszkópia az endometriózis diagnózisához?

Nem minden esetben.

Korábban a laparoszkópiát gyakran az endometriózis diagnózisának kötelező „arany standardjaként” kezelték.

A korszerű irányelvek szerint azonban megfelelő tünetek és képalkotó eredmények alapján sok esetben már klinikai diagnózis állítható fel, és a kezelés műtéti igazolás nélkül is megkezdhető.

Laparoszkópia jöhet szóba például:

• ha a tünetek alapján erős a gyanú, de a képalkotó vizsgálatok nem adnak választ;
• ha a gyógyszeres kezelés nem megfelelő vagy nem eredményes;
• ha műtéti kezelés egyébként is indokolt;
• ha olyan anatómiai eltérés gyanúja áll fenn, amely műtéti ellátást igényel;
• bizonyos meddőségi helyzetekben.

A laparoszkópia előnye, hogy diagnosztikai és terápiás beavatkozás egyaránt lehet.

Az endometriózis stádiumai

Az endometriózis többféle rendszer szerint osztályozható.

A legismertebb az úgynevezett rASRM-beosztás, amely négy stádiumot különít el:

• I. – minimális;
• II. – enyhe;
• III. – közepes;
• IV. – súlyos.

Ez elsősorban az elváltozások elhelyezkedését, kiterjedését és az összenövéseket veszi figyelembe.

A stádium azonban nem mutatja meg megbízhatóan, hogy mennyire fáj a betegség, és önmagában nem elegendő a kezelés vagy a teherbeesési esély meghatározásához.

A kezelési döntést ezért nem pusztán a stádium alapján kell meghozni.

Hogyan kezelhető az endometriózis?

Az endometriózis kezelése személyre szabott.

A legfontosabb kérdések:

• milyen panaszokat okoz;
• mennyire súlyos a fájdalom;
• hol helyezkednek el az elváltozások;
• milyen korábbi kezelés történt;
• tervez-e a páciens jelenleg gyermeket;
• milyen a petefészek-tartalék;
• szükséges-e műtéti beavatkozás.

A kezelés lehet:

• fájdalomcsillapító;
• hormonális;
• műtéti;
• asszisztált reprodukciós kezelés;
• illetve ezek megfelelő kombinációja.

Gyógyszeres kezelés

Ha a páciens jelenleg nem szeretne teherbe esni, hormonális kezelés csökkentheti az endometriózishoz kapcsolódó fájdalmat.

Alkalmazható lehet például:

• kombinált hormonális fogamzásgátló;
• progesztogén;
• hormonleadó méhen belüli rendszer bizonyos esetekben;
• GnRH-agonista;
• GnRH-antagonista.

A megfelelő készítményt az egyéni kockázatok, mellékhatások, panaszok és preferenciák alapján választják meg.

A hormonális kezelés nem „égeti ki” és nem távolítja el fizikailag az endometriózisos elváltozásokat, de az aktivitás és a fájdalom csökkentésében hatékony lehet.

Fájdalomcsillapítás

Nem szteroid gyulladáscsökkentők vagy más fájdalomcsillapítók is alkalmazhatók a panaszok mérséklésére.

Krónikus kismedencei fájdalom esetén azonban gyakran komplex fájdalomkezelésre van szükség, mert a tartós fájdalom kialakulásában izom-, idegrendszeri és egyéb mechanizmusok is szerepet játszhatnak.

Mikor lehet szükség műtétre?

Nem minden endometriózist kell megoperálni.

Műtéti kezelés mérlegelhető többek között:

• jelentős, gyógyszeres kezelésre nem reagáló fájdalom esetén;
• bizonyos endometriomáknál;
• mély endometriózis esetén;
• szervfunkciót veszélyeztető elváltozásnál;
• bizonyos meddőségi helyzetekben;
• diagnosztikai bizonytalanság esetén.

A döntésnél azonban mindig mérlegelni kell a műtét előnyeit és kockázatait.

Endometrioma – mindig meg kell műteni?

Nem.

Petefészek-endometrioma esetén a műtét szükségességét nem kizárólag a ciszta mérete alapján döntik el.

Fontos szempont:

• a panaszok jelenléte;
• az ultrahangos megjelenés;
• a növekedés;
• az életkor;
• a petefészek-tartalék;
• korábbi petefészekműtétek;
• a gyermekvállalási terv;
• várható IVF-kezelés.

Az endometrioma műtéti eltávolítása ugyanis az egészséges petefészekszövetet is érintheti, és csökkentheti a petefészek-tartalékot.

Ezért különösen gyermekvállalás előtt fontos a személyre szabott mérlegelés.

Endometriózis és gyermekvállalás

Az endometriózis és a teherbeesés kapcsolata összetett.

A betegség több módon befolyásolhatja a termékenységet:

• gyulladásos környezetet hozhat létre;
• összenövéseket okozhat;
• megváltoztathatja a petevezeték és a petefészek anatómiai viszonyait;
• endometrioma esetén összefügghet a petefészek működésével;
• súlyosabb esetben akadályozhatja a petesejt és a spermium találkozását.

Ugyanakkor az endometriózis nem egyenlő a meddőséggel. Sok érintett természetes úton is teherbe esik.

Milyen kezelés segíthet gyermekvállalás esetén?

A megfelelő stratégia függ:

• az életkortól;
• a meddőség időtartamától;
• a petevezetékek állapotától;
• a partner spermaképétől;
• a petefészek-tartaléktól;
• az endometriózis típusától;
• a korábbi műtétektől;
• a korábbi gyermekvállalási próbálkozásoktól.

Lehetőség lehet:

• megfelelő esetben spontán próbálkozás;
• bizonyos esetekben műtéti kezelés;
• inszemináció;
• lombikprogram, vagyis IVF.

Javítja-e a hormonkezelés a teherbeesés esélyét?

Ha a cél az azonnali gyermekvállalás, hormonális kezelés önmagában nem javítja a spontán teherbeesés esélyét, mivel a kezelés alatt többnyire gátolja a fogamzást.

A hormonkezelés elsősorban fájdalomcsökkentésre és a betegség aktivitásának mérséklésére szolgál olyan időszakban, amikor a páciens nem próbál teherbe esni.

Kell-e megoperálni az endometriomát lombikprogram előtt?

Nem automatikusan.

Endometrioma jelenléte önmagában nem jelenti azt, hogy IVF előtt feltétlenül műtét szükséges.

A műtét egyes esetekben indokolt lehet, de csökkentheti a petefészek-tartalékot is.

Ezért IVF előtt az endometrioma műtéti kezeléséről reprodukciós és endometriózisban jártas szakember bevonásával érdemes dönteni.

Befolyásolja-e az endometriózis a várandósságot?

Endometriózis mellett sok terhesség teljesen problémamentesen zajlik.

Egyes kutatások ugyanakkor bizonyos terhességi szövődmények kockázatának mérsékelt emelkedését mutatták.

Ez nem jelenti azt, hogy endometriózis mellett szükségszerűen magas kockázatú vagy komplikált várandósság várható.

A terhesgondozást az egyéni kórelőzmény és az esetleges korábbi műtétek alapján kell megtervezni.

Kiújulhat-e az endometriózis műtét után?

Igen.

Az endometriózis krónikus betegség, ezért sikeres műtéti kezelés után is előfordulhat:

• új elváltozás;
• fennmaradó endometriózis;
• vagy a tünetek visszatérése.

Ha a páciens nem szeretne közvetlenül a műtét után teherbe esni, bizonyos esetekben hormonális kezelés segíthet csökkenteni a fájdalom és a betegség kiújulásának kockázatát.

Étrenddel gyógyítható az endometriózis?

Jelenleg nincs olyan bizonyított „endometriózis-diéta”, amely megszüntetné a betegséget.

Kiegyensúlyozott étrend, megfelelő testsúly és általánosan egészséges életmód természetesen kedvező az egészség szempontjából, és egyes betegek bizonyos étkezési változtatások mellett a panaszaik javulását tapasztalhatják.

Az erre vonatkozó tudományos bizonyíték azonban korlátozott.

Ezért az étrendi változtatás nem helyettesíti a diagnózist és az orvosi kezelést.

Segíthet-e a mozgás?

A rendszeres, egyénre szabott mozgás általános egészségügyi előnyökkel jár, és egyes betegek fájdalmának vagy közérzetének javításában is segíthet.

Krónikus kismedencei fájdalom esetén bizonyos esetekben:

• gyógytorna;
• medencefenék-fizioterápia;
• fájdalomterápia

is része lehet a komplex kezelésnek.

Az életmódbeli módszerek azonban kiegészítő szerepet töltenek be, és nem helyettesítik a szükséges nőgyógyászati ellátást.

Okozza-e a stressz az endometriózist?

Nincs bizonyíték arra, hogy a stressz önmagában endometriózist okozna.

A krónikus fájdalom és a betegség bizonytalansága ugyanakkor jelentős pszichés terhet jelenthet, a stressz pedig fokozhatja a fájdalom megélését.

A pszichológiai támogatás ezért fontos része lehet a komplex ellátásnak.

Mikor forduljon nőgyógyászhoz?

Endometriózis irányú kivizsgálás indokolt lehet, ha:

• a menstruáció rendszeresen nagyon fájdalmas;
• a fájdalom miatt munka vagy iskola marad ki;
• tartós vagy visszatérő kismedencei fájdalom jelentkezik;
• fájdalmassá válik a szexuális együttlét;
• menstruáció idején fájdalmas a székletürítés vagy vizelés;
• ismert endometrioma van;
• teherbeesési nehézség jelentkezik.

Meddőségi kivizsgálás általában 35 éves kor alatt 12 hónap, 35 éves kortól 6 hónap sikertelen próbálkozás után indokolt.

Ismert endometriózis, jelentős cikluszavar vagy más termékenységet befolyásoló tényező esetén azonban nem feltétlenül szükséges kivárni ezt az időt.

Mikor szükséges sürgős orvosi vizsgálat?

Az endometriózis tipikusan krónikus panaszokat okoz, de újonnan jelentkező, hirtelen erős fájdalmat nem szabad automatikusan a már ismert endometriózisnak tulajdonítani.

Sürgős kivizsgálást igényelhet például:

• hirtelen kialakuló nagyon erős alhasi fájdalom;
• ájulás vagy jelentős gyengeség;
• erős vérzés;
• lázhoz társuló alhasi fájdalom;
• terhesség lehetősége mellett jelentkező fájdalom vagy vérzés.

Ilyenkor más sürgős állapot – például méhen kívüli terhesség, petefészekcsavarodás vagy cisztarepedés – kizárása is szükséges lehet.

Gyakori kérdések az endometriózisról

Az endometriózis daganatos betegség?

Nem. Az endometriózis nem rosszindulatú daganatos betegség.

Bizonyos endometriózistípusok mellett egyes ritka petefészekdaganatok kockázata kissé magasabb lehet, de az abszolút kockázat alacsony, és az endometriózisban szenvedők túlnyomó többségénél nem alakul ki petefészekrák.

Véglegesen gyógyítható az endometriózis?

Jelenleg nincs olyan kezelés, amely minden páciensnél garantáltan és véglegesen megszünteti az endometriózist. A tünetek azonban gyógyszeres vagy műtéti kezeléssel sok esetben jól kontrollálhatók.

Minden endometriózist meg kell műteni?

Nem. A műtét csak az egyik kezelési lehetőség. Sok esetben gyógyszeres kezelés, megfigyelés vagy más személyre szabott megoldás megfelelőbb.

Ultrahanggal biztosan látható az endometriózis?

Nem minden típusa. Endometrioma és számos mély endometriózisos elváltozás jól felismerhető lehet célzott ultrahanggal, de a negatív ultrahang nem zárja ki teljes bizonyossággal a felszínes endometriózist.

Lehet endometriózis mellett teherbe esni?

Igen. Sok endometriózisban érintett nő spontán is teherbe esik. Másoknál reprodukciós kezelésre lehet szükség.

Az endometrioma ugyanaz, mint egy egyszerű petefészekciszta?

Nem. Az endometrioma endometriózishoz kapcsolódó petefészek-elváltozás, és kezelése eltérhet egy egyszerű funkcionális petefészekcisztáétól.

Műtét után biztosan megszűnik a fájdalom?

Nem garantálható. A műtét sok esetben jelentősen csökkentheti a panaszokat, de a fájdalom később visszatérhet, és krónikus kismedencei fájdalom esetén más mechanizmusok is fenntarthatják a tüneteket.

Van speciális endometriózis-diéta?

Jelenleg nincs olyan speciális étrend, amelynek bizonyított lenne az endometriózist megszüntető hatása.

Összefoglalás

Az endometriózis krónikus nőgyógyászati betegség, amely fájdalmat, kismedencei összenövéseket és egyes esetekben termékenységi problémákat okozhat.

A korszerű diagnosztikában a részletes tünetértékelés mellett kiemelt szerepet kap a megfelelő szakértelemmel végzett ultrahangvizsgálat, illetve szükség esetén az MRI. Laparoszkópiára ma már nem minden esetben van szükség a diagnózis felállításához vagy a kezelés megkezdéséhez.

A kezelés lehet hormonális, fájdalomcsillapító, műtéti vagy gyermekvállalás esetén reprodukciós kezelés. A megfelelő stratégia mindig az egyéni panaszoktól, az endometriózis típusától, az életkortól és a gyermekvállalási tervektől függ.

A Budai Magánklinikán nőgyógyászati konzultáció és ultrahangvizsgálat keretében megkezdhető az endometriózisra utaló panaszok kivizsgálása, illetve szükség esetén meghatározhatók a további diagnosztikai lépések.

Ha erős menstruációs fájdalma, visszatérő kismedencei panasza vagy endometriózisra utaló tünete van, kérjen nőgyógyászati konzultációt a megfelelő kivizsgálás megtervezéséhez.