A magas vérnyomás, orvosi nevén hipertónia, az egyik leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség. Különös veszélye, hogy hosszú időn keresztül akár teljesen panaszmentesen is fennállhat, miközben fokozatosan károsíthatja az ereket, a szívet, az agyat, a vesét és más szerveket.

Éppen ezért a magas vérnyomás felismerésében kiemelkedő jelentősége van a rendszeres vérnyomásmérésnek és szükség esetén a megfelelő kardiológiai kivizsgálásnak.

A Budai Magánklinika kardiológiai szakrendelésén Dr. Gara Edit kardiológus szakorvos végzi a magas vérnyomás kivizsgálását, a szív- és érrendszeri kockázat felmérését, valamint szükség esetén a kezelés és a további ellenőrzések megtervezését.

Mit jelent a magas vérnyomás?

A vérnyomás azt a nyomást jelenti, amelyet a keringő vér az artériák falára gyakorol. Mérésekor két értéket kapunk.

A szisztolés vérnyomás a felső érték. A szív összehúzódásakor kialakuló artériás nyomást jelzi.

A diasztolés vérnyomás az alsó érték, amely a szív elernyedésekor fennálló artériás nyomásról ad információt.

A vérnyomást higanymilliméterben, azaz Hgmm-ben adjuk meg.

Egyetlen magasabb mérési eredményből azonban még nem feltétlenül állapítható meg hipertónia. A vérnyomás természetes módon változik a nap folyamán, és befolyásolhatja többek között a fizikai aktivitás, a stressz, a fájdalom, az alvás, egyes gyógyszerek és az aktuális környezet is.

Ezért a magas vérnyomás diagnózisa megfelelő körülmények között végzett ismételt rendelői méréseken, otthoni vérnyomásméréseken és szükség esetén 24 órás vérnyomás-monitorozáson, azaz ABPM-vizsgálaton alapul.

Miért veszélyes a magas vérnyomás?

A tartósan magas vérnyomás folyamatos többletterhelést jelent az érrendszer és a szív számára.

Az erek falára nehezedő fokozott nyomás idővel hozzájárulhat az érfal károsodásához és merevebbé válásához. A szívnek eközben nagyobb erőt kell kifejtenie ahhoz, hogy a vért az érrendszerbe továbbítsa.

A hosszú ideig fennálló, nem megfelelően kezelt hipertónia emiatt számos súlyos szövődmény kockázatát növelheti.

Ezek közé tartozhat:

• a koszorúér-betegség,
• a szívinfarktus,
• a szívelégtelenség,
• a pitvarfibrilláció és más ritmuszavarok,
• a stroke,
• az érelmeszesedés,
• a vesefunkció romlása,
• a krónikus vesebetegség,
• bizonyos szemfenéki és látást érintő eltérések,
• valamint egyéb érkárosodások.

A kezelés célja ezért nem egyszerűen egy vérnyomásérték csökkentése. A valódi cél a szív-, agyi, vese- és érrendszeri szövődmények kockázatának mérséklése.

Milyen tünetei vannak a magas vérnyomásnak?

A hipertónia egyik legfontosabb sajátossága, hogy sok esetben egyáltalán nem okoz jellegzetes panaszt.

Valaki akár éveken keresztül élhet magas vérnyomással anélkül, hogy tudna róla. Emiatt a vérnyomás rendszeres ellenőrzése akkor is fontos, ha egyébként jól érzi magát.

Magas vérnyomás mellett előfordulhat például:

• fejfájás,
• szédülés,
• fáradékonyság,
• gyengeség,
• szívdobogásérzés,
• mellkasi panasz,
• légszomj,
• homályos látás,
• orrvérzés.

Fontos azonban, hogy ezek a tünetek nem specifikusak a hipertóniára. Ugyanezek a panaszok normális vérnyomás mellett és számos más állapotban is előfordulhatnak.

A magas vérnyomás felismerésének ezért nem a tünetekre való várakozás, hanem a szabályosan végzett vérnyomásmérés az alapja.

Milyen típusai vannak a magas vérnyomásnak?

A kiváltó ok alapján alapvetően elsődleges és másodlagos hipertóniát különböztetünk meg.

Elsődleges, primer hipertónia

Az esetek többségében nem mutatható ki egyetlen konkrét betegség, amely önmagában magyarázná a vérnyomás emelkedését.

Ezt nevezzük elsődleges, primer vagy esszenciális hipertóniának.

Kialakulásában egyszerre több tényező játszhat szerepet:

• genetikai hajlam,
• életkor,
• túlsúly és elhízás,
• magas sóbevitel,
• mozgásszegény életmód,
• dohányzás,
• túlzott alkoholfogyasztás,
• kedvezőtlen táplálkozási szokások,
• tartós stressz.

Az elsődleges hipertónia kezelésében ezért a gyógyszeres terápia mellett az életmód rendezése is alapvető jelentőségű.

Másodlagos hipertónia

Másodlagos magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a vérnyomás-emelkedés hátterében meghatározható betegség vagy más kiváltó tényező áll.

Ilyen lehet többek között:

• vesebetegség,
• veseartéria-szűkület,
• pajzsmirigybetegség,
• fokozott aldoszterontermelés,
• Cushing-szindróma,
• feokromocitóma,
• obstruktív alvási apnoe,
• bizonyos veleszületett szív- és érfejlődési eltérések.

A másodlagos hipertónia felismerése azért különösen fontos, mert ezekben az esetekben nem elegendő kizárólag a vérnyomás csökkentése: az alapbetegség felismerésére és kezelésére is szükség van.

Mi az izolált szisztolés hipertónia?

Izolált szisztolés hipertóniáról akkor beszélünk, amikor elsősorban a felső, szisztolés vérnyomás emelkedett, miközben az alsó, diasztolés érték nem emelkedik vele azonos mértékben.

Ez különösen idősebb életkorban gyakori, amiben az artériák rugalmasságának csökkenése is szerepet játszhat.

Az izolált szisztolés hipertónia ugyanolyan komoly figyelmet igényelhet, mint a magas vérnyomás más formái, ezért tartósan emelkedett felső érték esetén is indokolt az orvosi kivizsgálás.

Mi az a rezisztens hipertónia?

Rezisztens hipertónia esetén a vérnyomás megfelelő kezelés ellenére is a célérték felett marad.

Ilyenkor fontos ellenőrizni többek között:

• megfelelően történik-e az otthoni vérnyomásmérés,
• rendszeresen szedi-e a páciens a gyógyszereket,
• megfelelő-e a gyógyszerek kombinációja és adagolása,
• van-e a háttérben másodlagos hipertóniát okozó betegség,
• milyen az étrend és a sóbevitel,
• fennáll-e jelentős túlsúly,
• van-e alvási apnoe,
• illetve szed-e a páciens olyan gyógyszert vagy készítményt, amely emelheti a vérnyomást.

A nehezen beállítható magas vérnyomás ezért részletesebb kivizsgálást tehet szükségessé.

Mikor veszélyesen magas a vérnyomás?

A nagyon magas vérnyomásértékek különös figyelmet igényelnek.

180/120 Hgmm körüli vagy ezt meghaladó vérnyomás esetén, különösen, ha mellkasi fájdalom, nehézlégzés, neurológiai tünet, látászavar, zavartság, erős fejfájás vagy más akut rosszullét társul hozzá, sürgős orvosi ellátás válhat szükségessé.

Ilyen esetben nem szabad rutin kardiológiai időpontra várni.

Mi okozhat magas vérnyomást?

A hipertónia kialakulását több tényező együttesen befolyásolhatja.

Túlsúly és elhízás

A nagyobb testtömeg fokozott munkát jelenthet a keringési rendszer számára. Az elhízás emellett gyakran más kardiovaszkuláris kockázati tényezőkkel – például cukoranyagcsere-zavarral vagy kedvezőtlen vérzsírértékekkel – is társul.

Magas sóbevitel

A túlzott nátriumbevitel egyes embereknél jelentősen hozzájárulhat a vérnyomás emelkedéséhez. A sóbevitel mérséklése ezért a hipertónia életmódbeli kezelésének egyik fontos eleme.

Mozgásszegény életmód

A rendszeres fizikai aktivitás hiánya közvetlenül és a testsúly növekedésén keresztül is kedvezőtlenül befolyásolhatja a szív-érrendszeri kockázatot.

Dohányzás

A dohányzás károsítja az ereket és jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Hipertónia mellett a dohányzás további kardiovaszkuláris rizikót jelent.

Alkoholfogyasztás

A rendszeres, nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás hozzájárulhat a vérnyomás emelkedéséhez, ezért hipertónia esetén ennek mérséklése is fontos lehet.

Stressz és alváshiány

A tartós stressz, a nem megfelelő alvás és bizonyos alvászavarok ugyancsak összefügghetnek a vérnyomás kedvezőtlen alakulásával.

Külön figyelmet érdemel az obstruktív alvási apnoe, amely többek között nehezen kezelhető hipertónia hátterében is állhat.

Hogyan történik a magas vérnyomás kivizsgálása?

A hipertónia megfelelő kivizsgálása nem merül ki egyetlen vérnyomásmérésben.

A kardiológiai kivizsgálás során fontos a vérnyomás-emelkedés igazolása, az egyéni szív-érrendszeri kockázat meghatározása, az esetleges szervkárosodások felismerése, valamint annak eldöntése, hogy felmerül-e másodlagos hipertónia lehetősége.

Részletes anamnézis

A kardiológus áttekinti:

• a korábbi vérnyomásértékeket,
• a panaszokat,
• a családi kórelőzményt,
• az ismert betegségeket,
• a rendszeresen szedett gyógyszereket,
• az életmódot,
• a dohányzást,
• az alkoholfogyasztást,
• a fizikai aktivitást,
• az alvási szokásokat,
• valamint a rendelkezésre álló korábbi leleteket.

Vérnyomásmérés

A rendelői mérés során megfelelő nyugalmi körülmények között történik a vérnyomás ellenőrzése.

A diagnózis szempontjából azonban az ismételt mérések és az otthoni eredmények is fontosak lehetnek.

Hogyan mérje helyesen otthon a vérnyomását?

Az otthoni vérnyomásnapló rendkívül értékes információt adhat a kardiológusnak, feltéve, hogy a mérések megfelelő módon történnek.

Vérnyomásmérés előtt:

• néhány percig üljön nyugodtan,
• ne közvetlenül fizikai terhelés után mérjen,
• a háta legyen megtámasztva,
• a lábát ne tegye keresztbe,
• a kar legyen megtámasztva, megfelelő helyzetben,
• használjon megfelelő méretű mandzsettát.

Az értékeket érdemes dátummal és időponttal együtt feljegyezni, és a vérnyomásnaplót a kardiológiai vizsgálatra magával vinni.

ABPM – 24 órás vérnyomásmérés

A 24 órás vérnyomás-monitorozás, vagy ABPM a hipertónia kivizsgálásának egyik fontos eszköze.

A páciens egy hordozható készüléket visel, amely nappal és éjszaka meghatározott időközönként automatikusan megméri a vérnyomást.

Az ABPM segítségével értékelhető:

• a nappali vérnyomás,
• az éjszakai vérnyomás,
• a napi vérnyomás-ingadozás,
• az éjszakai vérnyomáscsökkenés,
• a kiugró értékek gyakorisága,
• valamint a gyógyszeres kezelés hatása.

Az ABPM különösen hasznos lehet akkor, ha a rendelőben mért és az otthoni vérnyomásértékek jelentősen eltérnek egymástól.

Fehérköpeny-hipertónia és maszkolt hipertónia

Előfordulhat, hogy valakinek az orvosi rendelőben magasabb a vérnyomása, miközben otthon normális értékeket mér. Ezt nevezzük fehérköpeny-hipertóniának.

Ennek ellenkezője is megtörténhet: a rendelőben megfelelő érték mérhető, a hétköznapi élet során azonban rendszeresen magas a vérnyomás. Ezt maszkolt hipertóniának nevezzük.

Mindkét eset felismerésében fontos szerepe lehet az otthoni vérnyomásmérésnek és az ABPM-vizsgálatnak.

EKG és szívultrahang magas vérnyomás esetén

A hipertónia hosszú távon a szív működését és szerkezetét is befolyásolhatja.

Ezért a kivizsgálás részeként indokolt lehet nyugalmi EKG és szívultrahang elvégzése.

Az EKG a szív elektromos működéséről nyújt információt, míg a szívultrahang segítségével megítélhető többek között:

• a szívüregek mérete,
• a szívizom vastagsága,
• a szív pumpafunkciója,
• a falmozgás,
• valamint a szívbillentyűk működése.

A tartós hipertónia következtében a szívizom megvastagodhat, ezért a szívultrahang fontos információt adhat arról is, hogy a magas vérnyomás okozott-e már kimutatható strukturális eltérést.

Milyen laborvizsgálatokra lehet szükség?

A magas vérnyomás kivizsgálásakor laboratóriumi vizsgálatok is szükségessé válhatnak.

Az egyéni állapottól függően többek között vizsgálható:

• a vércukor-anyagcsere,
• a koleszterin- és trigliceridszint,
• a vesefunkció,
• a nátrium- és káliumszint,
• a pajzsmirigy működése,
• a vérkép,
• valamint a vizelet.

Másodlagos hipertónia gyanúja esetén további speciális laboratóriumi vagy hormonvizsgálatokra is szükség lehet.

Hogyan kezelhető a magas vérnyomás?

A magas vérnyomás kezelése személyre szabott.

A terápia megválasztásakor figyelembe kell venni többek között:

• a vérnyomás mértékét,
• az életkort,
• az általános egészségi állapotot,
• az egyéb betegségeket,
• a szív-érrendszeri kockázatot,
• az esetleges szervkárosodást,
• valamint a már alkalmazott gyógyszereket.

A kezelés két alapvető pillére az életmód rendezése és szükség esetén a gyógyszeres vérnyomáscsökkentés.

Életmódváltás magas vérnyomás esetén

Az életmód rendezése a hipertónia kezelésének fontos része akkor is, ha gyógyszeres kezelésre is szükség van.

Testsúly rendezése

Túlsúly esetén a testsúly csökkentése kedvezően befolyásolhatja a vérnyomást, valamint az egyéb kardiovaszkuláris kockázati tényezőket is.

Sóbevitel mérséklése

A túlzott sóbevitel csökkentése a vérnyomás rendezésének egyik fontos életmódbeli eleme.

Érdemes különösen figyelni a feldolgozott élelmiszerekre, készételekre, felvágottakra, sós rágcsálnivalókra és egyéb magas sótartalmú termékekre.

Szívbarát táplálkozás

Előnyös lehet a zöldségekben, gyümölcsökben, teljes értékű gabonákban és más, kevésbé feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend.

A mediterrán jellegű táplálkozás jó alapot jelenthet a szív-érrendszeri kockázat csökkentéséhez.

Rendszeres mozgás

A rendszeres fizikai aktivitás kedvezően befolyásolhatja a vérnyomást, a testsúlyt, az anyagcserét és az általános kardiovaszkuláris állapotot.

A mozgás formáját és intenzitását az egészségi állapothoz kell igazítani. Jelentősen magas vérnyomás, ismert szívbetegség vagy terhelésre jelentkező panasz esetén intenzívebb edzésprogram megkezdése előtt érdemes orvossal egyeztetni.

Dohányzás elhagyása

A dohányzás elhagyása a szív- és érrendszeri kockázat csökkentésének egyik legfontosabb eleme.

Stressz és alvás

A tartós stressz csökkentése és a megfelelő mennyiségű, minőségű alvás ugyancsak része lehet a hipertónia komplex kezelésének.

Gyógyszeres vérnyomáscsökkentés

Ha az életmódbeli változtatások önmagukban nem elegendők, illetve az egyéni kardiovaszkuláris kockázat vagy a vérnyomás mértéke ezt indokolja, gyógyszeres kezelés szükséges.

A vérnyomáscsökkentőknek több csoportja létezik, például:

• a renin–angiotenzin rendszerre ható gyógyszerek,
• kalciumcsatorna-blokkolók,
• vízhajtók,
• béta-blokkolók,
• valamint más vérnyomáscsökkentő készítmények.

Nem létezik mindenki számára egyformán megfelelő vérnyomáscsökkentő gyógyszer. A készítmény vagy gyógyszer-kombináció kiválasztása mindig a páciens egyéni állapotának megfelelően történik.

A vérnyomáscsökkentő gyógyszert nem szabad önkényesen elhagyni vagy adagját megváltoztatni akkor sem, ha az otthon mért vérnyomásértékek rendeződnek.

Magas vérnyomás kezelése Budapesten – Budai Magánklinika

A magas vérnyomás megfelelő kivizsgálása jóval többet jelent annál, mint hogy a rendelőben egyszer megmérjük a vérnyomást.

A cél annak megállapítása, hogy valóban fennáll-e hipertónia, milyen mértékű a szív-érrendszeri kockázat, kialakult-e már szervi eltérés, szükséges-e további diagnosztika, illetve milyen kezelés biztosíthat megfelelő vérnyomáskontrollt.

A Budai Magánklinika kardiológiai szakrendelésén Dr. Gara Edit kardiológus szakorvos végzi a magas vérnyomás kivizsgálását és gondozását.

A kardiológiai vizsgálat során az egyéni állapottól függően sor kerülhet vérnyomásmérésre, nyugalmi EKG-ra, valamint szükség esetén további kardiológiai vizsgálatok javasolhatók.

Budai Magánklinika
1023 Budapest, Török utca 6. fszt. 1.

A rendelő Budapest II. kerületében, a Margit körút és a Széll Kálmán tér közelében található.

Gyakori kérdések a magas vérnyomásról

Honnan tudhatom, hogy magas a vérnyomásom?

A magas vérnyomás gyakran semmilyen panaszt nem okoz. Megbízhatóan vérnyomásméréssel ismerhető fel. Ismételten emelkedett otthoni vagy rendelői értékek esetén érdemes orvosi kivizsgálást kérni.

Egyetlen magas érték azt jelenti, hogy hipertóniám van?

Nem feltétlenül. A vérnyomás átmenetileg számos okból megemelkedhet. A diagnózis felállításához ismételt, megfelelő körülmények között végzett mérések, illetve szükség esetén otthoni mérési sorozat vagy ABPM szükséges.

Miért magasabb a vérnyomásom az orvosnál?

Ennek hátterében állhat az úgynevezett fehérköpeny-hatás. Ilyenkor a rendelői környezetben magasabb érték mérhető, mint otthon. Az otthoni vérnyomásnapló és a 24 órás ABPM segíthet tisztázni a helyzetet.

Mikor kell kardiológushoz fordulni magas vérnyomással?

Ha ismételten magas értékeket mér, már ismert hipertóniája nehezen beállítható, új panaszai jelentkeznek, vagy szeretné felmérni a magas vérnyomás szívre gyakorolt hatását, kardiológiai vizsgálat indokolt lehet.

Miért fontos a szívultrahang magas vérnyomás esetén?

A tartósan magas vérnyomás idővel megváltoztathatja a szív szerkezetét. A szívultrahang segítségével többek között megítélhető a szívizom vastagsága, a szívüregek mérete, a pumpafunkció és a billentyűk működése.

Meggyógyítható a magas vérnyomás?

Az elsődleges hipertónia jellemzően tartós állapot, amely megfelelő életmóddal és szükség esetén gyógyszeres kezeléssel jól kontrollálható. Másodlagos hipertónia esetén a kiváltó ok kezelése bizonyos esetekben jelentős javulást eredményezhet.

Ha normalizálódott a vérnyomásom, abbahagyhatom a gyógyszert?

Nem saját döntés alapján. A megfelelő vérnyomás sok esetben éppen azt mutatja, hogy a kezelés hatékony. A gyógyszer adagjának módosításáról vagy elhagyásáról minden esetben a kezelőorvosnak kell döntenie.

Mit tehetek a magas vérnyomás ellen?

A kezelés fontos része lehet a testsúly rendezése, a sóbevitel mérséklése, az egészséges étrend, a rendszeres fizikai aktivitás, a dohányzás elhagyása, az alkoholfogyasztás mérséklése, a megfelelő alvás és a stressz csökkentése.

Miért fontos a magas vérnyomás rendszeres ellenőrzése?

A hipertónia sokáig panaszmentes lehet, kezeletlenül azonban fokozatosan károsíthatja a szívet és az érrendszert, valamint növelheti többek között a stroke, a szívinfarktus, a szívelégtelenség és a vesekárosodás kockázatát. A rendszeres vérnyomásmérés, a megfelelő kardiológiai kivizsgálás és a személyre szabott kezelés ezért a magas vérnyomás hosszú tá