Budai Magánklinika

NIPT vizsgálat – mit mutat ki, mikor végezhető és mit jelent az eredménye?

A NIPT vizsgálat olyan nem invazív prenatális genetikai szűrővizsgálat, amely az anya vérében keringő sejtmentes DNS, vagyis cfDNA elemzésével becsüli bizonyos magzati kromoszóma-rendellenességek kockázatát.

A vizsgálathoz mindössze anyai vérvétel szükséges, ezért maga a mintavétel nem jár a magzatot érintő beavatkozással. A NIPT különösen nagy pontossággal szűri a 21-es, 18-as és 13-as triszómiát, ugyanakkor fontos tudni, hogy szűrővizsgálatról és nem diagnosztikai vizsgálatról van szó.

Emelkedett kockázatú eredmény esetén ezért az eltérés megerősítéséhez genetikai tanácsadás és diagnosztikus vizsgálat – például chorionboholy-biopszia vagy amniocentézis – válhat szükségessé.

Röviden a NIPT vizsgálatról

  • Egyszerű anyai vérvételből végezhető.
  • Sejtmentes, elsősorban méhlepényből származó DNS-t vizsgál.
  • Legmegbízhatóbban a 21-es, 18-as és 13-as triszómia kockázatát szűri.
  • Nem diagnosztikai vizsgálat.
  • Alacsony kockázatú eredmény nem zár ki minden kromoszóma- vagy genetikai eltérést.
  • Emelkedett kockázatú eredményt diagnosztikus vizsgálattal kell megerősíteni.
  • Nem helyettesíti az első és második trimeszteri ultrahangvizsgálatokat.
  • Nem csak 35 év feletti várandósok számára választható.
  • A mikrodeléciós és egyéb kibővített panelek megbízhatósága eltérhet a három gyakori triszómiára végzett szűrésétől.

Mi a NIPT vizsgálat?

A NIPT a Non-Invasive Prenatal Testing, vagyis nem invazív prenatális teszt rövidítése.

A várandósság során az anya vérkeringésében kis mennyiségben a méhlepényből származó sejtmentes DNS-fragmentumok is jelen vannak. A laboratórium ezeket a cfDNA-fragmentumokat elemzi, és statisztikai módszerekkel becsüli bizonyos kromoszóma-eltérések valószínűségét.

A köznyelvben gyakran „magzati DNS-vizsgálatként” említik, de fontos pontosítás, hogy a vizsgált cfDNA jelentős része a méhlepényből származik, nem közvetlenül a magzat sejtjeiből.

Ez az egyik oka annak is, hogy ritkán eltérhet egymástól a NIPT eredménye és a magzat tényleges kromoszóma-állománya.

NIPT vagy cfDNA – ugyanazt jelenti?

A hétköznapi használatban igen.

A cfDNA-szűrés a vizsgálat biológiai alapjára utal, míg a NIPT elnevezés azt hangsúlyozza, hogy a mintavétel nem invazív.

A szakmai ajánlások egyre gyakrabban a „cell-free DNA screening”, vagyis cfDNA-szűrés elnevezést használják, mert egyértelművé teszi, hogy ez szűrővizsgálat.

Milyen kromoszóma-rendellenességeket szűr a NIPT?

A NIPT legerősebb bizonyítékokkal rendelkező alkalmazási területe a három leggyakoribb autoszomális triszómia kockázatának becslése.

21-es triszómia – Down-szindróma

A 21-es kromoszómából három példány van jelen.

A cfDNA-alapú NIPT jelenleg az egyik legpontosabb prenatális szűrővizsgálat a Down-szindróma kockázatának becslésére.

18-as triszómia – Edwards-szindróma

A 18-as kromoszóma számbeli eltérése súlyos fejlődési rendellenességekkel társulhat.

13-as triszómia – Patau-szindróma

A 13-as kromoszóma triszómiája szintén súlyos fejlődési eltérésekkel járhat.

A NIPT teljesítménye ezeknél az eltéréseknél is jó, ugyanakkor nem azonos a 21-es triszómiára mért pontossággal.

Vizsgálhatók-e nemi kromoszóma-rendellenességek?

Egyes NIPT-csomagok a nemi kromoszómák – X és Y – számbeli eltéréseit is vizsgálják.

Ilyen lehet például:

  • Turner-szindróma;
  • Klinefelter-szindróma;
  • egyéb nemikromoszóma-aneuploidia.

Fontos azonban, hogy ezen eltérések szűrésének teljesítménye és pozitív prediktív értéke eltérhet a 21-es triszómiáétól.

A korszerű szakmai ajánlások ezért a nemikromoszóma-szűrést inkább külön választható, megfelelő előzetes tájékoztatást igénylő lehetőségként kezelik.

Mi a helyzet a mikrodeléciókkal?

Bizonyos kibővített NIPT-csomagok olyan ritkább eltéréseket is vizsgálnak, mint egyes mikrodeléciós szindrómák.

Ezeknél azonban fontos különbséget tenni a jól validált, gyakori triszómiákra végzett szűrés és a ritkább eltéréseket célzó panelek között.

A mikrodeléciós betegségek ritkák, ezért még jó tesztteljesítmény mellett is aránylag több álpozitív eredmény fordulhat elő.

Rutinszerű, minden várandósra kiterjedő mikrodeléciós cfDNA-szűrés jelenleg nem tekinthető általánosan ajánlott standardnak.

Ha a családi előzmények vagy ultrahanglelet alapján ritkább kromoszóma-eltérés merül fel, genetikai tanácsadás és adott esetben diagnosztikus genetikai vizsgálat lehet célszerűbb.

Minden genetikai betegséget kimutat a NIPT?

Nem.

A NIPT még a legkiterjedtebb csomag esetén sem jelent teljes genetikai vizsgálatot.

Nem zár ki minden:

  • kromoszóma-rendellenességet;
  • génmutációt;
  • fejlődési rendellenességet;
  • anyagcsere-betegséget;
  • veleszületett szervi eltérést.

Ezért az „alacsony kockázatú NIPT” nem egyenlő azzal, hogy a magzat biztosan minden genetikai és fejlődési rendellenességtől mentes.

Mikor végezhető el a NIPT?

A legtöbb cfDNA-alapú NIPT a várandósság 10. hetétől végezhető.

Egyes kereskedelmi tesztek korábbi mintavételt is lehetővé tehetnek, de az optimális mintavételi időpontot mindig az adott laboratórium előírása és az aktuális terhességi kor alapján kell meghatározni.

A túl korán levett mintában alacsony lehet a placentaeredetű cfDNA aránya, ami értékelhetetlen eredményhez vezethet.

Kinek ajánlható a NIPT?

A NIPT nem kizárólag magas kockázatú vagy 35 év feletti várandósok számára alkalmazható.

A korszerű szakmai ajánlások szerint a kromoszóma-rendellenességek szűrésének és diagnosztikus vizsgálatának lehetőségét minden várandós számára fel kell ajánlani, életkortól és kiindulási kockázattól függetlenül.

A vizsgálat különösen megfontolandó lehet:

  • ha a várandós nagy pontosságú kromoszómaszűrést szeretne;
  • magasabb anyai életkor esetén;
  • korábbi, kromoszóma-rendellenességgel érintett terhesség után;
  • bizonyos előzetes szűrőeredmények esetén;
  • genetikai tanácsadás alapján.

A NIPT ugyanakkor választható vizsgálat. A várandós dönthet úgy is, hogy más szűrővizsgálatot választ, diagnosztikus vizsgálatot kér, vagy nem szeretne genetikai szűrést.

Mi történik, ha az ultrahang eltérést mutat?

Ha az ultrahangvizsgálaton strukturális fejlődési rendellenesség vagy jelentős kromoszóma-eltérésre utaló jel látható, nem feltétlenül a NIPT a leginformatívabb következő lépés.

Ilyen esetben genetikai tanácsadás és diagnosztikus vizsgálat – például chorionboholy-biopszia vagy amniocentézis – is indokolt lehet.

Ennek oka, hogy a diagnosztikus vizsgálatok a NIPT-nél szélesebb körű kromoszómaelemzést is lehetővé tehetnek.

Hogyan zajlik a NIPT?

1. Előzetes konzultáció

A vizsgálat előtt érdemes áttekinteni:

  • a terhességi kort;
  • az ultrahangleletet;
  • az anyai életkort;
  • korábbi várandósságokat;
  • családi és genetikai előzményeket;
  • azt, hogy pontosan milyen eltérésekre terjed ki a választott teszt.

Az előzetes tájékoztatás különösen fontos kibővített panelek esetén.

2. Anyai vérvétel

A vizsgálathoz vénás vérmintát vesznek az édesanyától.

Általában nincs szükség éhgyomorra történő vérvételre, de mindig az adott laboratórium előírása az irányadó.

3. Laboratóriumi cfDNA-elemzés

A laboratóriumban elkülönítik és elemzik a vérplazmában található sejtmentes DNS-fragmentumokat.

A különböző NIPT-ek eltérő laboratóriumi technológiát használhatnak.

4. Eredmény

Az eredmény elkészülésének ideje tesztenként és laboratóriumonként eltérhet.

Ezért nem célszerű minden NIPT-re egységes 5–10 munkanapos eredményidőt ígérni. A vérvételkor az adott szolgáltató által megadott aktuális határidő az irányadó.

Mit jelent az alacsony kockázatú NIPT-eredmény?

Az alacsony kockázatú eredmény azt jelenti, hogy a vizsgált kromoszóma-eltérés valószínűsége a teszt alapján alacsony.

Ez jelentősen csökkentheti például a Down-szindróma valószínűségét.

Nem jelenti azonban azt, hogy:

  • az eltérés 100%-osan kizárható;
  • minden egyéb kromoszóma-eltérés kizárható;
  • minden genetikai betegség kizárható;
  • nincs szükség további ultrahangvizsgálatokra.

Álnegatív eredmény ritkán előfordulhat.

Mit jelent az emelkedett kockázatú eredmény?

Az emelkedett kockázatú NIPT azt jelenti, hogy az adott kromoszóma-eltérés valószínűsége a szűrővizsgálat alapján magasabb.

Ez még nem diagnózis.

Emelkedett kockázatú eredmény után általában javasolt:

  • genetikai tanácsadás;
  • részletes ultrahangvizsgálat;
  • diagnosztikus genetikai vizsgálat mérlegelése.

Visszafordíthatatlan döntést – például a várandósság megszakítását – nem szabad kizárólag NIPT-eredmény alapján meghozni.

Miért lehet álpozitív a NIPT?

Mivel a cfDNA jelentős része a méhlepényből származik, ritkán előfordulhat, hogy a placenta és a magzat kromoszóma-állománya nem teljesen azonos.

Ezt placentára korlátozódó mozaikosságnak nevezik.

Álpozitív vagy nehezen értelmezhető eredményt más tényezők is okozhatnak, ezért az emelkedett kockázatú eredmény diagnosztikus megerősítése alapvető.

Mi az a „no result” vagy értékelhetetlen NIPT?

Előfordulhat, hogy a laboratórium nem tud megbízható eredményt adni.

Ennek egyik oka az alacsony fetal fraction, vagyis a placentaeredetű cfDNA túl alacsony aránya lehet.

Ennek valószínűségét növelheti többek között:

  • túl korai mintavétel;
  • magasabb anyai testtömeg;
  • egyes gyógyszerek vagy anyai állapotok;
  • bizonyos terhességi tényezők.

Az értékelhetetlen eredmény nem tekinthető automatikusan negatív NIPT-nek.

Ilyen esetben az egyéni körülményektől függően genetikai tanácsadás, ultrahang, ismételt mintavétel vagy diagnosztikus vizsgálat jöhet szóba.

Mennyire megbízható a NIPT?

A cfDNA-alapú NIPT jelenleg a legérzékenyebb és legspecificusabb szűrővizsgálatok közé tartozik a gyakori magzati aneuploidiák – különösen a 21-es triszómia – felismerésében.

A megbízhatóság értelmezésénél azonban két különböző fogalmat kell elkülöníteni.

Szenzitivitás és specificitás

Ezek azt mutatják meg, hogy a teszt milyen jól azonosítja az érintett és nem érintett terhességeket.

Pozitív prediktív érték

A pozitív prediktív érték azt mutatja meg, hogy egy emelkedett kockázatú teszteredmény esetén mekkora annak valószínűsége, hogy a magzat valóban érintett.

Ez függ az adott betegség gyakoriságától és a várandós kiindulási kockázatától is.

Ezért a „99%-os pontosság” önmagában könnyen félreérthető marketingüzenet lehet, és nem jelenti azt, hogy minden pozitív eredmény 99%-os valószínűséggel valódi.

NIPT vagy kombinált teszt?

A NIPT a gyakori kromoszóma-rendellenességek szűrésében pontosabb lehet a hagyományos biokémiai alapú kombinált szűrésnél.

A két vizsgálat azonban nem teljesen ugyanazt az információt adja.

A várandósság első trimeszterében végzett részletes ultrahangvizsgálat továbbra is kiemelten fontos, függetlenül attól, hogy történt-e NIPT.

Általánosságban nem az a cél, hogy egyszerre több, egymással párhuzamos aneuploidiaszűrő tesztet végezzenek, hanem hogy előzetes tájékoztatás után megfelelő szűrési stratégiát válasszanak.

Helyettesíti a NIPT a genetikai ultrahangot?

Nem.

A NIPT elsősorban bizonyos kromoszóma-rendellenességek kockázatáról ad információt.

Az ultrahang ezzel szemben a magzat:

  • anatómiai fejlődését;
  • szerveit;
  • növekedését;
  • bizonyos fejlődési rendellenességeit;
  • valamint a terhesség más jellemzőit

vizsgálja.

Számos olyan fejlődési rendellenesség létezik, amelyet a NIPT nem képes felismerni.

Ezért egy alacsony kockázatú NIPT-eredmény mellett is szükség van az ajánlott terhességi ultrahangvizsgálatokra.

Mi a különbség a NIPT és az amniocentézis között?

A két vizsgálat alapvetően eltérő.

NIPT:

  • anyai vérvételből történik;
  • nem invazív;
  • kockázatbecslést ad;
  • szűrővizsgálat.

Amniocentézis:

  • magzatvízből történő mintavétel;
  • invazív beavatkozás;
  • diagnosztikus genetikai vizsgálatra ad lehetőséget;
  • kis, de valós beavatkozási kockázattal jár.

Ezért a NIPT és az amniocentézis nem egymás egyszerű helyettesítői.

Chorionboholy-biopszia vagy amniocentézis?

Emelkedett kockázatú NIPT után a megfelelő diagnosztikus eljárást több tényező alapján választják meg.

A chorionboholy-biopszia (CVS) a méhlepényből vesz mintát, míg az amniocentézis magzatvízből történik.

Mivel a NIPT-ben elemzett cfDNA is elsősorban placentáris eredetű, bizonyos eredmények és placentára korlátozódó mozaikosság gyanúja esetén különösen fontos lehet genetikai szakemberrel átbeszélni, melyik diagnosztikus vizsgálat adja a legmegfelelőbb választ.

Meghatározható a magzat neme NIPT-tel?

Sok NIPT képes kimutatni az Y-kromoszómához kapcsolódó DNS-t, így technikailag a magzati nem meghatározása is lehetséges lehet.

Hogy ezt az információt az adott vizsgálat közli-e, függhet:

  • a választott teszttől;
  • a terhesség típusától;
  • a laboratórium gyakorlatától;
  • az aktuális jogi és szakmai feltételektől.

NIPT ikerterhesség esetén

Bizonyos NIPT-ek ikerterhességben is alkalmazhatók.

A jelenlegi szakmai ajánlások szerint a cfDNA különösen a 21-es triszómia szűrésében megfelelő első vonalbeli lehetőség lehet ikerterhesség esetén is.

A ritkább eltérések, nemikromoszóma-rendellenességek vagy magasabb rendű többes terhességek esetén azonban kevesebb adat áll rendelkezésre, ezért a vizsgálat lehetőségeit egyénileg kell értékelni.

Kell-e készülni a NIPT vérvételre?

A NIPT általában nem igényel különleges előkészítést.

Érdemes magával vinni:

  • a korábbi ultrahangleleteket;
  • a várandósgondozási dokumentációt;
  • a korábbi genetikai eredményeket, ha vannak;
  • a pontos terhességi korra vonatkozó információt.

Éhgyomor általában nem szükséges, de az adott laboratórium mintavételi előírásait kell követni.

NIPT előtt szükséges ultrahang?

A NIPT előtt végzett ultrahang több szempontból is hasznos.

Segítségével ellenőrizhető például:

  • hogy a terhesség élő-e;
  • a terhességi kor;
  • a magzatok száma;
  • egyes korai anatómiai eltérések.

A NIPT nem helyettesíti ezt az információt.

Gyakori kérdések a NIPT vizsgálatról

A NIPT biztosan megmondja, hogy a baba Down-szindrómás-e?

Nem. A NIPT rendkívül pontos szűrővizsgálat, de nem diagnosztikus teszt. Emelkedett kockázatú eredményt CVS-sel vagy amniocentézissel szükséges megerősíteni.

Ha alacsony kockázatú a NIPT, biztosan egészséges a baba?

Nem. Az alacsony kockázat jelentősen csökkenti a vizsgált kromoszóma-eltérések valószínűségét, de nem zár ki minden genetikai vagy fejlődési rendellenességet.

Mikortól végezhető NIPT?

A legtöbb teszt a terhesség 10. hetétől végezhető. A pontos alsó határ az adott vizsgálattól függhet.

Kell genetikai ultrahang NIPT után?

Igen. A NIPT nem helyettesíti az első és második trimeszteri magzati ultrahangvizsgálatokat.

Mi történik, ha magas kockázatot mutat a NIPT?

Genetikai tanácsadás, ultrahangvizsgálat és diagnosztikus mintavétel mérlegelendő. Az eredmény önmagában nem tekinthető végleges diagnózisnak.

Mi történik, ha nem értékelhető a NIPT?

Az értékelhetetlen eredményt meg kell beszélni a kezelőorvossal vagy genetikai szakemberrel. Ismételt vérvétel, részletes ultrahang vagy diagnosztikus vizsgálat is szóba jöhet.

Kimutat minden genetikai betegséget?

Nem. A NIPT csak a választott teszt által vizsgált eltérések kockázatát becsüli.

Érdemes a lehető legnagyobb NIPT-csomagot választani?

Nem feltétlenül. A szélesebb panel nem automatikusan jelent klinikailag jobb szűrést. A ritka eltérések és mikrodeléciók esetén több bizonytalanság és álpozitív eredmény fordulhat elő, ezért érdemes a teszt tartalmáról előzetesen tájékozódni.

Milyen vizsgálatok egészítik ki a NIPT-et?

A NIPT a korszerű várandósgondozás egyik lehetséges eleme, de nem önmagában értelmezendő.

Mellette fontos lehet:

  • első trimeszteri részletes magzati ultrahang;
  • második trimeszteri részletes anatómiai ultrahang;
  • szükség esetén további magzati ultrahangok;
  • genetikai tanácsadás;
  • megfelelő indikáció esetén chorionboholy-biopszia vagy amniocentézis.

A megfelelő vizsgálati stratégia az előzményektől, az ultrahanglelettől, a várandós preferenciáitól és az egyéni kockázatoktól függ.

Összefoglalás

A NIPT vizsgálat korszerű, anyai vérből végzett prenatális szűrővizsgálat, amely elsősorban a 21-es, 18-as és 13-as triszómia kockázatának becslésére alkalmazható.

Nagy előnye, hogy a mintavétel nem invazív, és a gyakori kromoszóma-rendellenességek szűrésében rendkívül jó teljesítményt nyújt.

Ugyanakkor a NIPT nem diagnosztikai vizsgálat, nem mutat ki minden genetikai betegséget, és nem helyettesíti a várandósság során szükséges ultrahangvizsgálatokat. Emelkedett kockázatú eredmény esetén a diagnózis megerősítéséhez invazív genetikai vizsgálat válhat szükségessé.

A Budai magánklinikán várandósság alatti ultrahangvizsgálat és genetikai szűrésekkel kapcsolatos konzultáció keretében átbeszélhetők a rendelkezésre álló vizsgálati lehetőségek és az egyéni szempontok.

Ha NIPT-vizsgálatot tervez, vagy szeretné átbeszélni, melyik prenatális genetikai szűrés lehet megfelelő az Ön várandósságában, kérjen konzultációt.