A tumormarker vizsgálatok olyan laboratóriumi vizsgálatok, amelyek bizonyos daganatos betegségek kivizsgálásában, kezelésének követésében vagy a kiújulás ellenőrzésében nyújthatnak kiegészítő információt.

Fontos azonban, hogy a tumormarker nem egyenlő a daganat diagnózisával. Emelkedett érték jóindulatú betegségekben is előfordulhat, miközben normál eredmény mellett sem zárható ki minden esetben rosszindulatú elváltozás.

A tumormarker eredményét ezért mindig a panaszokkal, a kórelőzménnyel, a fizikális vizsgálattal, a képalkotó eredményekkel és – ha szükséges – a szövettani vizsgálattal együtt kell értékelni.

A Budai Magánklinika laboratóriumi vizsgálatai között több tumormarker meghatározása is elérhető. Hogy melyik vizsgálatra van szükség, azt az adott klinikai helyzet alapján érdemes meghatározni.

Mik azok a tumormarkerek?

A tumormarker olyan biológiai jelzőanyag, amely információt szolgáltathat egy daganatos folyamatról.

Bizonyos tumormarkereket maguk a daganatsejtek termelhetnek, míg mások koncentrációja a szervezet daganatra adott reakciója miatt változhat meg.

Tumormarkerek vizsgálhatók:

• vérből;
• vizeletből;
• egyéb testnedvekből;
• illetve daganatszövetből.

A hétköznapi szóhasználatban „tumormarker-vérvétel” alatt általában a vérből meghatározható markereket – például CA-125, PSA, HE4, CEA, AFP, CA 15-3 vagy CA 19-9 – értjük.

Mit jelent az emelkedett tumormarker?

Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy az emelkedett tumormarker nem jelenti automatikusan azt, hogy valakinek daganatos betegsége van.

Számos marker szintje jóindulatú betegségek, gyulladásos állapotok vagy más élettani és kóros folyamatok miatt is megemelkedhet.

Ugyanakkor ennek ellenkezője is igaz: normál tumormarker-érték mellett is jelen lehet daganatos betegség.

Ezért egyetlen tumormarker eredményéből nem lehet megbízhatóan megállapítani, hogy van-e daganat a szervezetben.

Mire használhatók a tumormarker vizsgálatok?

A tumormarkerek szerepe markerenként és daganattípusonként eltér.

Bizonyos esetekben segítséget nyújthatnak:

• egy már felmerült daganatos betegség kivizsgálásában;
• egy képalkotó vizsgálattal észlelt eltérés kockázatának értékelésében;
• a kezelés hatásának követésében;
• a daganatos betegség kiújulásának ellenőrzésében;
• egyes betegségek prognózisának megítélésében;
• bizonyos speciális esetekben szűrési vagy kockázatbecslési folyamat részeként.

Nem minden tumormarker alkalmas valamennyi célra.

Ezért nincs olyan általános „tumormarker-csomag”, amelynek negatív eredménye igazolná, hogy valakinek nincs daganatos betegsége.

Alkalmasak a tumormarkerek általános rákszűrésre?

A legtöbb vérből mérhető tumormarker nem alkalmas panaszmentes emberek általános daganatszűrésére.

Ennek egyik oka, hogy nem elég specifikusak: jóindulatú állapotokban is emelkedhetnek.

Másrészt nem minden daganat termel mérhető mennyiségű tumormarkert, különösen a betegség korai szakaszában.

Ezért a normál tumormarker-eredmény hamis biztonságérzetet, az indokolatlanul magas érték pedig szükségtelen aggodalmat és további vizsgálatokat okozhat.

A megfelelő daganatszűrési módszer mindig az adott daganattípustól, életkortól, nemtől és egyéni kockázattól függ.

Mikor javasolhat az orvos tumormarker vizsgálatot?

Tumormarker-meghatározás többféle klinikai helyzetben indokolt lehet.

Ilyen lehet például:

• képalkotó vizsgálaton észlelt eltérés további értékelése;
• petefészek- vagy adnexális képlet kivizsgálása;
• prosztatabetegség vagy prosztatarák kockázatának értékelése;
• bizonyos daganatos betegségek diagnosztikai folyamatának kiegészítése;
• ismert daganatos betegség kezelésének követése;
• daganatos betegség utáni kontroll;
• a kiújulás lehetőségének vizsgálata.

Az indikáció mindig attól függ, hogy melyik tumormarkerről és milyen klinikai helyzetről van szó.

CA-125 – mit mutat?

A CA-125 az egyik legismertebb, petefészekdaganatokkal kapcsolatban alkalmazott vérből mérhető marker.

Vizsgálata szerepet kaphat például:

• petefészek- vagy adnexális képlet kivizsgálásában;
• petefészekrák gyanúja esetén a diagnosztikai folyamat részeként;
• ismert petefészekrák kezelésének követésében;
• valamint a betegség kiújulásának értékelésében.

A CA-125 ugyanakkor nem petefészekrák-specifikus.

Mitől lehet magas a CA-125?

Emelkedett CA-125 érték rosszindulatú betegség nélkül is előfordulhat.

Ilyen állapot lehet például:

• endometriózis;
• menstruáció;
• kismedencei gyulladás;
• egyes jóindulatú petefészek-elváltozások;
• várandósság bizonyos szakaszai;
• valamint egyes nem nőgyógyászati betegségek.

Ezért egy magas CA-125 eredmény önmagában nem jelenti azt, hogy petefészekrák áll fenn.

Ugyanakkor normál CA-125 érték sem képes teljes biztonsággal kizárni a petefészek rosszindulatú betegségét.

Alkalmas a CA-125 petefészekrák szűrésére?

Átlagos kockázatú, panaszmentes nőknél a CA-125 önmagában nem ajánlott petefészekrák-szűrővizsgálatként.

Ha azonban panasz, nőgyógyászati vizsgálat vagy ultrahang alapján petefészek-elváltozás gyanúja merül fel, a CA-125 a további kivizsgálás egyik eleme lehet.

A vizsgálat eredményét ilyenkor a nőgyógyászati és képalkotó leletekkel együtt kell értékelni.

HE4 – mit mutat?

A HE4 (Human Epididymis Protein 4) egy másik laboratóriumi marker, amely bizonyos epithelialis petefészekdaganatok esetén emelkedett lehet.

Legfontosabb alkalmazási területe nem a panaszmentes nők általános szűrése, hanem meghatározott klinikai helyzetekben a petefészek- vagy adnexális képletek kockázatbecslésének támogatása.

A HE4 értékelésekor szintén figyelembe kell venni, hogy nem kizárólag daganatos betegségek befolyásolhatják az eredményt.

Például a vesefunkció, az életkor és más tényezők is hatással lehetnek a HE4 koncentrációjára.

Mi a ROMA index?

A ROMA (Risk of Ovarian Malignancy Algorithm) egy számított kockázatbecslő algoritmus.

Meghatározásához figyelembe veszik:

• a CA-125 koncentrációját;
• a HE4 koncentrációját;
• valamint azt, hogy a páciens premenopauzában vagy posztmenopauzában van-e.

A ROMA eredménye alapján a páciens meghatározott algoritmus szerint alacsonyabb vagy magasabb kockázati kategóriába sorolható.

Mire használható a ROMA index?

A ROMA indexet nem általános petefészekrák-szűrésre tervezték.

Elsősorban olyan nőknél nyújthat kiegészítő információt, akiknél már ismert adnexális vagy petefészekképlet áll fenn, és annak rosszindulatúsági kockázatát kell a klinikai és képalkotó eredményekkel együtt értékelni.

A ROMA segítheti annak megítélését is, hogy a beteg ellátásához szükséges-e nőgyógyászati onkológiai szakértelem.

Fontos azonban, hogy a ROMA:

• nem diagnosztizál petefészekrákot;
• nem helyettesíti a nőgyógyászati vizsgálatot;
• nem helyettesíti az ultrahangot vagy más indokolt képalkotó vizsgálatot;
• nem használható önmagában annak eldöntésére, szükséges-e műtét;
• és nem alkalmas panaszmentes nők általános petefészekrák-szűrésére.

Mit jelent a ROMA index százalékos értéke?

A ROMA eredményét a használt laboratóriumi módszerhez tartozó értékelési rendszer alapján kell értelmezni.

Nem célszerű úgy tekinteni rá, mintha például egy adott százalékos ROMA-érték közvetlenül azt jelentené, hogy ugyanekkora százalékos valószínűséggel áll fenn petefészekrák.

Az eredmény elsősorban kockázati besorolást segítő algoritmikus érték, amelyet a menopauzális státusz, a képalkotó lelet és a teljes klinikai kép ismeretében kell értékelni.

PSA – prosztataspecifikus antigén

A PSA (prosztataspecifikus antigén) a prosztata sejtjei által termelt fehérje.

Fontos különbség más tumormarkerekhez képest, hogy a PSA nem daganatspecifikus: normális és rosszindulatú prosztatasejtek egyaránt termelik.

A PSA vérvizsgálatnak szerepe lehet:

• a prosztatarák korai felismerését célzó, egyénileg mérlegelt szűrésben;
• prosztatával kapcsolatos panaszok kivizsgálásában;
• a prosztatarák diagnosztikai folyamatában;
• ismert prosztatarák kezelésének követésében;
• valamint a betegség kiújulásának ellenőrzésében.

Mitől lehet magas a PSA?

Emelkedett PSA nem jelenti automatikusan azt, hogy prosztatarák áll fenn.

A PSA szintjét növelheti többek között:

• prosztatarák;
• jóindulatú prosztata-megnagyobbodás;
• prosztatagyulladás vagy húgyúti fertőzés;
• akut vizeletretenció;
• bizonyos urológiai beavatkozások.

A PSA-szintet átmenetileg egyéb tényezők is befolyásolhatják.

Ezért emelkedett eredmény esetén az urológus a PSA-értéket az életkorral, a prosztata állapotával, a kórelőzménnyel és szükség esetén további vizsgálatokkal együtt értékeli.

A normál PSA kizárja a prosztatarákot?

Nem.

Nincs egyetlen olyan univerzális PSA-határérték, amely alatt teljes bizonyossággal kizárható, felette pedig biztosan igazolható lenne a prosztatarák.

Emelkedett PSA esetén ezért nem automatikusan daganatdiagnózis születik. Szükség lehet ismételt PSA-vizsgálatra, további laboratóriumi kockázatbecslésre, prosztata-MRI-re vagy megfelelő indikáció esetén szövettani mintavételre.

Szabad és összes PSA

Bizonyos klinikai helyzetekben az összes PSA mellett a szabad PSA is meghatározható.

A szabad és összes PSA aránya további információt nyújthat a prosztatarák kockázatának megítéléséhez, különösen meghatározott PSA-tartományokban.

Ez azonban szintén nem önálló diagnosztikai vizsgálat.

CEA

A CEA (carcinoembryonic antigen) többféle daganat esetén emelkedhet.

Kiemelt szerepe van például ismert vastag- és végbéldaganatok követésében, a kezelés hatásának ellenőrzésében és a kiújulás értékelésében.

A CEA általános rákszűrésre nem alkalmas.

Értékét jóindulatú betegségek és a dohányzás is befolyásolhatják.

AFP

Az AFP (alfa-fetoprotein) bizonyos májdaganatok és csírasejtes daganatok esetén használható tumormarkerként.

A klinikai helyzettől függően szerepet kaphat:

• a diagnosztikai folyamatban;
• a betegség kiterjedésének és prognózisának értékelésében;
• valamint a kezelés eredményének követésében.

Az AFP emelkedése sem kizárólag rosszindulatú betegségekben fordul elő.

CA 15-3

A CA 15-3 elsősorban ismert emlődaganat követésében használható.

Segíthet annak értékelésében, hogyan reagál a betegség a kezelésre, illetve bizonyos esetekben a kiújulás vagy áttétes betegség követésében.

Panaszmentes nők emlőrákszűrésére nem alkalmas, és nem helyettesíti a mammográfiát vagy az egyéb indokolt emlődiagnosztikai vizsgálatokat.

CA 19-9

A CA 19-9 leginkább hasnyálmirigy-, epeúti és bizonyos más emésztőrendszeri daganatokkal kapcsolatban alkalmazott marker.

Szerepe lehet például ismert betegség kezelésének követésében.

Emelkedett érték ugyanakkor jóindulatú betegségekben – például egyes epeúti vagy hasnyálmirigy-gyulladásos állapotokban – is előfordulhat.

Önmagában ezért a CA 19-9 sem alkalmas daganat diagnosztizálására vagy általános szűrésre.

Hogyan történik a tumormarker vizsgálat?

A vérből meghatározható tumormarkerek vizsgálatához vénás vérvétel szükséges.

A mintát laboratóriumban elemzik, majd az eredményt az adott markerhez és klinikai helyzethez tartozó referencia- vagy döntési értékek alapján értékelik.

Fontos, hogy a különböző laboratóriumi módszerek referenciaértékei eltérhetnek, ezért az eredményt mindig a leleten feltüntetett tartomány és a klinikai helyzet alapján kell értelmezni.

Kell éhgyomorra érkezni tumormarker-vizsgálatra?

Számos tumormarker meghatározása önmagában nem igényel éhgyomri vérvételt.

Ha azonban a tumormarkerekkel együtt más laboratóriumi vizsgálatok is történnek, azok miatt szükség lehet éhgyomorra érkezni.

Egyes markereknél speciális előkészületi szempontok is lehetnek. PSA-vizsgálat előtt például bizonyos állapotok és tevékenységek átmenetileg befolyásolhatják az eredményt.

Ezért a vérvétel előtt érdemes követni az adott vizsgálathoz kapott előkészítési tájékoztatót.

Mi történik, ha magas a tumormarker?

Egy emelkedett eredmény nem jelenti automatikusan daganatos betegség fennállását.

A következő lépést mindig az adott marker, az eltérés mértéke, a panaszok és a klinikai előzmények határozzák meg.

Szükség lehet például:

• ismételt laborvizsgálatra;
• szakorvosi vizsgálatra;
• ultrahangra;
• CT- vagy MR-vizsgálatra;
• endoszkópos vizsgálatra;
• vagy indokolt esetben szövettani mintavételre.

A diagnózist nem a tumormarker önmagában, hanem a teljes kivizsgálás eredménye alapján lehet felállítani.

Mit jelent, ha minden tumormarker normális?

A normál eredmények önmagukban nem zárják ki a daganatos betegséget.

Nem minden daganat termel mérhető mennyiségben vérből kimutatható tumormarkert, és a betegség korai szakaszában a marker értéke is normális lehet.

Ezért tartós vagy gyanús tünetek esetén normál tumormarker-lelet mellett is szükség lehet további kivizsgálásra.

Érdemes saját kérésre tumormarker-csomagot csináltatni?

Panaszmentes embernél, orvosi indikáció nélkül elvégzett széles tumormarker-panel általában nem helyettesíti a bizonyított daganatszűrő vizsgálatokat.

Egy enyhén emelkedett, nem specifikus eredmény szükségtelen aggodalomhoz és további vizsgálatokhoz vezethet, míg a normál eredmény téves biztonságérzetet adhat.

Ezért célszerű a vizsgálatokat célzottan, az életkor, a nem, a panaszok, a családi előzmények és az egyéni kockázat alapján megválasztani.

Tumormarker vizsgálatok a Budai Magánklinikán

A Budai Magánklinika laboratóriumi vizsgálatai között több tumormarker meghatározása is elérhető.

A megfelelő vizsgálat kiválasztását az egyéni panaszok, a kórelőzmény és a korábbi leletek alapján érdemes megtervezni.

A laboreredményt szükség esetén nőgyógyászati, urológiai vagy más szakorvosi konzultáció egészítheti ki.

Ha a tumormarker eredménye vagy más vizsgálat további kivizsgálást indokol, a következő diagnosztikai lépést a klinikai helyzet alapján szakorvos határozhatja meg.

Gyakori kérdések

A magas tumormarker azt jelenti, hogy daganatom van?

Nem. Számos jóindulatú betegség és más állapot okozhat emelkedett értéket. A tumormarker eredménye önmagában nem alkalmas daganat diagnosztizálására.

A normál tumormarker kizárja a rákot?

Nem. Bizonyos daganatok mellett a tumormarker értéke normális maradhat, különösen a betegség korai szakaszában.

Lehet tumormarker-vizsgálattal általános rákszűrést végezni?

A legtöbb tumormarker erre nem alkalmas. A daganatszűrés megfelelő módszere az adott daganattípustól és az egyéni kockázattól függ.

Mit jelent a magas CA-125?

A magas CA-125 petefészekdaganat mellett számos jóindulatú állapotban is előfordulhat, például endometriózis vagy kismedencei gyulladás esetén. Az eredményt nőgyógyászati és képalkotó vizsgálatokkal együtt kell értékelni.

Mi a különbség a HE4 és a ROMA index között?

A HE4 egy laboratóriumban mérhető marker. A ROMA ezzel szemben egy számított algoritmus, amely a HE4 és CA-125 értékét, valamint a menopauzális státuszt használja fel a kockázati kategorizáláshoz.

A ROMA index kimutatja a petefészekrákot?

Nem. A ROMA nem diagnosztikai teszt és nem általános szűrővizsgálat. Ismert adnexális képlet esetén segítheti a rosszindulatúsági kockázat értékelését a klinikai és képalkotó vizsgálatok mellett.

A magas PSA prosztatarákot jelent?

Nem feltétlenül. Jóindulatú prosztata-megnagyobbodás, prosztatagyulladás és más állapotok is emelhetik a PSA-t. Emelkedett eredmény esetén urológiai értékelés és szükség szerint további vizsgálatok indokoltak.

Összefoglalás

A tumormarker vizsgálatok fontos kiegészítő szerepet tölthetnek be bizonyos daganatos betegségek kivizsgálásában és követésében.

A CA-125 és HE4 meghatározása, illetve a ROMA index meghatározott petefészek- vagy adnexális képletek kockázatbecslésében nyújthat segítséget. A PSA-nak a prosztatabetegségek kivizsgálása, a prosztatarák kockázatbecslése és követése során lehet szerepe. Más markerek – például a CEA, AFP, CA 15-3 és CA 19-9 – meghatározott daganattípusok esetén nyújthatnak kiegészítő információt.

Egyetlen tumormarker sem értelmezhető önmagában. Az emelkedett érték nem bizonyítja, a normál eredmény pedig nem zárja ki automatikusan a daganatos betegséget.

Ezért a tumormarker-vizsgálatokat célzottan, megfelelő orvosi indikáció alapján, a teljes klinikai kép részeként célszerű alkalmazni.