A vércsoport-meghatározás és ellenanyagszűrés számos élethelyzetben fontos laboratóriumi vizsgálat. Kiemelt szerepe van vérátömlesztés előtt, a várandósgondozás során, bizonyos műtétek előkészítésekor, valamint egyes transzplantációs eljárások kapcsán.

A vércsoportot a vörösvérsejtek felszínén található antigének határozzák meg. A legismertebb az AB0- és az Rh-vércsoportrendszer, de ezeken kívül számos további, transzfúziós és várandóssági szempontból jelentős vörösvérsejt-antigén létezik.

Az ellenanyagszűrés ezzel szemben azt vizsgálja, hogy a vérplazmában jelen vannak-e olyan, vörösvérsejt-antigének ellen irányuló irreguláris ellenanyagok, amelyek vérátömlesztés során vagy várandósság alatt klinikai jelentőséggel bírhatnak.

A Budai Magánklinikán elérhető laboratóriumi vizsgálatok segítséget nyújthatnak a vércsoport meghatározásában és a vörösvérsejt-ellenes antitestek szűrésében.

Miért fontos ismerni a vércsoportját?

A vércsoport-meghatározás leggyakrabban olyan helyzetekben szükséges, amikor vérkészítmény adására kerülhet sor, vagy immunhematológiai szempontból fontos a vércsoport ismerete.

Ilyen lehet például:

• vérátömlesztés előtti kivizsgálás;
• bizonyos műtétek előkészítése;
• várandósság;
• szerv- vagy hematopoetikus őssejt-transzplantáció;
• véradás;
• illetve más speciális orvosi helyzetek.

A megfelelő vércsoport-meghatározás a biztonságos transzfúzió egyik alapvető feltétele.

AB0-inkompatibilis vörösvérsejt-készítmény beadása súlyos, akár életveszélyes akut hemolitikus transzfúziós reakciót okozhat. Ezért transzfúzió előtt szigorú immunhematológiai és betegazonosítási szabályokat alkalmaznak.

Milyen vércsoport-rendszerek léteznek?

Az emberi vörösvérsejtek felszínén számos különböző vércsoport-antigén található.

A mindennapi gyakorlatban legismertebb az AB0- és az Rh-vércsoportrendszer, de ezeken kívül számos további rendszernek lehet transzfúziós vagy várandóssági jelentősége.

AB0-vércsoportrendszer

Az AB0-rendszer alapján négy fő vércsoport különíthető el:

• A;
• B;
• AB;
• 
  

A besorolást alapvetően az határozza meg, hogy a vörösvérsejtek felszínén jelen van-e A- és/vagy B-antigén.

A vérplazmában ezzel összefüggésben természetes anti-A és/vagy anti-B ellenanyagok is jelen lehetnek.

Ez az egyik oka annak, hogy az AB0-kompatibilitásnak kiemelt jelentősége van vérátömlesztés során.

Rh-vércsoportrendszer

Az Rh-rendszer összetettebb annál, mint amit a hétköznapi „pozitív” és „negatív” megjelölés sugall.

Amikor egy vércsoportot például A+ vagy 0− formában adnak meg, a pozitív vagy negatív jelölés rendszerint az RhD-antigén jelenlétére vagy hiányára utal.

Ha a D-antigén jelen van, az illető RhD-pozitív.

Ha nem mutatható ki, RhD-negatív.

A vércsoport eredménye így például:

• A RhD-pozitív;
• A RhD-negatív;
• B RhD-pozitív;
• B RhD-negatív;
• AB RhD-pozitív;
• AB RhD-negatív;
• 0 RhD-pozitív;
• 0 RhD-negatív

lehet.

Az Rh-rendszerben ugyanakkor a D mellett további antigének is léteznek.

Mit jelent az ellenanyagszűrés?

Az ellenanyagszűrés – más néven irreguláris ellenanyagszűrés – során azt vizsgálják, hogy a páciens plazmájában jelen vannak-e klinikailag jelentős, vörösvérsejt-antigének ellen irányuló ellenanyagok.

Ezek egy része kialakulhat például:

• korábbi vérátömlesztést követően;
• terhesség során;
• korábbi terhesség következtében.

Az AB0- és RhD-rendszeren kívül ugyanis számos olyan vörösvérsejt-antigén létezik, amely ellen ellenanyag termelődhet.

Ezek jelenléte befolyásolhatja, hogy vérátömlesztés esetén milyen vörösvérsejt-készítmény választható biztonságosan.

Mi történik, ha pozitív az ellenanyagszűrés?

A pozitív ellenanyagszűrés nem jelenti automatikusan azt, hogy betegség áll fenn.

Ilyenkor további immunhematológiai vizsgálatok válhatnak szükségessé annak megállapítására, hogy:

• pontosan milyen ellenanyag van jelen;
• klinikailag jelentős-e;
• milyen antigént hordozó vörösvérsejtekkel reagál;
• vérátömlesztés esetén milyen vérkészítmény választható;
• várandósság esetén jelenthet-e kockázatot a magzatra nézve.

Bizonyos ellenanyagok esetén speciális transzfúziológiai vagy várandósgondozási követésre lehet szükség.

Miért fontos a vércsoport-meghatározás várandósság alatt?

A vércsoport és az ellenanyagszűrés a várandósgondozás fontos laboratóriumi vizsgálatai közé tartozik.

Ennek egyik célja az anya AB0- és RhD-vércsoportjának meghatározása, valamint annak ellenőrzése, hogy jelen van-e klinikailag jelentős vörösvérsejt-ellenes ellenanyag.

Különösen ismert helyzet az, amikor az anya RhD-negatív, a magzat pedig RhD-pozitív.

Önmagában ez még nem jelent betegséget.

Probléma akkor alakulhat ki, ha magzati RhD-pozitív vörösvérsejtek kerülnek az anya keringésébe, és az anya immunrendszere ennek következtében anti-D ellenanyagot kezd termelni.

Ezt nevezzük RhD-alloimmunizációnak vagy szenzitizációnak.

Miért jelenthet problémát az anyai ellenanyag a magzat számára?

Bizonyos anyai IgG típusú vörösvérsejt-ellenes ellenanyagok átjuthatnak a méhlepényen.

Ha az ellenanyag olyan vörösvérsejt-antigén ellen irányul, amelyet a magzat örökölt, az anyai ellenanyagok károsíthatják a magzat vörösvérsejtjeit.

Ennek következtében kialakulhat a magzat és az újszülött hemolitikus betegsége (HDFN).

A betegség súlyossága jelentősen változhat: enyhe újszülöttkori eltéréstől súlyos magzati vérszegénységig terjedhet.

Nem kizárólag az anti-D ellenanyag lehet klinikailag jelentős. Más vörösvérsejt-ellenes antitestek is befolyásolhatják a várandósság gondozását.

Mi az anti-D profilaxis?

RhD-negatív, még nem immunizálódott várandósoknál megfelelő klinikai helyzetekben anti-D immunglobulin adható.

Ennek célja, hogy csökkentse annak esélyét, hogy az anya saját immunrendszere anti-D ellenanyagot termeljen a magzati RhD-pozitív vörösvérsejtekkel szemben.

Anti-D profilaxisra a várandósság meghatározott időpontjában, szülés után, illetve bizonyos potenciálisan szenzitizáló eseményeket követően is szükség lehet az aktuális szakmai protokoll szerint.

Ha azonban az anya már valódi immun anti-D ellenanyagot termel, az anti-D profilaxis nem képes a már kialakult immunizációt megszüntetni. Ilyenkor speciális várandósgondozás válhat szükségessé.

Mikor történik ellenanyagszűrés várandósság alatt?

A várandósgondozás kezdetén meghatározzák az anya vércsoportját és RhD-státuszát, valamint vörösvérsejt-ellenes antitestek irányában is történik szűrés.

A terhesség későbbi szakaszában ismételt ellenanyagszűrésre is sor kerülhet a várandósgondozási protokollnak és az egyéni eredményeknek megfelelően.

Ha klinikailag jelentős ellenanyagot mutatnak ki, további vizsgálatok és szorosabb ellenőrzés válhat szükségessé.

Vannak más vércsoportok is az AB0 és Rh mellett?

Igen.

Az AB0- és Rh-rendszer mellett számos további vércsoportrendszert ismerünk.

Transzfúziós vagy várandóssági szempontból jelentős antigének találhatók például a következő rendszerekben:

• Kell;
• Kidd;
• Duffy;
• MNS;
• Lutheran;
• Lewis.

Nem minden vércsoport-antigén és nem minden ellenanyag rendelkezik azonos klinikai jelentőséggel.

Ha az ellenanyagszűrés pozitív, a laboratóriumi vizsgálat célja ezért nemcsak az ellenanyag jelenlétének igazolása, hanem annak pontos azonosítása is.

Hogyan történik a vércsoport-meghatározás?

A vizsgálat vénás vérvétellel történik.

A vércsoport-meghatározáshoz általában nem szükséges éhgyomorra érkezni.

A laboratóriumi vizsgálat során az indikációtól függően meghatározható:

• az AB0-vércsoport;
• az RhD-tulajdonság;
• szükség esetén további vörösvérsejt-antigének;
• valamint elvégezhető az irreguláris ellenanyagszűrés.

Fontos, hogy a vércsoport-meghatározás és az ellenanyagszűrés két különböző információt szolgáltat, ezért az egyik nem helyettesíti automatikusan a másikat.

Kell éhgyomorra érkezni?

A vércsoport-meghatározás és ellenanyagszűrés önmagában általában nem igényel éhgyomri vérvételt.

Ha azonban ugyanabból a vérvételből más, éhgyomri mintát igénylő laborvizsgálatokat is végeznek, azokra külön előkészítési szabályok vonatkozhatnak.

Mikor lehet szükség vércsoport-meghatározásra és ellenanyagszűrésre?

A vizsgálatok többek között az alábbi helyzetekben válhatnak szükségessé:

• vérátömlesztés előtt;
• bizonyos műtétek előkészítésekor;
• várandósság során;
• transzplantációs kivizsgálás részeként;
• korábbi transzfúziós előzmények esetén;
• korábban kimutatott vörösvérsejt-ellenes ellenanyag esetén;
• illetve más, kezelőorvos által meghatározott klinikai helyzetben.

A szükséges vizsgálatok pontos körét mindig az adott klinikai helyzet határozza meg.

Elég egy korábbi vércsoportlelet?

Nem minden esetben.

Bár az AB0- és RhD-vércsoport alapvetően genetikailag meghatározott tulajdonság, transzfúzió vagy műtét előtt a betegbiztonsági szabályok miatt szükség lehet új vérmintából végzett vércsoportszerológiai vizsgálatra.

Ennek egyik oka, hogy az ellenanyagstátusz idővel megváltozhat.

Korábbi negatív ellenanyagszűrés után később is kialakulhat klinikailag jelentős vörösvérsejt-ellenes ellenanyag, például terhességet vagy vérátömlesztést követően.

Ezért egy régi vércsoportlelet nem minden klinikai helyzetben helyettesíti az aktuálisan előírt vércsoportszerológiai vizsgálatot.

Meddig érvényes az ellenanyagszűrés eredménye?

Erre nincs minden élethelyzetben alkalmazható, egyetlen általános időtartam.

Transzfúzió vagy műtét előtt az elfogadható vérminta időtartamát az aktuális transzfúziós szabályok, valamint a páciens előzményei határozzák meg.

Különösen fontos lehet:

• a közelmúltbeli vérátömlesztés;
• a várandósság;
• korábbi ellenanyag kimutatása;
• valamint az aktuális klinikai helyzet.

Ezért műtét vagy tervezett transzfúzió előtt mindig az ellátó intézmény által meghatározott időpontban célszerű elvégeztetni a vizsgálatot.

Mi történik, ha ritka vagy szokatlan ellenanyagot találnak?

Ha az ellenanyagszűrés pozitív, további immunhematológiai vizsgálatokra lehet szükség.

A cél annak pontos meghatározása, hogy:

• milyen ellenanyag van jelen;
• klinikailag jelentős-e;
• milyen vörösvérsejt-készítmény adható biztonságosan;
• várandósság esetén jelenthet-e kockázatot a magzatra.

Összetett vagy ritka esetekben referencia- vagy speciális immunhematológiai laboratórium bevonása is szükségessé válhat.

Megváltozhat a vércsoport?

A vércsoport alapvetően öröklött, genetikailag meghatározott tulajdonság, ezért hétköznapi körülmények között nem változik meg.

Bizonyos ritka, speciális orvosi helyzetekben azonban a laboratóriumban kimutatható vércsoportjellemzők módosulhatnak.

Ilyen lehet például az allogén hematopoetikus őssejt-transzplantáció, amikor a vérképző rendszer donor eredetűvé válhat.

A mindennapi betegellátás szempontjából azonban a vércsoportot alapvetően stabil tulajdonságnak tekintjük.

Vércsoport-meghatározás és ellenanyagszűrés a Budai Magánklinikán

A Budai Magánklinikán laboratóriumi vizsgálatok keretében elérhető a vércsoport-meghatározás és az ellenanyagszűrés.

A vizsgálatra többek között várandósság, műtéti előkészítés, korábbi transzfúziós előzmény vagy egyéb orvosi indikáció alapján lehet szükség.

A vérvételhez önmagában általában nem szükséges éhgyomorra érkezni.

A lelet értelmezésekor mindig figyelembe kell venni az adott klinikai helyzetet. Pozitív ellenanyagszűrés, várandósság, tervezett műtét vagy korábbi transzfúzió esetén különösen fontos a kezelőorvosi, illetve szükség esetén transzfúziológiai értékelés.

Gyakori kérdések

Ugyanaz a vércsoport-meghatározás és az ellenanyagszűrés?

Nem. A vércsoport-meghatározás többek között az AB0- és RhD-tulajdonságot határozza meg. Az ellenanyagszűrés ezzel szemben azt vizsgálja, vannak-e a plazmában klinikailag jelentős, vörösvérsejt-antigének ellen irányuló irreguláris ellenanyagok.

Kell éhgyomorra menni vércsoport-meghatározásra?

Önmagában a vércsoport-meghatározás és az ellenanyagszűrés általában nem igényel éhgyomri vérvételt.

Mi történik, ha pozitív az ellenanyagszűrés?

Pozitív eredmény esetén további vizsgálatokkal meghatározzák az ellenanyag típusát és klinikai jelentőségét. Ez különösen fontos lehet vérátömlesztés vagy várandósság esetén.

RhD-negatív vércsoport veszélyes várandósság alatt?

Önmagában az RhD-negatív vércsoport nem betegség és nem jelent automatikusan problémát. Ha azonban a magzat RhD-pozitív, fennállhat az anyai immunizáció lehetősége. Megfelelő anti-D profilaxissal az anti-D immunizáció sok esetben megelőzhető.

Elég, ha tudom a vércsoportomat egy korábbi vizsgálatból?

Nem feltétlenül. Műtét vagy transzfúzió előtt az aktuális betegbiztonsági és transzfúziós szabályok miatt új vérmintából végzett vizsgálatra is szükség lehet.

Megváltozhat az ellenanyagszűrés eredménye?

Igen. Korábban negatív ellenanyagszűrés után is kialakulhat vörösvérsejt-ellenes ellenanyag, például vérátömlesztést vagy terhességet követően.

Összegzés

A vércsoport-meghatározás és ellenanyagszűrés fontos szerepet játszik a biztonságos betegellátásban.

A vércsoport-meghatározás segítségével többek között az AB0- és RhD-tulajdonság határozható meg, míg az ellenanyagszűrés a klinikailag jelentős vörösvérsejt-ellenes antitestek felismerését szolgálja.

A vizsgálatok különösen fontosak lehetnek vérátömlesztés, bizonyos műtétek és várandósság során.

Bár a vércsoport alapvetően stabil, genetikailag meghatározott tulajdonság, az ellenanyagstátusz idővel változhat. Emiatt bizonyos klinikai helyzetekben egy korábbi lelet mellett is szükség lehet új vérmintából végzett vizsgálatra.