A kortizol a mellékvesekéreg által termelt hormon, amely fontos szerepet játszik többek között a szervezet stresszválaszában, az anyagcsere szabályozásában, a vérnyomás fenntartásában és az immunrendszer működésének befolyásolásában.

A kortizol termelődése jellegzetes napi ritmust követ: egészséges körülmények között szintje általában reggel magasabb, majd a nap folyamán fokozatosan csökken, és késő este éri el egyik legalacsonyabb értékét.

Bizonyos endokrinológiai betegségekben ez a természetes ritmus megváltozhat. A nyálkortizol vizsgálat egyszerű, fájdalommentes módszer, amellyel a nyálban található szabad kortizol mennyisége határozható meg.

A vizsgálat egyik fontos alkalmazási területe a kortizoltúltermeléssel járó állapotok, például a Cushing-szindróma kivizsgálása. A megbízható eredményhez azonban elengedhetetlen a megfelelő időpontban és megfelelő módon végzett mintavétel.

Mi a nyálkortizol vizsgálat?

A vérben található kortizol jelentős része fehérjékhez kötötten kering. A nyálban ezzel szemben a szabad, biológiailag hozzáférhető kortizol jelenik meg.

A nyálkortizol meghatározásához nincs szükség vérvételre. A páciens egy speciális mintavételi eszköz segítségével nyálmintát gyűjt, amelyet ezt követően laboratóriumban vizsgálnak meg.

A mintavétel:

• nem invazív,
• fájdalommentes,
• egyszerűen elvégezhető,
• megfelelő útmutatás mellett akár otthon is történhet,
• szükség esetén különböző időpontokban megismételhető.

A mintavétel pontos időpontja kiemelten fontos, mivel a kortizolszint jelentősen változik a nap folyamán.

Miért változik a kortizolszint a nap folyamán?

A kortizoltermelés természetes cirkadián, vagyis napi ritmust követ.

Egészséges alvás-ébrenlét ritmus mellett a kortizolszint általában az ébredés körüli időszakban magasabb, majd a nap folyamán fokozatosan csökken. Késő este és az éjszaka első szakaszában alacsony érték várható.

Bizonyos endokrinológiai betegségekben ez a napi ritmus megváltozhat.

Cushing-szindróma esetén például elmaradhat a kortizolszint normális késő esti csökkenése. Emiatt a késő esti nyálkortizol meghatározása fontos vizsgálat lehet a kortizoltúltermelés kivizsgálásában.

Mikor javasolt a nyálkortizol vizsgálat?

A nyálkortizol-vizsgálatot elsősorban meghatározott endokrinológiai kérdések tisztázására alkalmazzák.

Kiemelt szerepe lehet például:

• Cushing-szindróma gyanúja esetén,
• a kortizol napi ritmusának meghatározott célú vizsgálatakor,
• egyes endokrinológiai kivizsgálási protokollok részeként,
• bizonyos esetekben a kezelés eredményességének követésében.

A nyálkortizol-vizsgálat nem általános stresszteszt. A hétköznapi vagy tartós stressz önmagában nem jelent automatikusan indikációt a vizsgálatra, és egyetlen kortizolértékből nem állapítható meg a szervezet általános „stressz-szintje”.

A vizsgálat szükségességéről és a mintavétel megfelelő időpontjáról ezért célszerű kezelőorvossal vagy endokrinológussal egyeztetni.

Nyálkortizol vizsgálat Cushing-szindróma gyanúja esetén

A Cushing-szindróma olyan állapot, amelyben a szervezet tartósan túlzott kortizolhatásnak van kitéve.

Tünetei között előfordulhat:

• jellegzetes testsúlynövekedés,
• hasi típusú zsírfelhalmozódás,
• kerekebb arc,
• izomgyengeség,
• vékonyodó bőr,
• könnyen kialakuló véraláfutások,
• széles, lilás-vöröses striák,
• magas vérnyomás,
• vércukoranyagcsere-zavar,
• menstruációs zavar,
• csontritkulás.

Ezek a tünetek önmagukban nem bizonyítják a Cushing-szindróma fennállását, ezért a diagnózishoz célzott endokrinológiai kivizsgálás szükséges.

A késő esti nyálkortizol a Cushing-szindróma kivizsgálásában alkalmazható első vonalbeli szűrővizsgálatok egyike lehet.

Egészséges esetben a kortizolszint késő este alacsony. Cushing-szindrómában ez a természetes esti csökkenés elmaradhat, ezért a megfelelő időpontban levett nyálminta fontos információt szolgáltathat.

Egyetlen kóros eredmény azonban önmagában nem elegendő a diagnózis felállításához.

Alkalmazható-e Addison-kór kivizsgálására?

Az Addison-kór a primer mellékvesekéreg-elégtelenség egyik formája, amelyben a mellékvesekéreg nem termel elegendő kortizolt és gyakran aldoszteront sem.

Tünetei között szerepelhet:

• tartós fáradtság,
• izomgyengeség,
• fogyás,
• étvágytalanság,
• alacsony vérnyomás,
• szédülés,
• hasi panaszok,
• hányinger,
• fokozott sóéhség,
• bizonyos esetekben a bőr fokozott pigmentációja.

Mellékvesekéreg-elégtelenség gyanúja esetén a kivizsgálás rendszerint reggeli vérvizsgálaton – többek között kortizol- és ACTH-meghatározáson – és szükség esetén további endokrinológiai teszteken alapul.

Bizonyos laboratóriumi és klinikai protokollokban az ébredés utáni nyálkortizol vagy nyálkortizon kiegészítő információt nyújthat, de a nyálkortizol önmagában nem tekinthető az Addison-kór általános diagnosztikai vizsgálatának.

Mikor kell levenni a nyálkortizol-mintát?

A megfelelő mintavételi időpontot mindig a vizsgálat célja határozza meg.

Késő esti nyálkortizol

Cushing-szindróma gyanúja esetén jellemzően késő esti vagy lefekvés körüli mintavételre lehet szükség.

Ennek oka, hogy egészséges esetben ebben az időszakban a kortizolszintnek alacsonynak kell lennie.

Reggeli mintavétel

Bizonyos endokrinológiai vizsgálatoknál ébredés utáni nyálminta is szükséges lehet.

Több mintából álló vizsgálat

Egyes esetekben több különböző időpontban levett mintára lehet szükség.

Fontos, hogy ne általános időintervallum alapján történjen a mintavétel. Mindig az orvos vagy a laboratórium által meghatározott pontos időpontot kell követni, mivel ettől függ az eredmény megfelelő értelmezhetősége.

Hogyan készüljön fel a nyálkortizol vizsgálatra?

A nyálminta könnyen levehető, de több tényező is befolyásolhatja az eredményt.

A pontos előkészületi szabályok laboratóriumonként és mintavételi eszközönként eltérhetnek, ezért mindig a kapott mintavételi útmutató az irányadó.

A mintavétel előtt meghatározott ideig általában kerülni kell:

• az étkezést,
• az italok fogyasztását,
• a dohányzást,
• a rágógumizást,
• a fogmosást,
• valamint minden olyan tevékenységet, amely vérzést vagy sérülést okozhat a szájüregben.

Egyes laboratóriumi protokollok a mintavétel előtti vízzel történő szájöblítést is előírhatják, amely után meghatározott várakozási idő szükséges.

A pontos időtartamot mindig a vizsgálatot végző laboratórium utasítása alapján kell meghatározni.

Befolyásolhatják-e gyógyszerek az eredményt?

Igen.

Különösen fontos jelezni minden glükokortikoid-, vagyis szteroidtartalmú készítmény alkalmazását.

Ide tartozhatnak például:

• szájon át szedett szteroidok,
• inhalációs készítmények,
• szteroidos orrspray-k,
• szteroidos krémek és kenőcsök,
• injekciós készítmények.

Egyes készítmények befolyásolhatják a szervezet kortizoltermelését, mások pedig közvetlenül szennyezhetik a nyálmintát, ami hibás eredményhez vezethet.

Rendszeresen szedett gyógyszert a vizsgálat miatt önállóan nem szabad elhagyni. A gyógyszerekről minden esetben tájékoztassa kezelőorvosát és szükség esetén a laboratóriumot.

Hogyan történik a nyálminta levétele?

A mintavételhez speciális mintagyűjtő eszköz használható. Ennek pontos típusa laboratóriumonként eltérhet.

A mintavétel általános menete:

1. A mintavételt a meghatározott időpontban kell elkezdeni.
2. A mintagyűjtő eszközt az előírás szerint a szájba kell helyezni.
3. Meg kell várni, amíg megfelelő mennyiségű nyállal átitatódik.
4. A mintavevőt az útmutató szerint vissza kell helyezni a mintatartóba.
5. Fel kell jegyezni a mintavétel pontos időpontját.
6. A mintát a laboratórium előírásai szerint kell tárolni és eljuttatni a vizsgálati helyre.

A különböző mintavételi rendszerek használata eltérhet, ezért mindig a készlethez mellékelt útmutatót kell követni.

Mi ronthatja a minta minőségét?

A megfelelő mintavétel különösen fontos, mert bizonyos körülmények torzíthatják a laboreredményt.

Problémát okozhat például:

• ételmaradék a szájban,
• nem megfelelő mintavételi időpont,
• dohányzás közvetlenül a mintavétel előtt,
• fogmosás miatti ínyvérzés,
• szájüregi sérülés,
• vérrel szennyezett nyál,
• egyes gyógyszerek,
• szteroidtartalmú készítménnyel történő mintaszennyeződés,
• a minta nem megfelelő tárolása.

Ha a mintavétel során vér kerül a nyálba, vagy az előírt mintavételi szabályokat nem sikerült betartani, érdemes a laboratóriummal egyeztetni arról, hogy szükséges-e új mintát venni.

Hogyan kell tárolni a mintát?

A tárolási feltételek a használt mintavételi rendszertől és a laboratóriumi módszertől függhetnek.

Ezért a mintát mindig a mintavételi készlethez kapott tárolási és szállítási utasítás szerint kell kezelni.

Ha a mintavétel otthon történik, érdemes már előzetesen tisztázni:

• szükséges-e hűtés,
• mennyi ideig tárolható a minta,
• mikor kell eljuttatni a laboratóriumba,
• és milyen körülmények között szállítható.

Hogyan értékelhető a nyálkortizol eredménye?

A kortizoleredményt nem lehet önmagában értelmezni.

Az eredmény értékelésénél figyelembe kell venni:

• a mintavétel pontos időpontját,
• az adott laboratórium referenciaértékét,
• az alvás-ébrenlét ritmust,
• az aktuális és korábbi betegségeket,
• a szedett gyógyszereket,
• a panaszokat és klinikai tüneteket,
• valamint az egyéb hormon- és laboreredményeket.

A referenciaértékek laboratóriumonként és vizsgálati módszerenként eltérhetnek.

Egy emelkedett vagy csökkent nyálkortizolérték ezért önmagában nem jelent Cushing-szindrómát, Addison-kórt vagy más endokrin betegséget.

Kóros eredmény esetén további endokrinológiai vizsgálatokra lehet szükség.

Milyen további vizsgálatokra lehet szükség?

A további kivizsgálás attól függ, hogy kortizoltúltermelés vagy kortizolhiány gyanúja merül fel.

Cushing-szindróma kivizsgálásában a nyálkortizol mellett szóba jöhet például:

• 24 órás vizelet szabadkortizol-vizsgálata,
• dexametazon-szuppressziós teszt,
• további hormonvizsgálatok.

Mellékvesekéreg-elégtelenség gyanúja esetén szükség lehet például:

• reggeli szérumkortizol-meghatározásra,
• ACTH-vizsgálatra,
• ACTH-stimulációs tesztre,
• elektrolit- és egyéb laborvizsgálatokra.

A megfelelő vizsgálati sorrendet minden esetben a klinikai kép alapján kell meghatározni.

Gyakori kérdések a nyálkortizol vizsgálatról

Kell éhgyomorra lenni a nyálkortizol vizsgálathoz?

Ez a mintavétel időpontjától és a laboratóriumi protokolltól függ. Általában meghatározott ideig kerülni kell az étkezést és az ivást a mintavétel előtt. Mindig a kapott mintavételi útmutatót kell követni.

Fogmosás után levehető a minta?

Közvetlenül fogmosás után általában nem javasolt mintát venni. A fogmosás ínyvérzést okozhat, a vérrel szennyezett nyál pedig befolyásolhatja a vizsgálat eredményét.

Mikor kell levenni az esti nyálkortizol-mintát?

Cushing-szindróma kivizsgálásakor általában késő esti, gyakran lefekvés körüli mintára van szükség. A pontos időpontot az orvos vagy a vizsgálatot végző laboratórium határozza meg.

Befolyásolja a stressz a kortizolszintet?

A kortizol részt vesz a szervezet stresszválaszában, ezért különböző fizikai és pszichés tényezők hatással lehetnek a szintjére. A nyálkortizol-vizsgálat azonban nem tekinthető általános stressztesztnek.

Szteroidtartalmú gyógyszer mellett elvégezhető a vizsgálat?

A szteroidtartalmú gyógyszerek és helyileg alkalmazott készítmények befolyásolhatják a vizsgálat eredményét. Alkalmazásukat ezért előzetesen jelezni kell a kezelőorvosnak. Gyógyszert önállóan nem szabad elhagyni.

Egyetlen magas nyálkortizolérték Cushing-szindrómát jelent?

Nem. Egyetlen kóros laboreredmény önmagában nem elegendő a diagnózis felállításához. Az eredmény függvényében ismételt vagy más típusú endokrinológiai vizsgálatokra lehet szükség.

Mi történik, ha vér kerül a nyálmintába?

A vérszennyeződés befolyásolhatja az eredményt. Ilyen esetben célszerű egyeztetni a laboratóriummal, hogy a minta feldolgozható-e, vagy új mintavétel szükséges.

Összegzés

A nyálkortizol vizsgálat egyszerű, fájdalommentes és non-invazív laboratóriumi módszer, amely a nyálban található szabad kortizol meghatározására szolgál.

Kiemelt szerepe lehet bizonyos endokrinológiai betegségek, elsősorban a kortizoltúltermeléssel járó állapotok kivizsgálásában. Cushing-szindróma gyanúja esetén a megfelelő időpontban levett késő esti nyálkortizol fontos szűrővizsgálat lehet.

A vizsgálat azonban nem általános „stresszteszt”, és egyetlen eltérő eredményből nem állítható fel endokrinológiai diagnózis.

A pontos eredmény érdekében kiemelten fontos a megfelelő mintavételi időpont, a laboratórium előkészítési szabályainak betartása, valamint a gyógyszerek – különösen a szteroidtartalmú készítmények – jelzése.

Az eredményt mindig a panaszokkal, az előzményekkel és szükség esetén további laboratóriumi vagy endokrinológiai vizsgálatokkal együtt kell értékelni.