A várandósgondozás célja az édesanya egészségének megőrzése, a magzat fejlődésének nyomon követése, valamint a várandósság során esetlegesen kialakuló eltérések és szövődmények időben történő felismerése.

A gondozás azonban nemcsak vizsgálatok sorozatát jelenti. Fontos része a várandós tájékoztatása, támogatása, valamint a szülésre, a gyermekágyas időszakra, a szoptatásra és az újszülött gondozására történő felkészítés is.

A várandósgondozás menete részben minden kismamánál hasonló, ugyanakkor az ellenőrzések gyakorisága és a szükséges kiegészítő vizsgálatok az anya és a magzat egyéni kockázati tényezőitől is függnek.

Mikor kezdődik a várandósgondozás?

Pozitív terhességi teszt után érdemes időpontot kérni szülész-nőgyógyászati vizsgálatra.

Magyarországon a várandósgondozás hivatalosan akkor kezdődik, amikor a szülész-nőgyógyász megállapítja a méhen belüli várandósságot, elvégzi a rizikóbesorolást, és erről igazolást ad.

Az első nőgyógyászati vizsgálatra gyakran a várandósság 6–8. hete körül kerül sor. Ekkor hüvelyi ultrahanggal általában már megítélhető a terhesség elhelyezkedése, és a terhességi kortól függően az embrió, illetve annak szívműködése is láthatóvá válhat.

Panasz esetén azonban nem érdemes a 6–8. hétig várni.

Pozitív terhességi teszt mellett jelentkező vérzés, erős vagy egyoldali hasi fájdalom, szédülés, ájulás vagy más aggasztó tünet esetén mielőbbi orvosi vizsgálat szükséges.

Hogyan történik a várandósság megállapítása?

A várandósság felismerésében és megállapításában több vizsgálatnak is szerepe lehet.

Terhességi teszt

Az otthoni terhességi tesztek a vizeletben található hCG hormont mutatják ki.

A menstruáció várható időpontja körül vagy annak elmaradása után végzett teszt már jelezheti a terhességet.

A pozitív otthoni terhességi teszt azonban önmagában nem mutatja meg, hogy a terhesség hol helyezkedik el, illetve megfelelően fejlődik-e.

Vérből végzett hCG-vizsgálat

Bizonyos esetekben szükség lehet a vér hCG-koncentrációjának meghatározására.

A kvantitatív hCG-vizsgálat elsősorban akkor lehet hasznos, ha a korai terhesség fejlődésének megítélése bizonytalan, vérzés vagy fájdalom jelentkezik, illetve az ultrahangvizsgálat eredményével együtt további információra van szükség.

Rutinszerűen azonban nem szükséges minden panaszmentes várandósnál sorozatos hCG-vizsgálatot végezni.

Korai terhességi ultrahang

A korai várandósság során végzett hüvelyi ultrahang segítségével a terhességi kortól függően vizsgálható:

• a petezsák;
• a terhesség méhen belüli elhelyezkedése;
• a szikhólyag;
• az embrió;
• az embrió szívműködése;
• a terhességi kor.

Nagyon korai terhességben előfordulhat, hogy az ultrahang még nem ad végleges választ. Ilyenkor kontroll ultrahangra és bizonyos esetekben ismételt hCG-meghatározásra lehet szükség.

Mi történik az első várandósgondozási vizsgálaton?

Az első vizsgálat során a szülész-nőgyógyász részletesen áttekinti a kismama egészségi állapotát és előzményeit.

Ennek része lehet:

• korábbi betegségek áttekintése;
• korábbi terhességek és szülések megbeszélése;
• korábbi vetélések vagy terhességi szövődmények áttekintése;
• családi kórelőzmény;
• rendszeresen szedett gyógyszerek áttekintése;
• testsúly és vérnyomás ellenőrzése;
• a várandósság korának meghatározása;
• a szülés várható időpontjának meghatározása;
• rizikóbesorolás.

A gyógyszerek áttekintése különösen fontos, mert egyes készítmények alkalmazását várandósság alatt módosítani kellhet.

A rendszeresen szedett gyógyszereket ugyanakkor nem szabad önállóan elhagyni. Erről mindig az illetékes orvossal kell egyeztetni.

Alacsony vagy magas kockázatú várandósság

A várandósgondozás elején megtörténik a terhesség rizikóbesorolása.

Alacsony rizikójú várandósságról beszélünk, ha az anya előzményeiben és aktuális állapotában nincs olyan tényező, amely szakorvosi megítélés szerint az anya vagy a magzat egészségét hátrányosan befolyásolhatja.

Magas rizikójú várandósság esetén fokozott szakorvosi ellenőrzés szükséges.

A magasabb kockázat hátterében állhat például:

• bizonyos anyai alapbetegség;
• korábbi terhességi szövődmény;
• iker- vagy többes terhesség;
• magzati eltérés;
• terhességi magas vérnyomás;
• terhességi cukorbetegség;
• vagy más, egyénileg értékelendő körülmény.

A rizikóbesorolás a várandósság során változhat is.

Kik vesznek részt a várandósgondozásban?

Magyarországon a várandósgondozás több szakember együttműködésén alapul.

Részt vesz benne:

• a szülész-nőgyógyász;
• a területi védőnő;
• a háziorvos;
• és megfelelő esetben a szülésznő.

Alacsony rizikójú várandósság gondozását a vonatkozó feltételek mellett szülész-nőgyógyász vagy szülésznő végezheti.

Magas rizikójú várandósság gondozását szülész-nőgyógyász szakorvos végzi.

Szükség esetén más szakemberek – például diabetológus, kardiológus, hematológus, endokrinológus vagy genetikus – is bekapcsolódhatnak az ellátásba.

Várandósgondozás menete trimeszterenként

A várandósságot három trimeszterre osztjuk. Mindhárom időszakhoz meghatározott vizsgálatok kapcsolódnak.

Az alábbi időpontok a magyarországi várandósgondozás általános menetét mutatják be. Egyéni kockázat vagy eltérés esetén ennél gyakoribb ellenőrzésre és további vizsgálatokra lehet szükség.

Első trimeszter vizsgálatai – 1–12. hét

Az első trimeszterben történik a várandósság megállapítása, a rizikóbesorolás és az alapvető vizsgálatok jelentős része.

Első trimeszteri laborvizsgálatok

A várandósgondozás részeként laboratóriumi vizsgálatok történnek.

Ezek közé tartozik többek között:

• teljes vérkép;
• vércukor;
• vesefunkció bizonyos paraméterei;
• májfunkció bizonyos paraméterei;
• vizeletvizsgálat;
• vércsoport-meghatározás;
• vörösvértest-ellenanyagszűrés;
• HBsAg-szűrés;
• szifilisz szűrése.

Az előzmények és az egyéni kockázatok alapján további vizsgálatokra is szükség lehet.

Első trimeszteri ultrahang – 11–13. hét

A várandósgondozás fontos része az első trimeszteri ultrahang-szűrővizsgálat, amelyre a 11–13. hét között kerül sor.

Ennek során többek között ellenőrzik:

• a magzat fejlődését;
• a terhességi kort;
• az anatómiai fejlődés több elemét;
• a tarkóredő vastagságát;
• valamint egyéb, kromoszóma-rendellenességek kockázatbecslésében használható ultrahangjeleket.

Az ultrahang szűrővizsgálat, ezért nem képes valamennyi fejlődési vagy genetikai eltérés kizárására.

Kombinált teszt

A kombinált teszt az első trimeszterben végezhető kromoszóma-rendellenességi szűrővizsgálat.

Az ultrahangos markerek mellett anyai vérből meghatározott biokémiai értékeket, valamint egyéb kockázati tényezőket vesz figyelembe.

A vizsgálat kockázatbecslést ad, tehát nem diagnosztikai vizsgálat.

NIPT

A NIPT – non-invazív prenatális teszt – az anya vérében található, placentából származó szabad DNS-fragmentumok elemzésén alapuló szűrővizsgálat.

Bizonyos kromoszóma-rendellenességek tekintetében nagy érzékenységű szűrést tesz lehetővé.

A NIPT ugyanakkor szintén szűrővizsgálat, nem diagnosztikai teszt.

Pozitív vagy magas kockázatú eredmény esetén genetikai tanácsadás és diagnosztikus vizsgálat válhat szükségessé.

A NIPT nem helyettesíti a megfelelő időpontban végzett magzati ultrahangvizsgálatokat.

Genetikai tanácsadás

Genetikai tanácsadásra életkor, családi vagy egyéni előzmény, ultrahangos eltérés, illetve genetikai szűrővizsgálat eredménye alapján lehet szükség.

A tanácsadás során a szakember segít értelmezni az egyéni kockázatot és a rendelkezésre álló további vizsgálati lehetőségeket.

Fogorvosi és általános állapotfelmérés

A várandósgondozás részeként fogorvosi vizsgálatra is sor kerül.

Az első trimeszterben az általános egészségi állapot felmérése és szükség szerint belgyógyászati vizsgálat is történik.

Második trimeszter vizsgálatai – 13–27. hét

A második trimeszterben a magzat részletes anatómiai vizsgálata és az anyai állapot további követése kerül előtérbe.

Második trimeszteri ultrahang – 18–22. hét

A 18–22. hét között végzett ultrahang-szűrővizsgálat során részletesen áttekintik a magzat anatómiai fejlődését.

Vizsgálják többek között:

• a koponya és az agy egyes struktúráit;
• az arcot;
• a gerincet;
• a mellkast;
• a szívet;
• a hasfalat és a hasi szerveket;
• a végtagokat;
• a méhlepény helyzetét;
• a magzatvíz mennyiségét.

Az ultrahang részletessége ellenére nem minden fejlődési rendellenesség mutatható ki prenatálisan.

Terheléses vércukorvizsgálat – 24–28. hét

A 24–28. terhességi hét között történik a terhességi cukorbetegség szűrésére szolgáló orális glükóztolerancia-teszt, vagyis OGTT.

A vizsgálat során éhomi vércukormérés után a várandós 75 gramm glükózt fogyaszt el, majd meghatározott időpontban ismételt vércukormérés történik.

Bizonyos magas kockázatú várandósoknál ennél korábban is szükség lehet a szénhidrátanyagcsere vizsgálatára.

Vérkép és vizeletvizsgálat

A 24–28. hét között ismételt teljes vérkép és vizeletvizsgálat is része a várandósgondozásnak.

A vérkép segítségével többek között a terhesség során kialakuló vérszegénység is felismerhető.

Harmadik trimeszter vizsgálatai – 28. héttől

A harmadik trimeszterben egyre nagyobb hangsúly kerül a magzat növekedésének, a méhlepény és a magzatvíz állapotának, valamint az anya egészségi állapotának követésére.

Harmadik trimeszteri ultrahang – 30–32. hét

A 30–32. hét között végzett ultrahang-szűrővizsgálat során többek között vizsgálják:

• a magzat növekedését;
• a magzati biometriai adatokat;
• a magzatvíz mennyiségét;
• a méhlepény helyzetét;
• valamint a terhesség szempontjából fontos egyéb ultrahangos paramétereket.

Indokolt esetben Doppler-vizsgálat is történhet a magzati és lepényi keringés megítélésére.

Harmadik trimeszteri laborvizsgálatok

A várandósság utolsó szakaszában ismételt laborvizsgálatok történnek.

A 36–37. hét környékén teljes vérkép és vizeletvizsgálat is esedékes.

Az anya vércsoportjától, ellenanyag-státuszától és egyéni kockázataitól függően további ellenőrzésekre is szükség lehet.

GBS-szűrés

A várandósság vége felé sor kerülhet a B csoportú Streptococcus (GBS) hordozás vizsgálatára.

A pozitív eredmény nem jelenti azt, hogy az anya vagy a magzat beteg. Az eredmény elsősorban a szülés alatti antibiotikum-kezelés szükségességének megítélésében fontos.

CTG – magzati szívhang-monitorozás

A várandósság utolsó heteiben CTG-vizsgálattal követhető a magzati szívműködés.

A CTG a magzati szívfrekvenciát és a méhtevékenységet rögzíti, és ezek együttes értékelésével ad információt a magzat aktuális állapotáról.

A vizsgálatok gyakorisága a terhességi kortól, az intézményi protokolltól és az egyéni kockázattól függhet.

Mi történik egy várandósgondozási kontrollon?

A kontrollvizsgálatok pontos tartalma a terhességi kortól és az egyéni állapottól függ.

A gondozás során rendszeresen ellenőrizhető:

• az anya vérnyomása;
• testsúlya;
• pulzusa;
• vizelete;
• a terhesség fejlődése;
• a magzati szívműködés;
• a terhességgel kapcsolatos panaszok.

Különös figyelmet kap a magas vérnyomás, a terhességi cukorbetegség, a vérszegénység és más terhességi szövődmények felismerése.

Miért fontosak az ultrahangvizsgálatok?

Az ultrahangvizsgálatok a várandósgondozás menetének fontos részei.

Segítségükkel a terhességi kortól függően értékelhető:

• a magzat fejlődése és növekedése;
• a magzati anatómia;
• a méhlepény helyzete;
• a magzatvíz mennyisége;
• a magzat fekvése;
• szükség esetén a magzati és lepényi keringés.

Az ultrahang nem használ ionizáló sugárzást.

A diagnosztikai ultrahangot ugyanakkor orvosi indikáció alapján és megfelelő szakmai elvek szerint célszerű alkalmazni.

Milyen kiegészítő vizsgálatokra lehet szükség?

Nem minden várandósnak van szüksége ugyanazokra a kiegészítő vizsgálatokra.

Az életkor, az előzmények, az anya betegségei vagy a korábbi vizsgálatok eredménye alapján szóba jöhet például:

• genetikai tanácsadás;
• NIPT;
• magzati szívultrahang;
• további célzott ultrahangvizsgálat;
• diabetológiai kivizsgálás;
• kardiológiai vizsgálat;
• endokrinológiai vizsgálat;
• hematológiai vizsgálat;
• invazív genetikai diagnosztika.

Chorionboholy-biopszia és amniocentézis

A chorionboholy-biopszia (CVS) és az amniocentézis invazív diagnosztikai vizsgálatok.

Ezekre nem rutinszerűen kerül sor minden várandósságban.

Indokolt esetben – például magas genetikai kockázat vagy bizonyos szűrővizsgálati eredmények után – genetikai tanácsadást követően merülhet fel elvégzésük.

Állami vagy magán várandósgondozás

Magyarországon a várandósgondozás történhet állami ellátás keretében, magánrendelésen, illetve a két rendszer kombinációjával.

A várandósgondozás azonban magánellátás választása esetén sem kizárólag a magán nőgyógyászati kontrollokból áll.

A védőnői gondozásnak és a várandósgondozási dokumentációnak továbbra is fontos szerepe van.

Érdemes már a terhesség elején tisztázni:

• hol történnek a nőgyógyászati kontrollok;
• hol végzik az ultrahang-szűrővizsgálatokat;
• hol történnek a laborvizsgálatok;
• melyik intézményben tervezik a szülést;
• és milyen dokumentumokat kell az egyes vizsgálatokra magával vinni.

Életmód a várandósság alatt

A megfelelő életmód az egészséges várandósság fontos része.

Általánosságban javasolt:

• változatos és kiegyensúlyozott étrend;
• megfelelő folyadékbevitel;
• rendszeres, a várandóssághoz és az egyéni állapothoz igazított testmozgás;
• dohányzás kerülése;
• alkoholfogyasztás kerülése;
• megfelelő pihenés és alvás;
• az orvos által javasolt vitamin- és ásványianyag-pótlás.

A vitaminok és étrend-kiegészítők esetében sem feltétlenül igaz, hogy „minél több, annál jobb”. Az egyéni szükségletet az étrend, az egészségi állapot és a laboreredmények is befolyásolhatják.

Folsav a várandósság alatt

A megfelelő folátbevitel már a fogantatás előtt és a terhesség korai szakaszában is fontos.

A folsav csökkenti bizonyos velőcsőzáródási rendellenességek kialakulásának kockázatát.

Bizonyos kockázati tényezők esetén az általánostól eltérő adag lehet szükséges, ezért a megfelelő dózisról érdemes a kezelőorvossal egyeztetni.

Milyen gyógyszereket lehet szedni várandósság alatt?

Várandósság alatt gyógyszerszedés előtt érdemes orvossal vagy gyógyszerésszel egyeztetni.

Ez vonatkozik:

• vényköteles gyógyszerekre;
• vény nélkül kapható készítményekre;
• gyógynövénykészítményekre;
• étrend-kiegészítőkre is.

Ha valaki krónikus betegség miatt rendszeresen gyógyszert szed, pozitív terhességi teszt után ne hagyja abba automatikusan a kezelést. Bizonyos gyógyszerek hirtelen elhagyása nagyobb kockázatot jelenthet, mint megfelelő orvosi kontroll mellett történő folytatásuk.

Mikor szükséges mielőbb orvoshoz fordulni várandósság alatt?

A várandósság során bizonyos panaszok sürgős kivizsgálást igényelhetnek.

Mielőbbi orvosi ellátás szükséges lehet például:

• erős vagy hirtelen kialakuló hasi fájdalom;
• jelentős hüvelyi vérzés;
• magzatvízszivárgás gyanúja;
• ájulás vagy súlyos rosszullét;
• magas láz;
• erős, nem szűnő fejfájás;
• látászavar;
• légszomj vagy mellkasi fájdalom;
• görcsroham;
• a várandósság későbbi szakaszában a megszokotthoz képest jelentősen csökkent magzatmozgás esetén.

Pozitív terhességi teszt mellett jelentkező egyoldali erős hasi fájdalom, vérzés, vállcsúcsi fájdalom, gyengeség vagy ájulás méhen kívüli terhesség jele is lehet, ezért sürgős kivizsgálást igényel.

Várandósgondozás a Budai magánklinikán

A Budai Magánklinikán várandósgondozás keretében a terhesség különböző szakaszaihoz igazodó szülész-nőgyógyászati kontrollvizsgálatok végezhetők.

A gondozás során az orvos figyelembe veszi:

• a terhességi kort;
• az anya egészségi állapotát;
• a korábbi terhességi előzményeket;
• az aktuális labor- és ultrahangeredményeket;
• valamint az esetleges egyéni kockázati tényezőket.

A cél a várandósság fejlődésének folyamatos követése, az esetleges eltérések időben történő felismerése és a szükséges további vizsgálatok megfelelő ütemezése.

Gyakori kérdések a várandósgondozásról

Mikor menjek először nőgyógyászhoz pozitív terhességi teszt után?

Panaszmentes esetben az első vizsgálatra gyakran a 6–8. terhességi hét körül kerül sor. Vérzés, fájdalom vagy más aggasztó panasz esetén ennél korábban is indokolt lehet a vizsgálat.

Mikor látható a terhesség ultrahanggal?

Ez a terhességi kortól és több egyéni tényezőtől függ. A petezsák korábban válik láthatóvá, míg az embrió és annak szívműködése később jelenik meg. Nagyon korai vizsgálat esetén ezért kontroll ultrahangra lehet szükség.

Mikor látható a magzati szívműködés?

Hüvelyi ultrahanggal általában a 6–7. hét környékén már megjelenhet. A pontos időpont azonban függ a fogantatás és az ovuláció tényleges időpontjától is.

Mikor van az első genetikai ultrahang?

Az első trimeszteri ultrahang-szűrővizsgálat a 11–13. terhességi hét között történik.

Mikor van a második genetikai ultrahang?

A második ultrahang-szűrővizsgálatra a 18–22. terhességi hét között kerül sor.

Mikor van a harmadik ultrahang?

A magyar várandósgondozás keretében a harmadik ultrahang-szűrővizsgálat a 30–32. hét között történik.

Mikor van a cukorterhelés?

A terhességi cukorbetegség szűrésére szolgáló OGTT általában a 24–28. terhességi hét között történik. Magasabb kockázat esetén korábbi vizsgálatra is szükség lehet.

Kötelező a NIPT?

Nem. A NIPT választható genetikai szűrővizsgálat, és nem helyettesíti a várandósság alatt javasolt ultrahang-szűrővizsgálatokat.

A NIPT biztosan megmondja, hogy egészséges-e a baba?

Nem. A NIPT bizonyos kromoszóma-rendellenességek kockázatának vizsgálatára szolgáló szűrőteszt. Nem vizsgál minden genetikai vagy fejlődési rendellenességet, és pozitív eredménye diagnosztikai vizsgálattal történő megerősítést igényelhet.

Minden várandósságban ugyanannyi vizsgálat szükséges?

Nem. A rutin várandósgondozási vizsgálatok mellett az anya és a magzat állapotától függően további ellenőrzésekre lehet szükség.

Magánrendelés mellett is szükség van védőnőre?

A magyar várandósgondozási rendszerben a védőnő is részt vesz a gondozásban. A magán nőgyógyászati ellátás és a területi védőnői gondozás ezért egymás mellett is működhet.

Mikor kell kórházba menni vérzés miatt?

Erős vérzés, jelentős hasi fájdalom, ájulás, rosszullét vagy más súlyos tünet esetén sürgős orvosi ellátás szükséges. Enyhébb vérzést vagy pecsételést is érdemes jelezni a kezelőorvosnak.

Összefoglalás

A várandósgondozás menete a terhesség megállapításától egészen a szülés megindulásáig tartó, szervezett folyamat. Célja az anya egészségének megőrzése, a magzat fejlődésének követése, valamint a várandósság során kialakuló kockázatok és szövődmények időben történő felismerése.

A várandósság alatt meghatározott időpontokban laborvizsgálatok, ultrahang-szűrővizsgálatok, vércukorterhelés és a terhesség későbbi szakaszában magzati állapotellenőrzések történnek. Emellett az anya vérnyomásának, testsúlyának, vizeletének és általános állapotának rendszeres követése is fontos.

A rutin vizsgálatok mellett mindig az egyéni kockázatok határozzák meg, szükség van-e további ultrahang-, genetikai, laboratóriumi vagy szakorvosi vizsgálatra. A rendszeres várandósgondozás így egyszerre szolgálja az anya és a fejlődő magzat egészségének nyomon követését, valamint a szülésre történő biztonságos felkészülést.