A HPV szűrés a méhnyakrák megelőzésének egyik legfontosabb eszköze. A vizsgálat célja azoknak a magas kockázatú humán papillomavírus-, vagyis HPV-típusoknak a kimutatása, amelyek tartós fennállása növelheti a méhnyak rákmegelőző elváltozásainak és a méhnyakráknak a kockázatát.

A HPV-fertőzés rendkívül gyakori, és sok esetben teljesen tünetmentesen zajlik. A fertőzések jelentős része spontán megszűnik vagy kimutathatatlanná válik, ezért a HPV-pozitív eredmény önmagában nem jelent rákot vagy rákmegelőző állapotot.

A tartósan fennálló magas kockázatú HPV-fertőzés azonban fokozott figyelmet igényel. A megfelelő szűrés és utánkövetés lehetőséget biztosít arra, hogy a veszélyeztetett pácienseket időben azonosítsák, és szükség esetén további vizsgálatokat végezzenek.

Mi az a HPV?

A HPV – humán papillomavírus – több mint 200 ismert vírustípust magában foglaló víruscsalád.

A HPV-típusokat daganatkeltő képességük alapján gyakran alacsony és magas kockázatú csoportokra osztják.

Alacsony kockázatú HPV-típusok

Az alacsony kockázatú HPV-típusok jellemzően nem kapcsolódnak a méhnyakrák kialakulásához.

A HPV 6 és HPV 11 például a nemi szervi szemölcsök jelentős részéért felelős.

Magas kockázatú HPV-típusok

A magas kockázatú HPV-típusok tartós fertőzése rákmegelőző elváltozások kialakulásához vezethet.

A méhnyakrák kialakulása szempontjából különösen fontos a:

• HPV 16;
• HPV 18;

de számos további magas kockázatú HPV-típus is ismert.

Ide tartozik többek között a HPV 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58 és 59.

Hogyan terjed a HPV?

A HPV elsősorban intim bőr- és nyálkahártya-kontaktussal terjed, leggyakrabban szexuális érintkezés során.

A fertőzés átadásához nem feltétlenül szükséges behatolással járó szexuális együttlét.

Éppen ezért a HPV rendkívül gyakori fertőzés.

Az óvszer használata csökkentheti az átvitel kockázatát, de nem biztosít teljes védelmet, mivel a vírus olyan bőrfelületeken is jelen lehet, amelyeket az óvszer nem fed.

Mennyi idő alatt múlik el a HPV-fertőzés?

A HPV-fertőzések jelentős része átmeneti.

Az immunrendszer sok esetben 1–2 éven belül kontrollálja a fertőzést, így a vírus később már nem mutatható ki.

A méhnyakrák szempontjából elsősorban a tartósan fennálló magas kockázatú HPV-fertőzés jelent problémát.

Ezért egyetlen pozitív HPV-eredmény nem jelenti azt, hogy a páciensnél rákmegelőző állapot fog kialakulni.

Hogyan alakulhat ki méhnyakrák HPV-fertőzésből?

A magas kockázatú HPV-fertőzés önmagában még nem méhnyakrák.

A probléma elsősorban akkor jelentkezhet, ha a fertőzés tartósan fennmarad. Ennek következtében egyes méhnyaki sejtekben olyan változások indulhatnak el, amelyek idővel rákmegelőző állapothoz vezethetnek.

A folyamat általában hosszú idő alatt zajlik.

Éppen ezért hatékony a méhnyakrákszűrés: lehetőség nyílik a fokozott kockázat felismerésére és a jelentős rákmegelőző elváltozások kezelésére még a méhnyakrák kialakulása előtt.

Miért fontos a HPV szűrés?

A magas kockázatú HPV-fertőzés hosszú ideig teljesen tünetmentes lehet.

A HPV szűrés segítségével már azelőtt felismerhető a magas kockázatú vírus jelenléte, hogy feltétlenül kóros sejtváltozás jelenne meg a citológiai mintában.

A HPV-alapú szűrés lehetővé teszi:

• a magas kockázatú HPV-fertőzés felismerését;
• a magasabb kockázatú páciensek azonosítását;
• a további vizsgálatok megfelelő megtervezését;
• a rákmegelőző elváltozások időben történő felismerését;
• a személyre szabott utánkövetést.

Fontos ugyanakkor, hogy a HPV-teszt szűrővizsgálat. A pozitív eredmény nem azonos egy rákmegelőző állapot diagnózisával.

Kinek ajánlott a HPV szűrés?

A HPV-alapú méhnyakrákszűrés megkezdésének életkora és a vizsgálatok gyakorisága az alkalmazott szűrési rendszertől és szakmai irányelvtől függ.

Ezért nem helyes általánosan azt mondani, hogy minden nőnek a szexuális élet megkezdésétől rendszeres HPV-tesztre van szüksége.

Fiatalabb életkorban a HPV-fertőzés különösen gyakori és sokszor átmeneti. Emiatt a túl korán vagy túl gyakran végzett HPV-vizsgálat számos olyan fertőzést azonosíthat, amely kezelés nélkül is megszűnne.

A szűrés módját és gyakoriságát ezért az életkor, a korábbi eredmények és az egyéni kockázat alapján érdemes meghatározni.

Fokozott kockázat esetén

Az általános szűrési ajánlásoktól eltérő utánkövetés válhat szükségessé például:

• korábbi magas fokú méhnyaki rákmegelőző elváltozás;
• korábbi méhnyaki kezelés;
• tartós magas kockázatú HPV-pozitivitás;
• bizonyos immunhiányos állapotok;
• HIV-fertőzés;
• egyéb meghatározott fokozott kockázat esetén.

Ilyenkor a kontrollok időzítését egyénileg kell meghatározni.

HPV-pozitív partner esetén szükséges HPV-teszt?

A partner HPV-pozitivitása önmagában nem jelenti automatikusan azt, hogy a másik félnek az életkorától és szűrési előzményeitől függetlenül azonnali HPV-tesztre van szüksége.

A HPV rendkívül gyakori, és a fertőzés akár hosszú ideig kimutatható lehet.

A méhnyak szűrését ezért elsősorban az életkornak, a korábbi leleteknek és az aktuális szakmai ajánlásoknak megfelelően célszerű végezni.

Hogyan zajlik a HPV szűrés?

A HPV-vizsgálat hagyományosan nőgyógyászati mintavétellel történik.

1. Hüvelytükrös vizsgálat

A nőgyógyász hüvelytükör segítségével láthatóvá teszi a méhnyakat.

2. Mintavétel

Speciális mintavevő eszközzel mintát vesznek a méhnyakról.

A mintavétel általában néhány percet vesz igénybe. Rövid kellemetlenséget okozhat, de rendszerint nem jár jelentős fájdalommal.

3. Laboratóriumi HPV-vizsgálat

A levett mintát laboratóriumba küldik, ahol molekuláris módszerrel vizsgálják a magas kockázatú HPV jelenlétét.

4. Az eredmény értékelése

Negatív eredmény esetén a következő szűrés időpontját az alkalmazott szűrési módszer és az egyéni előzmények alapján határozzák meg.

Pozitív eredmény esetén a további teendő a kimutatott HPV-típustól, az életkortól, a korábbi eredményektől és az esetleges kiegészítő vizsgálatok eredményétől függ.

HPV-DNS-vizsgálat és HPV-tipizálás

A korszerű HPV-tesztek molekuláris módszerekkel mutatják ki a magas kockázatú HPV-fertőzést.

Az egyes vizsgálatok között azonban különbség van.

Egyes tesztek csak azt jelzik, hogy jelen van-e magas kockázatú HPV, míg más vizsgálatok részben vagy részletesebben azonosítják a HPV genotípusát is.

Ezt nevezzük HPV-tipizálásnak vagy genotipizálásnak.

Mit mutat meg a HPV-tipizálás?

A HPV-tipizálás segítségével pontosabban meghatározható, melyik HPV-típus mutatható ki.

Ennek azért lehet jelentősége, mert az egyes magas kockázatú HPV-típusokhoz nem azonos kockázat társul.

Különösen fontos a HPV 16 és HPV 18 azonosítása.

A genotípus ismerete bizonyos esetekben segíthet:

• a kockázat pontosabb meghatározásában;
• a további vizsgálatok megtervezésében;
• a kolposzkópia szükségességének megítélésében;
• az utánkövetés kialakításában.

A genotípus eredményét azonban mindig a teljes szűrési előzménnyel együtt kell értékelni.

Mit jelent a negatív HPV-eredmény?

Negatív magas kockázatú HPV-teszt esetén a vizsgálat időpontjában nem mutatható ki a teszt által vizsgált magas kockázatú HPV-fertőzés.

Ez kedvező eredmény, és alacsonyabb rövid távú méhnyakrák-kockázattal jár.

A negatív eredmény azonban nem jelent élethosszig tartó védettséget. Később új HPV-fertőzés kialakulhat, ezért az életkornak és az alkalmazott szűrési stratégiának megfelelő további szűrésre szükség van.

Mit jelent a pozitív HPV-eredmény?

A HPV-pozitív eredmény nem jelenti azt, hogy méhnyakrák áll fenn.

A pozitív lelet azt jelzi, hogy a vizsgált mintában kimutatható volt a teszt által vizsgált HPV-típus valamelyike.

Ezután azt kell meghatározni, mekkora a jelentős méhnyaki elváltozás kockázata.

Ennek megítélésében szerepet játszhat:

• a kimutatott HPV-típus;
• a citológiai eredmény;
• p16/Ki-67 kettős festés eredménye;
• az életkor;
• a korábbi HPV-eredmények;
• a korábbi citológiai leletek;
• a korábbi rákmegelőző elváltozások vagy kezelések.

Ezért két HPV-pozitív páciens esetében a megfelelő következő lépés eltérő lehet.

A HPV-pozitivitás azt jelenti, hogy nemrég történt a fertőzés?

Nem.

Egy pozitív HPV-tesztből általában nem lehet pontosan megállapítani, mikor történt a fertőződés vagy kitől származik a vírus.

A HPV hosszabb ideig fennmaradhat, és előfordulhat, hogy korábban nem okozott kimutatható eltérést.

Ezért egy HPV-pozitív eredmény önmagában nem alkalmas arra, hogy következtetést vonjunk le a fertőzés időpontjáról vagy egy párkapcsolat eseményeiről.

Mi történik pozitív HPV-eredmény után?

A pozitív eredményt követő lépést az egyéni kockázat alapján határozzák meg.

Szükség lehet például:

• citológiai vizsgálatra;
• folyadékalapú citológiára;
• p16/Ki-67 kettős festésre;
• kolposzkópiára;
• célzott biopsziára;
• vagy meghatározott idő elteltével ismételt HPV-vizsgálatra.

Nem minden HPV-pozitív eredmény után szükséges biopszia vagy kezelés.

HPV szűrés és citológia – mi a különbség?

A HPV-vizsgálat és a citológia két különböző kérdésre ad választ.

HPV-vizsgálat

A magas kockázatú HPV-fertőzés jelenlétét vizsgálja.

Citológia

A méhnyakról levett sejtek morfológiai eltéréseit vizsgálja.

Ezért előfordulhat például:

HPV pozitív + citológia negatív eredmény.

Ez azt jelenti, hogy magas kockázatú HPV kimutatható, de a citológiai mintában jelenleg nem azonosítható kóros sejtváltozás.

A további teendőt ebben az esetben is az egyéni kockázat és többek között a HPV genotípusa határozza meg.

A HPV-teszt és a citológia mindig együtt szükséges?

Nem.

A korszerű méhnyakrákszűrés egyik lehetséges stratégiája a primer magas kockázatú HPV-szűrés, amikor elsődleges szűrővizsgálatként HPV-tesztet alkalmaznak.

Pozitív eredmény esetén ezt követi a megfelelő triázsvizsgálat, például citológia, p16/Ki-67 kettős festés vagy más kockázatalapú további vizsgálat.

Más szűrési rendszerekben HPV-vizsgálat és citológia együttes alkalmazása – co-testing – is használható.

A megfelelő módszer az életkortól, a szűrési rendszertől és az egyéni előzményektől függ.

HPV szűrés és folyadékalapú citológia – LBC

A folyadékalapú citológia (LBC) során a levett sejteket speciális folyadékot tartalmazó tartályba helyezik.

A laboratórium ebből készíti el a citológiai vizsgálatra alkalmas mintát.

Megfelelő mintavételi rendszer esetén ugyanabból a mintából több vizsgálat is elvégezhető, például:

• citológia;
• HPV-vizsgálat;
• bizonyos esetekben p16/Ki-67 kettős festés.

Ez csökkentheti annak szükségességét, hogy minden további vizsgálathoz újabb mintavétel történjen.

HPV szűrés és CINtec Plus

A CINtec Plus egy p16/Ki-67 kettős immunfestésen alapuló vizsgálat.

A teszt olyan sejteket keres, amelyekben egyszerre mutatható ki a p16 és a Ki-67 biomarker. Ezek együttes jelenléte fokozott HPV-eredetű sejtműködéshez és magasabb rákmegelőző kockázathoz kapcsolódhat.

A vizsgálat elsősorban bizonyos HPV-pozitív eredmények további kockázati besorolására, vagyis triázsára használható.

A CINtec Plus segíthet annak eldöntésében, hogy szükség van-e további kolposzkópos kivizsgálásra, vagy megfelelő lehet-e az utánkövetés.

Fontos azonban, hogy a CINtec Plus nem biopszia és nem szövettani vizsgálat.

Ha a kockázat vagy a kolposzkópos kép alapján szövettani mintavétel indokolt, a biomarker-vizsgálat nem helyettesíti automatikusan a biopsziát.

Mi a kolposzkópia, és mikor szükséges?

A kolposzkópia során a nőgyógyász nagyító optikai eszköz segítségével részletesen megvizsgálja a méhnyak felszínét.

Speciális oldatok alkalmazásával jobban láthatóvá válhatnak a kóros hámterületek.

Kolposzkópia válhat szükségessé például:

• bizonyos magas kockázatú HPV-eredmények;
• kóros citológia;
• tartós HPV-pozitivitás;
• pozitív p16/Ki-67 kettős festés;
• vagy gyanús méhnyaki elváltozás esetén.

Nem minden HPV-pozitív páciensnél szükséges azonnal kolposzkópia.

Mikor szükséges biopszia HPV-pozitivitás esetén?

A HPV-pozitív eredmény önmagában nem jelent automatikus biopsziát.

Ha azonban a szűrési eredmények és a kolposzkópos kép alapján jelentős rákmegelőző elváltozás gyanúja merül fel, célzott szövettani mintavételre lehet szükség.

A biopszia során kis szövetmintát vesznek a méhnyak gyanús területéről.

A szövettani vizsgálat segítségével meghatározható, hogy fennáll-e rákmegelőző elváltozás, és ha igen, milyen súlyosságú.

HPV szűrés és HPV elleni védőoltás

A HPV elleni védőoltás és a méhnyakrákszűrés egymást kiegészítő megelőzési módszerek.

A védőoltás jelentősen csökkentheti a vakcinában szereplő HPV-típusokhoz kapcsolódó fertőzések és betegségek kockázatát.

A vakcina a leghatékonyabb, ha még a HPV-vel való találkozás előtt adják be, ugyanakkor bizonyos életkorokban később is lehet előnye.

HPV-oltás után is szükséges szűrés?

Igen.

A HPV elleni védőoltás nem helyettesíti a méhnyakrákszűrést.

Az oltott nőknek is az életkoruknak, előzményeiknek és az alkalmazott szűrési rendszernek megfelelően kell részt venniük méhnyakrákszűrésen.

Pozitív HPV-teszt után van gyógyszer, amely megszünteti a fertőzést?

Jelenleg nincs olyan specifikus gyógyszeres kezelés, amely a méhnyaki HPV-fertőzést egyszerűen „kiirtaná” a szervezetből.

A HPV-fertőzések jelentős részét az immunrendszer idővel kontrollálja.

Az orvosi ellátás ezért nem önmagában a pozitív HPV-teszt kezelésére, hanem a megfelelő utánkövetésre és az esetleg kialakuló rákmegelőző elváltozások felismerésére, illetve szükség esetén kezelésére összpontosít.

Hogyan készüljön a HPV-vizsgálatra?

A mintavétel előtt érdemes követni a vizsgálatot végző intézmény előírásait.

Általában célszerű:

• olyan időpontot választani, amikor nincs erős menstruációs vérzés;
• a vizsgálatot megelőző rövid időszakban kerülni a hüvelyi irrigálást;
• lehetőség szerint kerülni a hüvelyi készítmények használatát, ha azokat nem orvos rendelte;
• jelezni a nőgyógyásznak az esetleges várandósságot, fertőzéses panaszokat vagy aktuális kezelést.

Ha valaki panasz miatt fordul orvoshoz, nem érdemes a vizsgálatot kizárólag az „ideális” szűrési időpont miatt halogatni.

Mikor forduljon nőgyógyászhoz?

A HPV-fertőzés és a korai rákmegelőző elváltozások gyakran nem okoznak panaszt. Éppen ezért a szűrés akkor is fontos, ha valaki teljesen tünetmentes.

Nőgyógyászati vizsgálat indokolt lehet például:

• kóros szűrési eredmény;
• együttlét utáni vérzés;
• szokatlan vagy ismétlődő közti vérzés;
• menopauza utáni vérzés;
• tartósan szokatlan hüvelyi folyás;
• egyéb nőgyógyászati panasz esetén.

Ezek a tünetek nem jelentik automatikusan, hogy HPV-fertőzés vagy méhnyakrák áll a háttérben, de kivizsgálást igényelhetnek.

Gyakori kérdések a HPV szűrésről

Fájdalmas a HPV-vizsgálat?

A méhnyaki mintavétel általában nem fájdalmas, de a hüvelytükör használata és maga a mintavétel rövid kellemetlenséget okozhat.

Mennyi ideig tart a HPV-mintavétel?

Maga a mintavétel általában csak néhány percet vesz igénybe.

Pozitív HPV esetén biztosan méhnyakrákom van?

Nem. A HPV-fertőzés rendkívül gyakori, és a fertőzések jelentős része spontán megszűnik vagy kimutathatatlanná válik. A pozitív eredmény önmagában nem jelent daganatos betegséget.

Mit jelent a magas kockázatú HPV-pozitivitás?

Azt jelenti, hogy a vizsgált mintában olyan HPV-típus mutatható ki, amelynek tartós fennállása növelheti a méhnyak rákmegelőző elváltozásainak kockázatát.

HPV 16 pozitív vagyok. Ez rákot jelent?

Nem. A HPV 16 magas kockázatú HPV-típus, ezért pozitivitása fokozott figyelmet és az aktuális irányelvek szerinti további értékelést igényel, de önmagában nem jelenti azt, hogy méhnyakrák áll fenn.

Lehet HPV-pozitív eredményem negatív citológia mellett?

Igen. A HPV-teszt a vírus jelenlétét, a citológia pedig a sejtek eltéréseit vizsgálja. Ezért előfordulhat, hogy HPV már kimutatható, miközben a citológiai mintában nincs kóros sejtváltozás.

Negatív HPV-teszt mellett lehet kóros citológia?

Igen, bár ez kevésbé gyakori. A két vizsgálat különböző dolgot vizsgál, ezért az eredményeket mindig együtt, az előzmények figyelembevételével kell értékelni.

HPV-pozitivitás után mindig kolposzkópia szükséges?

Nem. A további teendő többek között a HPV genotípusától, a citológiai vagy egyéb triázsvizsgálat eredményétől és a korábbi leletektől függ.

HPV-pozitivitás után mindig biopszia szükséges?

Nem. Biopszia akkor válhat szükségessé, ha a kockázatbecslés és a kolposzkópos vizsgálat alapján jelentősebb méhnyaki elváltozás gyanúja merül fel.

Meg lehet állapítani, kitől kaptam el a HPV-t?

Általában nem. Egy pozitív tesztből nem lehet megbízhatóan meghatározni a fertőzés időpontját vagy azt, hogy kitől származik.

HPV-pozitivitás után kell kezelni a partneremet?

A tünetmentes partner rutinszerű HPV-tesztelése vagy „HPV-kezelése” általában nem része a méhnyakrák-megelőzésnek. Ha azonban a partnernek szemölcse, elváltozása vagy más panasza van, orvosi vizsgálat indokolt lehet.

HPV-oltás után is szükséges HPV szűrés?

Igen. A védőoltás jelentősen csökkenti bizonyos HPV-típusokhoz kapcsolódó betegségek kockázatát, de nem helyettesíti az életkornak megfelelő méhnyakrákszűrést.

Milyen gyakran szükséges HPV-szűrés?

Ez az életkortól, az alkalmazott szűrési stratégiától, a korábbi leletektől és az egyéni kockázattól függ. A primer HPV-alapú szűrés esetében többéves szűrési intervallumok alkalmazhatók, míg korábbi pozitív vagy kóros eredmény esetén ennél gyakoribb kontroll válhat szükségessé.

Van gyógyszer a HPV-fertőzés megszüntetésére?

Jelenleg nincs olyan specifikus gyógyszer, amely a HPV-fertőzést közvetlenül megszünteti. A kialakult szemölcsök és rákmegelőző elváltozások ugyanakkor kezelhetők.

HPV szűrés a Budai Magánklinikán

A Budai Magánklinikán a HPV-vizsgálat a méhnyak állapotának és a méhnyakrák-kockázatnak a felmérésében alkalmazható.

A korábbi citológiai és HPV-eredmények, az életkor és az egyéni előzmények alapján meghatározható, hogy milyen vizsgálati stratégia és utánkövetés indokolt.

Pozitív HPV-eredmény esetén a lelet értékelése után szükség szerint további vizsgálatok – például citológia, p16/Ki-67 kettős festés, kolposzkópia vagy indokolt esetben szövettani mintavétel – tervezhetők.

Kapcsolódó vizsgálatok

A HPV-szűréshez és a méhnyak eltéréseinek kivizsgálásához több nőgyógyászati vizsgálat kapcsolódhat:

• méhnyakrákszűrés;
• nőgyógyászati vizsgálat;
• hagyományos vagy folyadékalapú citológia;
• HPV-tipizálás;
• CINtec Plus vizsgálat;
• kolposzkópia;
• méhnyaki biopszia;
• HPV elleni védőoltás.

Ezekre az oldalakra érdemes belső linkeket elhelyezni a weboldalon.

Összefoglalás

A HPV szűrés a méhnyakrák megelőzésének egyik fontos eszköze. A magas kockázatú HPV-teszt segítségével olyan fertőzés is felismerhető, amely még semmilyen tünetet vagy citológiai sejtváltozást nem okoz.

A pozitív HPV-eredmény nem jelent automatikusan méhnyakrákot. A további teendőt a HPV genotípusa, az életkor, a korábbi leletek és szükség esetén a citológia, p16/Ki-67 kettős festés vagy kolposzkópia eredménye alapján határozzák meg.

A HPV elleni védőoltás és a megfelelő életkorban, megfelelő időközönként végzett méhnyakrákszűrés egymást kiegészítve jelentősen hozzájárulhat a HPV okozta méhnyakrák megelőzéséhez.