A petevezeték-átjárhatósági vizsgálat a meddőségi kivizsgálás egyik fontos eleme. A természetes fogamzás során a petesejt és a spermium rendszerint a petevezetékben találkozik, ezért a petevezeték károsodása vagy elzáródása csökkentheti a spontán teherbeesés esélyét.

A petevezetékek állapota többféle módszerrel vizsgálható. A leggyakrabban alkalmazott eljárások közé tartozik a röntgen-kontrasztanyagos HSG, valamint az ultrahangvezérelt HyCoSy vagy HyFoSy.

A megfelelő módszer kiválasztása az előzményektől, a meddőség feltételezett okától, az esetleges kismedencei betegségektől és a további kezelési tervtől függ.

Röviden a petevezeték-átjárhatósági vizsgálatról

• A petevezetékek átjárhatóságának vizsgálata a meddőségi kivizsgálás fontos része.
• Leggyakrabban HSG vagy ultrahangos HyCoSy/HyFoSy alkalmazható.
• A vizsgálat során folyadékot vagy kontrasztanyagot juttatnak a méhüregbe.
• A vizsgáló azt követi, hogy az anyag átjut-e a petevezetékeken.
• Egy elzáródást mutató eredmény nem minden esetben jelent valódi, végleges petevezeték-elzáródást.
• Hiszteroszkópia önmagában elsősorban a méhüreg vizsgálatára szolgál.
• Laparoszkópia nem rutin első vizsgálat pusztán az átjárhatóság megítélésére.
• A meddőségi kivizsgálás során a férfi partner vizsgálata is fontos.

Miért fontos a petevezetékek átjárhatósága?

A petevezetékek a méh és a petefészek közötti összeköttetést biztosító páros képletek.

Ovuláció után a petesejt a petevezetékbe kerül, és természetes fogamzás esetén jellemzően itt történik a megtermékenyítés. Az embrió ezt követően halad tovább a méh ürege felé.

Ha az egyik petevezeték elzáródott, spontán terhesség továbbra is létrejöhet a másik, működőképes petevezetéken keresztül.

Ha azonban mindkét petevezeték jelentősen károsodott vagy teljesen elzáródott, a petesejt és a spermium természetes úton nem tud megfelelően találkozni.

Fontos ugyanakkor, hogy az „átjárhatóság” nem jelenti automatikusan a petevezeték teljesen normális működését. A vizsgálatok elsősorban azt mutatják meg, hogy van-e szabad folyadékáramlás a petevezetéken keresztül.

Mikor javasolt petevezeték-átjárhatósági vizsgálat?

A vizsgálat elsősorban meddőségi kivizsgálás részeként indokolt.

Általában javasolt a termékenységi kivizsgálás megkezdése, ha rendszeres, védekezés nélküli együttlét mellett:

• 35 éves kor alatt 12 hónapon belül;
• 35 éves kortól 6 hónapon belül

nem jön létre terhesség.

40 éves kor felett, illetve ismert meddőségi kockázati tényező esetén ennél korábbi kivizsgálás is indokolt lehet.

Petevezeték-eredetű probléma gyanúját növelheti például:

• korábbi kismedencei gyulladás;
• korábbi chlamydiafertőzés;
• korábbi méhen kívüli terhesség;
• ismert vagy feltételezett endometriózis;
• korábbi kismedencei műtét;
• petevezetékeken végzett korábbi beavatkozás;
• hydrosalpinx gyanúja;
• olyan ultrahanglelet, amely petevezeték-eltérést vet fel.

Inszemináció előtt szintén fontos annak ismerete, hogy legalább az egyik petevezeték átjárható-e.

A meddőségi kivizsgálás nem csak a petevezetékekről szól

A petevezeték-vizsgálat önmagában nem ad teljes képet a termékenységről.

A meddőségi kivizsgálás rendszerint magában foglalja:

• az ovuláció és menstruációs ciklus értékelését;
• a méh és petefészkek ultrahangvizsgálatát;
• szükség esetén a petefészek-tartalék vizsgálatát;
• a petevezetékek átjárhatóságának megítélését;
• valamint a férfi partner ondóvizsgálatát.

A két fél vizsgálatát lehetőség szerint párhuzamosan érdemes végezni.

Mi okozhat petevezeték-elzáródást?

A petevezeték károsodásának több oka lehet.

Gyakori háttértényező:

• korábbi kismedencei gyulladás;
• Chlamydia trachomatis vagy gonorrhoea okozta fertőzés;
• korábbi méhen kívüli terhesség;
• endometriózis;
• hasi vagy kismedencei műtét után kialakuló összenövések;
• korábbi petevezeték-műtét;
• ritkábban fejlődési rendellenesség.

A károsodás érintheti:

• a méhhez közeli, proximális szakaszt;
• a petevezeték távolabbi, distalis részét;
• vagy a teljes petevezetéket.

Mit jelent a hydrosalpinx?

A hydrosalpinx olyan állapot, amelyben a petevezeték távolabbi része elzáródik, és folyadék halmozódik fel benne.

Ez nem egyszerűen „egy elzáródott petevezeték”, hanem olyan strukturális károsodás, amely a termékenység szempontjából külön jelentőséggel bírhat.

Hydrosalpinx esetén csökkenhet az IVF sikeressége is, ezért lombikprogram előtt külön kezelési stratégia válhat szükségessé.

Milyen petevezeték-átjárhatósági vizsgálatok léteznek?

A leggyakrabban alkalmazott módszerek:

• HSG;
• HyCoSy;
• HyFoSy;
• bizonyos esetekben laparoszkópia kromopertubációval.

A különböző módszerek előnyei és korlátai eltérnek.

HyCoSy – ultrahangos átjárhatósági vizsgálat

A HyCoSy, vagyis hysterosalpingo-contrast sonography során vékony katéteren keresztül ultrahangon látható kontrasztanyagot juttatnak a méhüregbe.

Hüvelyi ultrahanggal követhető, hogy a kontrasztanyag áthalad-e a petevezetékeken.

Előnye, hogy:

• nem használ ionizáló sugárzást;
• ambulánsan végezhető;
• a méh és a petefészkek egyidejűleg is vizsgálhatók;
• rövid beavatkozás.

Az eredmény értékelése ugyanakkor nagymértékben függhet a vizsgálatot végző szakember tapasztalatától.

Mi a HyFoSy?

A HyFoSy a HyCoSy egyik változata, amelynél speciális habos kontrasztanyagot alkalmaznak.

Az ultrahangon jól követhető hab segítségével megítélhető, hogy az anyag átjut-e az egyik vagy mindkét petevezetéken.

A HyFoSy előnye szintén az, hogy röntgensugárzás nélkül végezhető.

HSG – röntgen-kontrasztanyagos átjárhatósági vizsgálat

A HSG, vagyis hysterosalpingographia során röntgen-kontrasztanyagot juttatnak a méhüregbe, majd röntgen- vagy fluoroszkópos képeken követik annak útját.

A HSG segítségével megítélhető:

• a méhüreg alakja;
• a petevezetékek lefutása;
• az esetleges proximális vagy distalis elzáródás;
• a kontrasztanyag kijutása a hasüregbe.

A vizsgálat kis mennyiségű ionizáló sugárzással jár.

Melyik jobb: HSG vagy HyCoSy?

Mindkét módszer alkalmas lehet a petevezetékek átjárhatóságának elsődleges vizsgálatára.

A választást befolyásolja:

• az elérhető szakértelem;
• a korábbi betegségek;
• a feltételezett tubakárosodás;
• a méhüreg vizsgálatának igénye;
• a centrum gyakorlata.

HyCoSy vagy HyFoSy előnye, hogy nincs röntgensugárzás.

HSG mellett több évtizedes klinikai tapasztalat áll rendelkezésre, és a petevezeték anatómiai részleteiről is értékes információt adhat.

Mit jelent, ha a vizsgálat elzáródást mutat?

Fontos, hogy egyetlen kóros eredmény nem minden esetben jelent biztosan végleges elzáródást.

Különösen a méhhez közeli, úgynevezett proximális elzáródás lehet álpozitív.

Ennek oka lehet például:

• átmeneti petevezeték-görcs;
• méhösszehúzódás;
• nyák vagy törmelék;
• a katéter helyzete;
• technikai tényező.

Ezért különösen kétoldali proximális elzáródást mutató eredmény esetén további vizsgálat indokolt lehet a valódi elzáródás megerősítésére.

Mire való a hiszteroszkópia?

A hiszteroszkópia, vagy méhtükrözés elsősorban a méhüreg közvetlen vizsgálatára szolgál.

Segítségével felismerhetők például:

• méhpolipok;
• submucosus miómák;
• méhüregi összenövések;
• bizonyos fejlődési rendellenességek.

Szükség esetén egyes eltérések a vizsgálattal egy időben kezelhetők is.

Fontos azonban, hogy a hagyományos hiszteroszkópia önmagában nem alkalmas arra, hogy megbízhatóan igazolja a petevezeték teljes hosszának átjárhatóságát.

A petevezetékek méhüreg felőli nyílásai láthatók ugyan, de ebből nem állapítható meg biztosan, hogy a petevezeték distalis része is átjárható-e.

Ezért meddőségi kivizsgálásban hiszteroszkópiát elsősorban akkor érdemes végezni, ha méhüregi eltérés gyanúja áll fenn.

Mikor szükséges laparoszkópia kromopertubációval?

A laparoszkópia során altatásban, hasüregi műtéti beavatkozással vizsgálják a kismedencét.

Kromopertubáció során festékanyagot juttatnak a méhnyakon keresztül a méhbe, és laparoszkóppal közvetlenül figyelik, átjut-e a petevezetékeken.

A módszer előnye, hogy egyidejűleg felismerhetők például:

• kismedencei összenövések;
• endometriózis;
• petevezeték körüli elváltozások;
• egyéb kismedencei betegségek.

Ugyanakkor műtéti beavatkozás és altatás szükséges hozzá, ezért pusztán a petevezeték-átjárhatóság elsődleges vizsgálatára általában nem indokolt.

Laparoszkópia inkább akkor jön szóba, ha egyéb kismedencei betegség miatt a műtét egyébként is szükséges vagy indokolt.

Mikor történjen az átjárhatósági vizsgálat?

A petevezeték-átjárhatósági vizsgálatot rendszerint a menstruáció befejezése után, de még az ovuláció előtt végzik.

Ennek egyik fontos oka, hogy a vizsgálat időpontjában a terhesség lehetőségét megfelelő biztonsággal ki kell zárni.

A pontos ciklusnapot mindig a vizsgálatot végző intézmény határozza meg.

Mikor nem végezhető el a vizsgálat?

A vizsgálatot általában nem végzik el:

• fennálló vagy feltételezett terhesség esetén;
• akut kismedencei fertőzés mellett;
• bizonyos esetekben aktív, erősebb méhvérzés idején.

HSG esetén ismert jelentős kontrasztanyag-allergiáról szintén előzetesen tájékoztatni kell az orvost.

Hogyan zajlik a HyCoSy, HyFoSy vagy HSG?

A pontos eljárás a választott módszertől függ, de a folyamat hasonló lehet.

A páciens nőgyógyászati vizsgálóasztalon helyezkedik el. A méhnyak feltárása után egy vékony katétert vezetnek a méh üregébe.

Ezen keresztül:

• HyCoSy vagy HyFoSy esetén ultrahangon látható kontrasztanyagot;
• HSG esetén röntgen-kontrasztanyagot

juttatnak be.

A vizsgáló követi, hogy az anyag áthalad-e a petevezetékeken, illetve kijut-e a hasüregbe.

A vizsgálat általában rövid ambuláns beavatkozás.

Fájdalmas a petevezeték-átjárhatósági vizsgálat?

Az egyéni tapasztalat jelentősen eltérhet.

Egyesek csak enyhe menstruációs görcshöz hasonló érzést tapasztalnak, másoknál a beavatkozás kifejezettebb fájdalommal járhat.

A kellemetlenséget többek között befolyásolhatja:

• a méhnyak átjárhatósága;
• a befecskendezés sebessége;
• esetleges petevezeték-elzáródás;
• korábbi fájdalomtapasztalat;
• egyéni érzékenység.

A vizsgálat előtt érdemes a kezelőorvossal megbeszélni a fájdalomcsillapítás lehetőségét.

Hogyan készüljön a vizsgálatra?

A konkrét előkészítés intézményenként és módszerenként eltérhet.

Általában fontos:

• pontosan ismerni az utolsó menstruáció első napját;
• kizárni a terhesség lehetőségét;
• jelezni a korábbi kismedencei fertőzéseket;
• tájékoztatni az orvost gyógyszerallergiáról vagy HSG esetén kontrasztanyag-allergiáról;
• jelezni a rendszeresen szedett gyógyszereket;
• követni az intézmény által adott előkészítési útmutatót.

Antibiotikumot nem szükséges mindenkinél rutinszerűen alkalmazni; fertőzési kockázat esetén egyéni mérlegelés alapján jöhet szóba.

Mire számíthat a vizsgálat után?

A vizsgálatot követően átmenetileg jelentkezhet:

• enyhe alhasi görcs;
• pecsételő vérzés;
• vizes vagy kontrasztanyagot tartalmazó hüvelyi váladék.

Ezek rendszerint rövid idő alatt megszűnnek.

HSG után az intézmény külön utasítást adhat a tamponhasználatra vagy egyéb teendőkre.

Mikor forduljon orvoshoz a vizsgálat után?

Mielőbbi orvosi vizsgálat indokolt lehet, ha a beavatkozás után:

• láz vagy hidegrázás;
• fokozódó, erős alhasi fájdalom;
• kellemetlen szagú hüvelyi folyás;
• nagyobb mennyiségű vérzés;
• ájulás vagy jelentős rosszullét

jelentkezik.

Ezek ritkán fertőzésre vagy egyéb szövődményre utalhatnak.

Mit mutathat meg a petevezeték-átjárhatósági vizsgálat?

A vizsgálat alapján megállapítható lehet:

• mindkét petevezeték átjárhatósága;
• csak az egyik petevezeték átjárhatósága;
• proximális vagy distalis elzáródás gyanúja;
• hydrosalpinx jelenléte;
• bizonyos méhüregi anatómiai eltérések.

Nem minden módszer mutatja azonban ugyanolyan részletességgel a méhüreget és a petevezetékeket.

Ezért kóros vagy bizonytalan eredmény után további vizsgálatra lehet szükség.

Mi történik, ha csak az egyik petevezeték átjárható?

Egyoldali petevezeték-elzáródás mellett spontán teherbeesés továbbra is lehetséges.

A további kezelési tervet azonban nem önmagában az dönti el, hogy egy vagy két petevezeték átjárható.

Figyelembe kell venni többek között:

• az életkort;
• a petefészek-tartalékot;
• az ovulációt;
• a spermiogram eredményét;
• a meddőség időtartamát;
• a másik petevezeték állapotát;
• egyéb nőgyógyászati betegségeket.

Mi történik kétoldali petevezeték-elzáródás esetén?

Elsőként fontos meggyőződni arról, hogy valódi elzáródásról van-e szó, különösen akkor, ha mindkét petevezeték méhhez közeli szakasza tűnik zártnak.

Igazolt kétoldali tubakárosodás esetén a további lehetőség függ:

• az elzáródás helyétől;
• a petevezeték károsodásának mértékétől;
• az életkortól;
• a gyermekvállalási tervektől;
• egyéb meddőségi tényezőktől.

Bizonyos enyhébb tubabetegségnél műtéti helyreállítás vagy proximális elzáródásnál katéteres megnyitás is mérlegelhető.

Más esetekben IVF jelentheti a megfelelő kezelést.

Mi történik hydrosalpinx esetén IVF előtt?

Hydrosalpinx esetén a petevezetékben felgyülemlett folyadék kedvezőtlenül befolyásolhatja az IVF eredményességét.

Ezért igazolt hydrosalpinx esetén lombikprogram előtt bizonyos esetekben a károsodott petevezeték eltávolítása vagy lezárása javasolt lehet.

A megfelelő kezelésről reprodukciós szakemberrel és nőgyógyásszal együtt érdemes dönteni.

Növeli-e a teherbeesés esélyét maga az átjárhatósági vizsgálat?

Egyes HSG-vizsgálatok után átmenetileg magasabb spontán fogamzási arányt figyeltek meg, különösen bizonyos olajalapú kontrasztanyagok alkalmazása után.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a petevezeték-átjárhatósági vizsgálat önmagában minden esetben meddőségi kezelésnek tekinthető.

A vizsgálat elsődleges célja továbbra is a petevezetékek állapotának felmérése.

Megelőzhető a petevezeték-elzáródás?

Nem minden tubakárosodás előzhető meg.

A fertőzésekhez kapcsolódó károsodás kockázata ugyanakkor csökkenthető:

• barrier fogamzásgátló módszer, például óvszer használatával;
• STI-k megfelelő szűrésével kockázat esetén;
• chlamydia és más fertőzések időben történő felismerésével és kezelésével;
• kismedencei gyulladás megfelelő ellátásával.

A rendszeres nőgyógyászati kontroll önmagában nem garantálja a petevezeték-elzáródás megelőzését.

Gyakori kérdések a petevezeték-átjárhatósági vizsgálatról

Fájdalmas a petevezeték-átjárhatósági vizsgálat?

Lehet enyhén vagy közepesen kellemetlen, de az egyéni fájdalomérzet jelentősen eltér. Rövid ideig tartó menstruációs görcshöz hasonló fájdalom gyakori.

Melyik jobb: HSG vagy HyFoSy?

Mindkettő megfelelő módszer lehet. HyFoSy esetén nincs ionizáló sugárzás, HSG pedig részletes információt adhat a petevezetékek lefutásáról. A választást az egyéni helyzet és a helyi szakértelem alapján érdemes meghozni.

Ha a vizsgálat szerint zárt a petevezeték, biztosan el van záródva?

Nem mindig. Különösen proximális elzáródásnál petevezeték-görcs vagy technikai tényező álpozitív eredményt okozhat, ezért megerősítő vizsgálatra lehet szükség.

Hiszteroszkópiával meg lehet vizsgálni a petevezetékeket?

A petevezeték méhüreg felőli nyílása látható, de a hiszteroszkópia önmagában nem mutatja meg megbízhatóan, hogy a petevezeték teljes hosszában átjárható-e.

Kell altatás a vizsgálathoz?

HSG, HyCoSy és HyFoSy általában ambulánsan, altatás nélkül végezhető. Laparoszkópos kromopertubáció műtéti beavatkozás, ezért altatás szükséges hozzá.

Lehet teherbe esni egy átjárható petevezetékkel?

Igen. Ha az egyik petevezeték megfelelően működik, spontán terhesség lehetséges, bár az egyéni esélyt számos más tényező is befolyásolja.

Mikor végezhető a vizsgálat a ciklusban?

Általában a menstruáció után és az ovuláció előtt, amikor a terhesség lehetősége megfelelő biztonsággal kizárható. A pontos időzítést a vizsgálatot végző intézmény határozza meg.

Kell antibiotikum a vizsgálat előtt?

Nem minden esetben. Antibiotikum-profilaxis elsősorban egyéni fertőzési kockázat alapján jöhet szóba.

Összefoglalás

A petevezeték-átjárhatósági vizsgálat a meddőségi kivizsgálás fontos része, mert segítségével megítélhető, hogy a petevezetékeken keresztül lehetséges-e a petesejt és a spermium találkozása.

Első vizsgálatként leggyakrabban HSG vagy ultrahangvezérelt HyCoSy/HyFoSy alkalmazható. A laparoszkópos kromopertubáció pontos és részletes információt nyújthat, de invazív műtéti eljárás, ezért rutinszerűen nem ezt alkalmazzák elsőként.

Kóros eredmény esetén fontos az eredmény megfelelő értelmezése, mert különösen proximális elzáródásnál álpozitív eredmény is előfordulhat.

A Budai Magánklinikán nőgyógyászati konzultáció és ultrahangvizsgálat keretében felmérhető a meddőségi kivizsgálás szükséges menete, illetve meghatározható, hogy milyen petevezeték-átjárhatósági vagy méhüregi vizsgálat lehet indokolt.

Ha gyermekvállalási nehézség miatt petevezeték-átjárhatósági vizsgálatra lehet szüksége, kérjen nőgyógyászati konzultációt a megfelelő kivizsgálási módszer megtervezéséhez.