A habituális vetélés, más néven ismétlődő vetélés vagy ismétlődő terhességvesztés, jelentős testi és lelki megterhelést jelenthet az érintett párok számára. A korszerű szakmai ajánlások alapján már két vagy több terhesség elvesztése után indokolt lehet a célzott kivizsgálás.

A háttérben genetikai, anatómiai, hormonális vagy bizonyos véralvadási eltérések is állhatnak. Ugyanakkor előfordul, hogy a részletes kivizsgálás ellenére sem azonosítható egyetlen biztos kiváltó ok. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy ne lenne jó esély egy későbbi sikeres várandósságra.

Röviden a habituális vetélésről

• Két vagy több terhesség elvesztése után már felmerül az ismétlődő terhességvesztés.
• A vetéléseknek nem feltétlenül kell egymást követniük.
• A korai vetélések jelentős részének hátterében az embrió kromoszóma-rendellenessége áll.
• A kivizsgálás fontos része lehet a méhüreg és a méh anatómiai viszonyainak ellenőrzése.
• Az antifoszfolipid szindróma az ismétlődő vetélés egyik bizonyított, kezelhető oka.
• Nem minden esetben indokolt széles körű trombofília-, immunológiai vagy fertőzésvizsgálat.
• Ismeretlen eredetű habituális vetélés esetén is létrejöhet később sikeres terhesség.

Mi a habituális vetélés?

A habituális vetélés pontos meghatározása az egyes nemzetközi szakmai ajánlásokban részben eltér.

A korszerű amerikai ajánlás szerint két vagy több spontán terhességvesztés után beszélhetünk ismétlődő terhességvesztésről. A veszteségeknek nem szükséges egymást követniük, vagyis közöttük sikeres várandósság is történhet.

A kivizsgálás szükségességének megítélésekor ugyanakkor nem kizárólag a vetélések számát kell figyelembe venni. Fontos többek között:

• az érintett életkora,
• a korábbi terhességek és vetélések száma,
• a veszteségek időpontja,
• a korábbi sikeres várandósságok,
• az esetleges genetikai eredmények,
• valamint a nőgyógyászati és egyéb betegségek.

Miben különbözik az egyszeri vetélés és a habituális vetélés?

Egyetlen korai vetélés viszonylag gyakori esemény. Az első trimeszterben bekövetkező vetélések jelentős részének hátterében az embrió véletlenszerű kromoszóma-rendellenessége áll.

Ennek kockázata az anyai életkor előrehaladtával emelkedik.

Ismétlődő terhességvesztés esetén azonban már indokolt lehet annak vizsgálata, hogy fennáll-e olyan tartós tényező, amely növelheti egy következő terhesség elvesztésének kockázatát.

Fontos ugyanakkor, hogy nem minden habituális vetélés esetében található egyértelmű kiváltó ok.

Mi okozhat habituális vetélést?

Az ismétlődő vetélés hátterében több különböző tényező állhat. Ezek közül nem mindegyik bizonyítottsága azonos, ezért a kivizsgálás során a célzott, szakmai ajánlásokkal alátámasztott vizsgálatokra érdemes helyezni a hangsúlyt.

Genetikai eltérések

A korai vetélések egyik leggyakoribb oka az embrió kromoszóma-rendellenessége.

Ezek az eltérések gyakran véletlenszerűen alakulnak ki, ezért egy kromoszóma-rendellenesség miatt bekövetkezett vetélés nem jelenti automatikusan azt, hogy valamelyik szülő genetikai eltérést hordoz.

Ritkábban azonban az egyik szülő olyan kiegyensúlyozott kromoszóma-átrendeződést hordozhat, amely nála nem okoz tünetet, bizonyos embrióknál azonban kiegyensúlyozatlan kromoszómakészlethez vezethet.

Ezért ismétlődő vetélés esetén fontos információt adhat a vetélési szövet genetikai vizsgálata. Bizonyos esetekben a szülők kromoszómavizsgálata és genetikai tanácsadás is indokolttá válhat.

A méh anatómiai eltérései

A méh és a méhüreg bizonyos eltérései szintén összefügghetnek ismétlődő terhességvesztéssel.

Ilyen lehet például:

• a méhsövény,
• egyes veleszületett méhfejlődési rendellenességek,
• méhüregi összenövések,
• a méhüreget torzító miómák,
• egyes méhpolipok.

A méhnyak-elégtelenség elsősorban későbbi terhességi veszteségek esetén lehet jelentős.

A méh anatómiai viszonyainak megítélésében nőgyógyászati ultrahang, 3D ultrahang, folyadékfeltöltéses méhüregi ultrahang (SIS) vagy szükség esetén hiszteroszkópia is alkalmazható.

Antifoszfolipid szindróma

Az antifoszfolipid szindróma (APS) az ismétlődő vetélés egyik bizonyított, kezelhető oka.

Olyan autoimmun állapotról van szó, amely fokozott vérrögképződési hajlammal és terhességi szövődményekkel társulhat.

A diagnózis nem alapozható egyetlen pozitív laboreredményre. Meghatározott klinikai és laboratóriumi feltételeknek egyaránt teljesülniük kell.

Pajzsmirigybetegség és anyagcsere-eltérések

A kezeletlen pajzsmirigybetegség, valamint a nem megfelelően kontrollált cukorbetegség kedvezőtlenül befolyásolhatja a terhesség kimenetelét.

Ezért a kivizsgálás részeként az egyéni előzmények alapján indokolt lehet többek között:

• a pajzsmirigyműködés ellenőrzése,
• vércukoranyagcsere vizsgálata,
• bizonyos esetekben további célzott hormonvizsgálatok.

A széles körű hormonpanelek elvégzése azonban nem automatikusan szükséges minden habituális vetélés esetén.

PCOS és habituális vetélés

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) hormonális és anyagcsere-eltérésekkel társulhat. Bizonyos esetekben ezért a vércukoranyagcsere és az egyéb kockázati tényezők vizsgálata is indokolt lehet.

A PCOS azonban önmagában nem jelenti azt, hogy ismétlődő vetélés fog kialakulni.

Öröklött trombofíliák

Korábban az ismétlődő vetélések kivizsgálása során gyakran végeztek széles körű öröklött trombofília-vizsgálatot.

A jelenlegi szakmai ajánlások alapján azonban az öröklött trombofíliák rutinszerű szűrése nem szükséges minden habituális vetélés esetén.

A vizsgálat elsősorban akkor lehet indokolt, ha az egyéni vagy családi kórelőzmény alapján fokozott trombóziskockázat merül fel.

Immunológiai eltérések

Az ismétlődő vetélés immunológiai háttere intenzíven kutatott terület.

Az antifoszfolipid szindróma szerepe bizonyított, azonban számos egyéb immunológiai vizsgálat rutinszerű alkalmazását jelenleg nem támasztják alá megfelelő minőségű bizonyítékok.

Ezért az NK-sejt-, HLA- és egyéb speciális immunológiai vizsgálatok nem tekinthetők minden esetben szükséges alapvizsgálatnak.

Fertőzések és krónikus endometritis

Tüneteket okozó fertőzés esetén természetesen szükség van célzott kivizsgálásra és kezelésre.

Ugyanakkor tünetmentes páciens esetében széles körű fertőzésdiagnosztikai vizsgálatok nem tartoznak automatikusan a habituális vetélés alap-kivizsgálásához.

Bizonyos esetekben felmerülhet a krónikus endometritis lehetősége. Ennek vizsgálatára endometriumbiopszia és CD138 immunhisztokémiai vizsgálat alkalmazható, azonban ez nem minden ismétlődő vetélés esetén szükséges rutinvizsgálat.

Életmódbeli tényezők

A dohányzás és egyes káros környezeti vagy életmódbeli tényezők összefügghetnek a vetélés magasabb kockázatával.

A gyermekvállalás tervezésekor ezért javasolt:

• a dohányzás elhagyása,
• az alkoholfogyasztás kerülése vagy mérséklése,
• az egészséges testsúly elérése,
• kiegyensúlyozott táplálkozás,
• rendszeres testmozgás,
• megfelelő folátbevitel.

A hétköznapi pszichés stressz ugyanakkor önmagában nem tekinthető az ismétlődő vetélés bizonyított okának.

Hogyan történik a habituális vetélés kivizsgálása?

A habituális vetélés kivizsgálása részletes kórelőzmény-felvétellel kezdődik.

A szakorvos áttekintheti többek között:

• a korábbi terhességeket,
• a vetélések számát és időpontját,
• a korábbi ultrahang- és szövettani eredményeket,
• az esetleges genetikai vizsgálatokat,
• a nőgyógyászati műtéteket,
• az ismert hormonális és belgyógyászati betegségeket,
• valamint az egyéni és családi trombóziselőzményeket.

Ezek alapján állítható össze a személyre szabott vizsgálati terv.

Genetikai vizsgálatok

Ha rendelkezésre áll megfelelő vetélési szövet, annak kromoszómavizsgálata fontos információt adhat a terhesség elvesztésének lehetséges okáról.

Bizonyos esetekben a szülők kariotípus-vizsgálata is szükségessé válhat, különösen akkor, ha a terhességi szövet vizsgálata kromoszóma-átrendeződést mutat, vagy nem áll rendelkezésre megfelelő minta.

Igazolt genetikai eltérés esetén genetikai tanácsadás javasolt.

Nőgyógyászati ultrahang és 3D ultrahang

A nőgyógyászati ultrahang fontos szerepet játszik a méh és a kismedence anatómiai viszonyainak megítélésében.

A 3D ultrahang különösen hasznos lehet bizonyos méhfejlődési rendellenességek, például méhsövény felismerésében és pontosabb megítélésében.

SIS – folyadékfeltöltéses méhüregi ultrahang

A SIS során steril folyadék segítségével válik részletesebben vizsgálhatóvá a méh ürege.

Segítségével felismerhetők lehetnek például:

• méhpolipok,
• méhüregbe domborodó miómák,
• méhüregi összenövések,
• egyéb méhüregi eltérések.

Ambuláns méhtükrözés

A hiszteroszkópia, vagyis méhtükrözés során egy vékony optikai eszköz segítségével közvetlenül megtekinthető a méh ürege.

Segítségével felismerhető például:

• méhpolip,
• méhüregbe domborodó mióma,
• méhsövény,
• méhüregi összenövés,
• egyéb méhüregi eltérés.

Bizonyos eltérések a hiszteroszkópia során kezelhetők is.

Laboratóriumi vizsgálatok

Az előzmények és a korábbi terhességvesztések jellemzői alapján célzott laboratóriumi vizsgálatokra is szükség lehet.

Ezek közé tartozhat például:

• TSH-vizsgálat,
• antifoszfolipid antitestek vizsgálata megfelelő indikáció esetén,
• cukorbetegség kockázata esetén HbA1c,
• tünetek alapján további hormonális vizsgálatok.

Nem minden páciens számára szükséges ugyanaz a széles körű laborcsomag.

Szükséges-e a férfi partner vizsgálata?

Bizonyos esetekben a férfi partner kivizsgálása is indokolt lehet.

A spermium DNS-fragmentációs vizsgálata például mérlegelhető ismeretlen eredetű ismétlődő vetélés vagy egyidejű meddőség esetén. Ugyanakkor ez sem tekinthető minden pár számára kötelező alapvizsgálatnak.

Hogyan kezelhető a habituális vetélés?

A habituális vetélés kezelése mindig a feltárt eltéréshez igazodik. Nincs olyan egyetlen terápia, amely minden ismétlődő vetélés esetében alkalmazható lenne.

Anatómiai eltérések kezelése

Bizonyos méhüregi eltérések esetén hiszteroszkópos kezelés mérlegelhető.

Ilyen lehet például:

• méhsövény,
• egyes méhpolipok,
• méhüregbe domborodó miómák,
• méhüregi összenövések.

Nem minden ultrahanggal észlelt eltérés igényel azonban műtéti kezelést.

Antifoszfolipid szindróma kezelése

Igazolt antifoszfolipid szindróma esetén kis dózisú acetilszalicilsav és heparin alkalmazása válhat indokolttá a kezelőorvos javaslata alapján.

Öröklött trombofília vagy ismeretlen eredetű habituális vetélés esetén ugyanakkor véralvadásgátló kezelés rutinszerű alkalmazása nem javasolt.

Hormonális és anyagcsere-eltérések kezelése

Igazolt eltérés esetén fontos lehet például:

• a pajzsmirigybetegség kezelése,
• a cukorbetegség megfelelő beállítása,
• egyéb igazolt hormonális eltérések célzott kezelése.

Progeszteronkezelés

A progeszteron nem szükséges automatikusan minden ismétlődő vetélés esetén.

Bizonyos helyzetekben – például korábbi vetélések mellett a következő korai terhességben jelentkező hüvelyi vérzés esetén – alkalmazása mérlegelhető. A kezelésről minden esetben egyénileg szükséges dönteni.

Milyen esély van sikeres terhességre habituális vetélés után?

Az ismétlődő vetélés érthetően bizonytalanságot és aggodalmat okozhat. Ugyanakkor fontos tudni, hogy akkor is létrejöhet később sikeres terhesség, ha a kivizsgálás során nem található egyértelmű kiváltó ok.

Az egyéni esélyt jelentősen befolyásolja többek között:

• az életkor,
• a korábbi terhességvesztések száma,
• a veszteségek időpontja,
• a korábbi sikeres várandósságok,
• valamint az, hogy kimutatható-e kezelhető eltérés.

Ezért a prognózis minden esetben személyre szabottan ítélhető meg.

A lelki támogatás jelentősége ismétlődő vetélés után

Az ismétlődő terhességvesztés komoly érzelmi megterhelést jelenthet. Gyász, szorongás, bizonytalanság és a következő terhességtől való félelem egyaránt jelentkezhet.

A veszteség nemcsak a várandóst, hanem a partnerét és a párkapcsolatot is érintheti.

Pszichológus, gyászfeldolgozásban jártas szakember vagy támogató közösség segítsége támogathatja a veszteség feldolgozását és a következő gyermekvállalásra történő lelki felkészülést.

Gyakori kérdések a habituális vetélésről

Két vetélés után szükséges kivizsgálás?

Két terhességvesztés után már indokolt lehet célzott kivizsgálást kezdeni. A szükséges vizsgálatok körét az életkor, a veszteségek jellemzői és az egyéni előzmények alapján határozzák meg.

Egymást követő vetélések szükségesek a habituális vetélés diagnózisához?

Nem. A korszerű meghatározás szerint a terhességvesztéseknek nem feltétlenül kell egymást követniük.

Milyen vizsgálatok szükségesek habituális vetélés esetén?

A kivizsgálás személyre szabott. Szerepet kaphat a vetélési szövet genetikai vizsgálata, a méhüreg vizsgálata, nőgyógyászati és 3D ultrahang, SIS, valamint az előzmények alapján célzott laboratóriumi vizsgálatok.

Kell trombofíliavizsgálat minden ismétlődő vetélés után?

Nem. Az öröklött trombofíliák széles körű rutinszerű vizsgálata nem szükséges minden habituális vetélés esetén. Az antifoszfolipid szindróma kivizsgálása meghatározott klinikai helyzetekben ugyanakkor fontos lehet.

Mindenkinél szükséges méhtükrözés?

Nem. A méhüreg vizsgálata fontos része lehet a kivizsgálásnak, de az alkalmazott módszert az előzmények és a korábbi leletek alapján választják ki. Bizonyos esetekben ultrahang vagy SIS elegendő lehet, máskor hiszteroszkópia indokolt.

Okozhatja a stressz a habituális vetélést?

A hétköznapi pszichés stressz önmagában nem tekinthető az ismétlődő vetélés bizonyított okának. A terhesség elvesztése ugyanakkor jelentős lelki megterhelést okozhat, ezért szükség esetén pszichológiai támogatás is javasolt.

Lehet sikeres terhesség akkor is, ha nem találják meg a vetélések okát?

Igen. Ismeretlen eredetű ismétlődő vetélés esetén is sok párnál létrejön később sikeres terhesség. Az egyéni esély elsősorban az életkortól, a korábbi terhességi előzményektől és egyéb kockázati tényezőktől függ.

Összegzés

A habituális vetélés összetett állapot, amelynek hátterében genetikai, anatómiai, hormonális, anyagcsere- vagy bizonyos véralvadási eltérések állhatnak. Ugyanakkor a részletes kivizsgálás ellenére sem minden esetben azonosítható egyértelmű ok.

A korszerű kivizsgálás célja nem az, hogy minden lehetséges vizsgálatot rutinszerűen elvégezzenek, hanem hogy az előzmények alapján a valóban indokolt, bizonyítékokon alapuló diagnosztikai módszereket válasszák ki.

A Budai Magánklinikán az ismétlődő terhességvesztés nőgyógyászati kivizsgálásának részeként az egyéni előzmények alapján nőgyógyászati ultrahang, 3D ultrahang, SIS-vizsgálat és szükség esetén ambuláns hiszteroszkópia is rendelkezésre állhat.

Két vagy több terhességvesztés után érdemes nőgyógyászati konzultációt kérni, ahol a korábbi leletek és az egyéni előzmények alapján meghatározhatók a következő kivizsgálási lépések.