A petefészekciszta gyakori nőgyógyászati ultrahanglelet. A ciszták jelentős része jóindulatú, nem okoz panaszt, és különösen fogamzóképes korban sok esetben kezelés nélkül is megszűnik.

Nem minden petefészekben vagy annak közelében látott cisztás képlet ugyanolyan. A további teendőket elsősorban a képlet ultrahangos megjelenése és mérete, a páciens életkora, panaszai, valamint az határozza meg, hogy menstruál-e még vagy már menopauza után van.

Bizonyos esetekben elegendő az ultrahangos követés, máskor további kivizsgálás vagy műtéti kezelés válhat szükségessé.

Röviden a petefészekcisztákról

• A petefészekciszták nagy része jóindulatú.
• A funkcionális ciszták a menstruációs ciklussal összefüggésben alakulnak ki, és gyakran spontán megszűnnek.
• Sok ciszta teljesen tünetmentes.
• A hüvelyi és szükség esetén hasi ultrahang a kivizsgálás alapvető képalkotó módszere.
• Nem önmagában a ciszta mérete dönti el, szükséges-e műtét.
• Hirtelen, erős alhasi fájdalom torsióra vagy cisztarepedésre is utalhat, ezért sürgős kivizsgálást igényelhet.
• Menopauza után a petefészekképletek értékelése különös figyelmet igényel, de nem minden ciszta jelent rosszindulatú betegséget.

Mi a petefészekciszta?

A petefészekciszta általában folyadékot vagy részben folyadékos tartalmat magában foglaló képlet, amely a petefészekben vagy annak felszínén alakul ki.

Fogamzóképes korban a petefészek működéséhez természetes módon is kapcsolódnak folyadéktartalmú képletek. A tüsző, amelyben a petesejt fejlődik, valamint az ovuláció után létrejövő sárgatest a normál menstruációs ciklus része.

Ha ezek a képletek a szokásosnál nagyobbra nőnek vagy nem fejlődnek vissza, funkcionális ciszta alakulhat ki.

Más petefészekciszták viszont nem a menstruációs ciklus természetes működéséből erednek. Ilyen például az endometrioma vagy az érett cisztikus teratoma, közismert nevén dermoid ciszta.

Milyen típusú petefészekciszták vannak?

A petefészekciszták típusai eredetük, ultrahangos megjelenésük és viselkedésük alapján különböznek.

Funkcionális petefészekciszták

Fogamzóképes korban ezek tartoznak a leggyakoribb cisztatípusok közé, és közvetlenül a menstruációs ciklus működéséhez kapcsolódnak.

Follikuláris ciszta

Follikuláris ciszta akkor alakulhat ki, ha az érő tüsző nem reped meg az ovuláció során, hanem tovább növekszik.

Ezek a ciszták általában jóindulatúak és sok esetben néhány menstruációs ciklus alatt spontán visszafejlődnek.

Sárgatestciszta

Az ovuláció után a megrepedt tüsző helyén sárgatest alakul ki. Ha ebben folyadék vagy vér gyűlik fel, sárgatestciszta jöhet létre.

A sárgatestciszták szintén gyakran kezelés nélkül megszűnnek.

Vérzéses ciszta

Egy funkcionális cisztába vérzés történhet, ilyenkor úgynevezett vérzéses vagy haemorrhagiás ciszta alakulhat ki.

Ez okozhat alhasi fájdalmat, ugyanakkor megfelelő ultrahangos megjelenés és klinikai helyzet esetén sok ilyen elváltozás szintén spontán felszívódik.

Endometrioma

Az endometrioma az endometriózis petefészket érintő megjelenési formája.

A petefészekben kialakuló képlet régi, lebomlott vért tartalmazhat, ezért gyakran „csokoládécisztának” is nevezik.

Az endometrioma társulhat:

• menstruációhoz kapcsolódó erős fájdalommal;
• krónikus kismedencei fájdalommal;
• fájdalmas szexuális együttléttel;
• termékenységi problémával.

A kezelést a tünetek, az életkor, a ciszta jellemzői és a gyermekvállalási tervek alapján egyénileg kell meghatározni.

Dermoid ciszta

A dermoid ciszta, vagy érett cisztikus teratoma többnyire jóindulatú csírasejtes daganat.

Különböző szövettípusokat – például zsírszövetet, bőrt vagy hajképletet – tartalmazhat.

Gyakran panaszmentesen fedezik fel, ugyanakkor bizonyos méret felett növelheti a petefészek megcsavarodásának kockázatát.

Cystadenoma

A cystadenomák a petefészek hámeredetű, többnyire jóindulatú daganatai. Lehetnek például savós vagy mucinosus típusúak.

Méretük jelentősen eltérhet, ezért a kezelés szükségességét nemcsak a diagnózis, hanem a méret, az ultrahangos megjelenés és az okozott panaszok is befolyásolják.

Minden petefészekciszta jóindulatú?

Nem minden petefészek- vagy adnexális képlet jóindulatú, ugyanakkor a cisztás elváltozások jelentős része nem rosszindulatú.

Az ultrahang során ezért nem pusztán azt vizsgálják, hogy van-e „ciszta”, hanem annak részletes morfológiai jellemzőit is.

Fontos lehet például:

• egyszerű vagy összetett szerkezet;
• egy- vagy többrekeszes megjelenés;
• belső sövények jelenléte;
• szolid részek;
• papilláris képletek;
• a képlet falának jellemzői;
• vérellátása;
• mérete;
• kétoldali megjelenése;
• esetleges hasűri folyadék jelenléte.

Ezek segítségével megbecsülhető, hogy az elváltozás mennyire valószínű, hogy jóindulatú, illetve szükséges-e további vizsgálat.

Mi okozza a petefészekcisztát?

A kiváltó ok a ciszta típusától függ.

A leggyakoribb háttértényezők közé tartozhat:

• a menstruációs ciklus természetes működése;
• az ovulációhoz kapcsolódó folyamatok;
• endometriózis;
• egyes jóindulatú petefészekdaganatok;
• fejlődési eredetű elváltozások.

Fontos, hogy a kismedencei fertőzés következtében kialakuló tuboovariális tályog nem egyszerű petefészekciszta, hanem különálló, gyulladásos kórkép, amely eltérő kivizsgálást és kezelést igényel.

Milyen tüneteket okozhat a petefészekciszta?

A petefészekciszta tünetei nagymértékben függnek a képlet méretétől, típusától és esetleges szövődményeitől.

Sok kisebb ciszta egyáltalán nem okoz panaszt, és véletlenül derül ki egy ultrahangvizsgálat során.

Amennyiben tünetek jelentkeznek, előfordulhat:

• egyoldali vagy általános alhasi fájdalom;
• tompa kismedencei nyomásérzés;
• hasi teltségérzés;
• puffadás;
• fájdalmas szexuális együttlét;
• bizonyos cisztatípusok mellett menstruációval összefüggő panaszok;
• nagyobb képlet esetén gyakoribb vizelési inger;
• székelési panasz vagy nyomásérzés.

A tünetek önmagukban nem alkalmasak annak eldöntésére, milyen típusú elváltozás áll a háttérben, ezért tartós panasz esetén nőgyógyászati kivizsgálás szükséges.

Mikor lehet sürgős a petefészekciszta?

Bizonyos szövődmények hirtelen jelentkező panaszokat okozhatnak.

Sürgős orvosi vizsgálat indokolt lehet, ha:

• hirtelen kialakuló, nagyon erős alhasi vagy kismedencei fájdalom jelentkezik;
• a fájdalom hányingerrel vagy hányással társul;
• szédülés vagy ájulásérzés jelentkezik;
• jelentős gyengeség lép fel;
• a hasi fájdalom gyorsan rosszabbodik;
• láz társul az erős alhasi fájdalomhoz.

A háttérben többek között petefészekcsavarodás, cisztarepedés vagy hasűri vérzés is állhat.

Petefészekcsavarodás – ovariumtorsio

Torsio során a petefészek részben vagy teljesen megcsavarodhat a saját felfüggesztő képletei körül, ami veszélyeztetheti a vérellátását.

Jellemző lehet a hirtelen kialakuló, erős, gyakran egyoldali alhasi fájdalom, amelyhez hányinger és hányás is társulhat.

A petefészekcsavarodás sürgős nőgyógyászati állapot.

Cisztarepedés

Egy petefészekciszta megrepedhet, ami hirtelen fájdalmat okozhat.

Nem minden cisztarepedés igényel műtétet. Stabil állapotban sok esetben megfigyelés és tüneti kezelés is elegendő lehet. Jelentős vérzés vagy keringési instabilitás esetén azonban sürgős beavatkozás válhat szükségessé.

Hogyan történik a petefészekciszta kivizsgálása?

A kivizsgálás a panaszok átbeszélésével és nőgyógyászati vizsgálattal kezdődhet.

A petefészek- és adnexális képletek megítélésének legfontosabb képalkotó módszere az ultrahangvizsgálat.

Hüvelyi ultrahang

Fogamzóképes és menopauza utáni nőknél az adnexális képletek részletes vizsgálatában általában a hüvelyi ultrahang nyújtja a legtöbb információt.

Szükség esetén hasi ultrahanggal egészíthető ki.

Az ultrahang során megítélhető:

• a képlet mérete;
• pontos elhelyezkedése;
• folyadékos vagy szolid jellege;
• belső szerkezete;
• fala és sövényei;
• esetleges szolid részei;
• Doppler-vizsgálattal a vérellátása;
• környezetéhez való viszonya.

Az ultrahangos kép alapján meghatározható, hogy elegendő-e megfigyelés, szükséges-e további képalkotó vizsgálat, vagy indokolt sebészeti konzultáció.

O-RADS kockázatbecslés

A petefészek- és adnexális képletek ultrahangos megítélésére alkalmazható az O-RADS rendszer.

Ez egységes ultrahangos jellemzők alapján különböző kockázati kategóriákba sorolja a képleteket, és segíthet meghatározni a további követés vagy kivizsgálás szükségességét.

Nem egyetlen tulajdonság – például a méret – alapján születik döntés, hanem a teljes ultrahangos kép figyelembevételével.

Laboratóriumi vizsgálatok és tumormarkerek

Nem minden petefészekciszta esetén szükséges tumormarker-vizsgálat.

Bizonyos életkorban vagy gyanús ultrahangos eltérés esetén például CA-125 meghatározása is szóba kerülhet.

Fontos azonban, hogy a CA-125 önmagában nem alkalmas petefészekrák diagnosztizálására. Jóindulatú állapotok – például endometriózis – mellett is emelkedhet, míg rosszindulatú folyamat esetén sem feltétlenül magas.

Az eredményt ezért mindig az ultrahangos képpel, az életkorral és az egyéb klinikai adatokkal együtt kell értékelni.

Mikor szükséges MRI vagy CT?

Az ultrahang a legtöbb petefészek- és adnexális képlet elsődleges vizsgálati módszere.

Ha az ultrahang alapján az elváltozás nem ítélhető meg megfelelően, MRI-vizsgálat segíthet a pontosabb karakterizálásban.

CT-vizsgálat egyszerű petefészekciszta elsődleges kivizsgálására általában nem szükséges. Inkább bizonyos speciális esetekben, például rosszindulatú folyamat gyanújakor vagy annak kiterjedésének megítélésére lehet szerepe.

Hogyan kezelhető a petefészekciszta?

A petefészekciszta kezelése nem minden esetben jelent gyógyszeres vagy műtéti beavatkozást.

A döntést többek között befolyásolja:

• a ciszta típusa;
• ultrahangos megjelenése;
• mérete;
• változik-e a kontrollok során;
• okoz-e panaszokat;
• a páciens életkora;
• menopauzális státusza;
• gyermekvállalási terve;
• rosszindulatúság becsült kockázata.

Megfigyelés és ultrahangos kontroll

Fogamzóképes korban egy egyszerű megjelenésű, panaszmentes funkcionális ciszta esetén gyakran elegendő a megfigyelés.

Sok funkcionális ciszta néhány hét vagy hónap alatt spontán visszafejlődik.

A kontroll szükségességét és időpontját az ultrahangos megjelenés és a klinikai körülmények alapján határozzák meg.

Gyógyszeres kezelés

A már kialakult egyszerű funkcionális petefészekciszta gyorsabb megszüntetésére a kombinált hormonális fogamzásgátló nem bizonyult hatékonyabbnak a megfigyelésnél.

Hormonális kezelés ugyanakkor más indikáció miatt – például ciklusszabályozás, fogamzásgátlás vagy endometriózissal összefüggő panaszok kezelése céljából – indokolt lehet.

Ezért a hormonális kezelés szerepe mindig az alapbetegségtől és a kezelés céljától függ.

Mikor lehet szükség műtétre?

Műtéti kezelés mérlegelhető például akkor, ha a képlet:

• tartósan fennmarad;
• növekszik vagy megváltozik;
• jelentős vagy visszatérő panaszokat okoz;
• ultrahangos megjelenése alapján nem egyértelműen jóindulatú;
• rosszindulatúság gyanúját kelti;
• torsióval vagy más sürgős szövődménnyel jár.

A nagy méret önmagában is befolyásolhatja a döntést, de nem kizárólag a ciszta centiméterben megadott mérete alapján dől el, szükséges-e műtét.

Laparoszkópos műtét

Amennyiben műtét szükséges, jóindulatúnak ítélt elváltozás esetén sok esetben laparoszkópos beavatkozás végezhető.

Ennek során lehetőség szerint törekednek az egészséges petefészekszövet megőrzésére, különösen gyermekvállalást tervező pácienseknél.

Nagy vagy rosszindulatúságra gyanús elváltozás esetén azonban más műtéti megoldás válhat szükségessé.

Petefészekciszta menopauza után

Menopauza után a petefészekben megjelenő cisztás vagy egyéb adnexális képleteket más kockázati környezetben értékelik, mint fogamzóképes korban.

A rosszindulatú petefészekdaganat valószínűsége az életkor előrehaladtával emelkedik, ugyanakkor menopauza után sem minden petefészekciszta rosszindulatú.

A további teendőt többek között meghatározza:

• az ultrahangos megjelenés;
• a ciszta mérete;
• változása;
• a panaszok jelenléte;
• a tumormarker eredménye, ha annak vizsgálata indokolt;
• az egyéni és családi kórelőzmény.

Egyszerű, alacsony kockázatú képleteknél bizonyos esetekben elegendő lehet az ultrahangos követés, míg gyanús elváltozás esetén további kivizsgálás szükséges.

Befolyásolja a petefészekciszta a teherbeesést?

A legtöbb egyszerű funkcionális petefészekciszta önmagában nem okoz meddőséget.

Bizonyos alapbetegségek azonban, amelyekhez petefészekciszta vagy cisztaszerű képlet társul, hatással lehetnek a termékenységre. Ilyen lehet például az endometriózis.

Ha műtét válik szükségessé, gyermekvállalást tervező nőknél fontos szempont lehet az egészséges petefészekszövet lehetőség szerinti megőrzése.

Mikor forduljon nőgyógyászhoz petefészekciszta miatt?

Nőgyógyászati kivizsgálás javasolt, ha:

• tartós vagy visszatérő alhasi fájdalma van;
• tartós hasi teltségérzést vagy puffadást tapasztal;
• fájdalmassá válik a szexuális együttlét;
• ultrahangvizsgálattal petefészekképletet találtak;
• ismert petefészekciszta mellett új panasz jelentkezik;
• menopauza után petefészek- vagy adnexális képletet találnak.

Hirtelen, nagyon erős alhasi fájdalom, hányás, ájulásérzés vagy gyors állapotromlás esetén sürgős orvosi ellátás szükséges.

Gyakori kérdések a petefészekcisztáról

Mekkora petefészekciszta számít nagynak?

Nincs egyetlen olyan mérethatár, amely minden életkorban és minden cisztatípus esetén automatikusan meghatározná a kezelést. A méret mellett az ultrahangos megjelenés, az életkor, a panaszok és a menopauzális státusz is lényeges.

Felszívódhat magától a petefészekciszta?

Igen. A funkcionális ciszták jelentős része néhány menstruációs ciklus alatt spontán megszűnik. Más cisztatípusok, például a dermoid ciszta vagy az endometrioma viszont jellemzően nem ugyanilyen módon viselkednek.

Kell műteni a petefészekcisztát?

Nem minden petefészekcisztát kell megoperálni. Egyszerű, jóindulatúnak tűnő és panaszt nem okozó cisztánál gyakran elegendő az ultrahangos követés.

Segít a fogamzásgátló a petefészekciszta felszívódásában?

A kombinált hormonális fogamzásgátló a már kialakult egyszerű funkcionális ciszta felszívódását nem gyorsítja meg. Más nőgyógyászati okból azonban indokolt lehet hormonális kezelés.

Veszélyes lehet a petefészekciszta?

A legtöbb ciszta jóindulatú és nem veszélyes. Bizonyos esetekben azonban torsio, cisztarepedés vagy vérzés alakulhat ki, illetve egyes ultrahangos eltérések rosszindulatúság gyanúját vethetik fel.

Mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni?

Hirtelen fellépő, erős alhasi fájdalom, hányinger vagy hányás, szédülés, ájulásérzés, illetve gyorsan romló állapot esetén sürgős kivizsgálás szükséges.

A petefészekciszta lehet rosszindulatú?

Egyes petefészek- és adnexális képletek rosszindulatúak lehetnek, de a cisztás elváltozások többsége jóindulatú. A kockázat megítélésében elsősorban az ultrahangos jellemzők, az életkor és a menopauzális státusz játszik szerepet.

Összefoglalás

A petefészekciszta gyakori nőgyógyászati eltérés, különösen fogamzóképes korban. Sok funkcionális ciszta tünetmentes, és kezelés nélkül, spontán megszűnik.

A további teendőt azonban nem önmagában a ciszta jelenléte vagy mérete határozza meg. Fontos az ultrahangos szerkezet, a panaszok, az életkor, a menopauzális státusz és az elváltozás időbeli változása is.

A Budai Magánklinikán nőgyógyászati konzultáció és ultrahangvizsgálat segítségével részletesen megítélhető a petefészek és az adnexumok állapota, illetve meghatározható, szükséges-e kontroll vagy további kivizsgálás.

Petefészekcisztát találtak ultrahangvizsgálaton, vagy visszatérő alhasi panaszai vannak? Kérjen nőgyógyászati konzultációt a szükséges további vizsgálatok meghatározásához.