A mióma a méh egyik leggyakoribb jóindulatú daganata, amely a méh simaizomzatából alakul ki. Sok esetben teljesen panaszmentes, azonban bizonyos elhelyezkedés vagy méret esetén erős menstruációs vérzést, alhasi fájdalmat, nyomásérzést vagy egyes esetekben termékenységi problémákat is okozhat.

A modern nőgyógyászati diagnosztikai és sebészeti eljárásoknak köszönhetően a miómák egy része minimálisan invazív módszerekkel is kezelhető. A méhüregbe domborodó, úgynevezett szubmukózus miómák esetében megfelelő indikáció mellett a hiszteroszkópos eltávolítás jelenthet kezelési lehetőséget.

Mi az a mióma?

A mióma – más néven leiomyoma – a méh simaizomzatából kiinduló jóindulatú daganat.

A reproduktív korú nők jelentős részénél előfordulhat, gyakran teljesen tünetmentesen. Kialakulása leginkább a fogamzóképes életkorban jellemző, míg a menopauzát követően a hormonális változások hatására sok esetben mérete csökkenhet.

A miómák lehetnek egyedülállók vagy többgócúak, méretük pedig néhány millimétertől akár több centiméterig is terjedhet. A panaszokat nem kizárólag a méretük, hanem számuk és elhelyezkedésük is jelentősen befolyásolhatja.

Mi okozza a mióma kialakulását?

A mióma kialakulásának pontos oka nem ismert, azonban több tényező együttes szerepe valószínűsíthető.

A kialakulásban és növekedésben szerepet játszhatnak:

• hormonális tényezők, elsősorban az ösztrogén és a progeszteron hatása,
• genetikai tényezők,
• családi halmozódás,
• növekedési faktorok,
• egyes életmódbeli és környezeti tényezők.

A miómák kialakulása összetett folyamat, ezért általában nem vezethető vissza egyetlen konkrét okra.

A miómák típusai

A miómákat elsősorban a méhhez és a méhüreghez viszonyított elhelyezkedésük alapján osztályozzuk. A pontos elhelyezkedés meghatározása azért is fontos, mert jelentősen befolyásolhatja a tüneteket és a megfelelő kezelési mód kiválasztását.

Intramurális mióma

Az intramurális mióma a méh izomfalában helyezkedik el. Nagyobb méret vagy kedvezőtlen elhelyezkedés esetén erősebb menstruációs vérzéssel, alhasi fájdalommal vagy nyomásérzéssel társulhat.

Szubszerózus mióma

A szubszerózus mióma a méh külső felszíne felé növekszik. Nagyobb méret esetén nyomhatja a környező szerveket, például a húgyhólyagot vagy a végbelet. Emiatt gyakori vizelési inger, székrekedés vagy kismedencei nyomásérzés jelentkezhet.

Szubmukózus mióma

A szubmukózus mióma a méhüreg felé növekszik vagy abba domborodik. Különösen gyakran társul rendellenes vagy erős méhvérzéssel.

A méhüreget torzító szubmukózus miómák bizonyos esetekben a termékenységet is befolyásolhatják. Meddőségi kivizsgálás során ezért különösen fontos a mióma méhüreghez való viszonyának pontos meghatározása.

Milyen tüneteket okozhat a mióma?

Számos mióma semmilyen panaszt nem okoz, és rutin nőgyógyászati vagy ultrahangvizsgálat során derül rá fény.

Tünetek esetén leggyakrabban az alábbi panaszok jelentkezhetnek:

• erős vagy elhúzódó menstruáció;
• menstruációk közötti rendellenes vérzés;
• alhasi vagy kismedencei nyomásérzés;
• fájdalmas vagy görcsös menstruáció;
• fájdalom szexuális együttlét során;
• gyakori vizelési inger;
• székrekedés;
• a jelentős vérvesztés következtében kialakuló vérszegénység;
• bizonyos miómatípusok esetén termékenységi problémák.

A tünetek jellege és súlyossága nagymértékben függhet a mióma méretétől, számától és elhelyezkedésétől.

Hogyan diagnosztizálható a mióma?

A mióma diagnózisának felállításában a nőgyógyászati vizsgálat és a képalkotó eljárások játszanak fontos szerepet.

Nőgyógyászati vizsgálat

A nagyobb miómák bizonyos esetekben fizikális nőgyógyászati vizsgálat során is felismerhetők. A pontos méret és elhelyezkedés meghatározásához azonban rendszerint képalkotó vizsgálatra is szükség van.

Hüvelyi ultrahang

A hüvelyi ultrahang a miómák felismerésének egyik legfontosabb első vonalbeli képalkotó módszere. Segítségével meghatározható a miómák száma, mérete és elhelyezkedése.

A 3D ultrahang bizonyos esetekben további információval szolgálhat, különösen a méhüreghez való viszony pontosabb megítélésében.

Sóoldatos méhüregi ultrahang

Amennyiben a mióma méhüreghez való viszonyát pontosabban kell meghatározni, sóoldatos méhüregi ultrahang, vagyis sonohysterographia is alkalmazható. A vizsgálat különösen hasznos lehet a szubmukózus miómák felismerésében és pontosabb megítélésében.

MR-vizsgálat

Összetettebb esetekben, több vagy nagyobb mióma esetén, illetve műtéti tervezéshez MRI-vizsgálat is indokolt lehet. Az MRI részletes képet adhat a miómák számáról, méretéről és pontos elhelyezkedéséről.

Hiszteroszkópia – méhtükrözés

A hiszteroszkópia során a méhüreg közvetlenül vizsgálható. A módszer különösen fontos a méhüregbe domborodó szubmukózus miómák felismerésében.

A hiszteroszkópia nemcsak diagnosztikus eljárás lehet: megfelelő esetben a méhüregi mióma eltávolítása is elvégezhető hiszteroszkópos úton. A hiszteroszkópia a méhüregi eltérések diagnosztikájának és kezelésének egyik meghatározó módszere.

Mikor szükséges a mióma kezelése?

Nem minden mióma igényel kezelést. Panaszmentes, kisebb és kedvező elhelyezkedésű mióma esetén rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés is elegendő lehet.

Kezelés elsősorban akkor merülhet fel, ha a mióma:

• erős vagy elhúzódó menstruációs vérzést okoz;
• vérszegénység kialakulásához vezet;
• jelentős fájdalmat vagy nyomási tüneteket okoz;
• a méhüreget torzítja;
• termékenységi probléma kivizsgálása során klinikailag jelentősnek bizonyul;
• mérete vagy elhelyezkedése miatt egyéb problémát okoz.

A megfelelő kezelés kiválasztásakor figyelembe kell venni a tüneteket, a miómák számát, méretét és elhelyezkedését, a páciens életkorát, általános egészségi állapotát és gyermekvállalási terveit.

A mióma kezelési lehetőségei

A mióma kezelése személyre szabott. A panaszoktól és az anatómiai viszonyoktól függően megfigyelés, gyógyszeres kezelés, minimálisan invazív beavatkozás vagy műtéti kezelés is szóba jöhet.

A méhüregbe domborodó szubmukózus miómák esetében az egyik fontos méhmegtartó kezelési lehetőség a hiszteroszkópos miómaeltávolítás.

Mikor javasolt a hiszteroszkópos miómaeltávolítás?

A hiszteroszkópos miómaeltávolítás elsősorban a méhüregbe nyúló vagy azt torzító szubmukózus miómák esetében alkalmazható.

A beavatkozás szóba jöhet például, ha a mióma:

• erős vagy elhúzódó menstruációs vérzést okoz;
• vérszegénységhez vezet;
• a méhüreget jelentősen torzítja;
• termékenységi probléma kivizsgálása során klinikailag jelentősnek bizonyul;
• egyéb jelentős panaszokat okoz.

Meddőség esetén a mióma elhelyezkedése különösen fontos. A méhüreget torzító szubmukózus miómák hiszteroszkópos eltávolítása javíthatja a klinikai terhesség esélyét. Ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állítható biztosan, hogy a beavatkozás minden esetben javítja az élveszületési arányt vagy csökkenti a korai vetélés kockázatát.

Hogyan történik a hiszteroszkópos miómaeltávolítás?

A hiszteroszkópos miómaeltávolítás minimálisan invazív, méhmegtartó eljárás, amely nem igényel hasi metszést.

A beavatkozás során a hiszteroszkópot a hüvelyen és a méhnyakon keresztül vezetik a méhüregbe. A méhüreget folyadékkal tágítják, amely megfelelő látási viszonyokat biztosít. Ezt követően speciális hiszteroszkópos eszközzel távolítható el a méhüregbe domborodó mióma.

A beavatkozás módja és időtartama többek között a mióma méretétől, elhelyezkedésétől és attól függ, hogy milyen mértékben terjed a méh izomfalába.

Kisebb és megfelelően elhelyezkedő miómák bizonyos esetekben ambuláns körülmények között is kezelhetők. Nagyobb vagy összetettebb elváltozások esetén műtői körülményekre és érzéstelenítésre vagy altatásra lehet szükség. Egyes esetekben a teljes eltávolításhoz egynél több beavatkozás is szükségessé válhat.

A hiszteroszkópos miómaeltávolítás előnyei

Megfelelő indikáció esetén a hiszteroszkópos eljárás előnyei közé tartozhat:

• nincs szükség hasi metszésre;
• minimálisan invazív beavatkozás;
• a méh megőrizhető;
• általában gyorsabb felépülés;
• rövid kórházi tartózkodás vagy megfelelő esetben ambuláns ellátás;
• a miómához társuló vérzési panaszok csökkenhetnek;
• a méhüreget torzító szubmukózus mióma eltávolítása bizonyos esetekben javíthatja a klinikai terhesség esélyét.

A termékenységre gyakorolt hatás azonban függ a mióma típusától és elhelyezkedésétől, valamint a meddőség egyéb lehetséges okaitól is.

A hiszteroszkópos miómaeltávolítás lehetséges kockázatai

Mint minden műtéti beavatkozásnak, a hiszteroszkópos miómaeltávolításnak is lehetnek kockázatai.

Előfordulhat:

• átmeneti alhasi görcs;
• hüvelyi vérzés vagy pecsételés;
• fertőzés;
• a méhnyak vagy a méhfal sérülése;
• ritkán nagyobb vérzés;
• a méhfal átfúródása, vagyis perforáció;
• a méhüreg tágításához használt folyadékkal kapcsolatos szövődmény;
• ritkán méhen belüli összenövés kialakulása.

A kockázatot többek között a mióma mérete, elhelyezkedése, a műtét összetettsége és az alkalmazott technika is befolyásolhatja.

Mire számíthat a hiszteroszkópos műtét után?

A felépülés ideje a beavatkozás kiterjedtségétől és az alkalmazott érzéstelenítéstől függ. Sok páciens rövid időn belül visszatérhet a megszokott mindennapi tevékenységeihez.

A beavatkozást követően átmeneti alhasi görcs és kisebb vérzés vagy pecsételés előfordulhat.

A kezelőorvos egyénre szabottan ad tájékoztatást többek között:

• a fizikai aktivitásról;
• a szexuális együttlét újrakezdéséről;
• a kontrollvizsgálatról;
• valamint gyermekvállalási terv esetén a próbálkozás megfelelő időzítéséről.

Erős vérzés, fokozódó vagy súlyos fájdalom, láz, illetve rossz általános állapot esetén mielőbbi orvosi vizsgálat szükséges.

Gyakori kérdések a miómáról

A mióma rosszindulatú daganat?

A mióma jóindulatú simaizom-daganat. Ha egy méhben lévő képlet jellege bizonytalan, annak megítélése külön orvosi kivizsgálást igényel.

Minden miómát el kell távolítani?

Nem. Sok mióma teljesen panaszmentes, és nem igényel kezelést. A kezelési döntés függ a tünetektől, a mióma méretétől és elhelyezkedésétől, valamint a páciens gyermekvállalási terveitől.

Melyik mióma távolítható el hiszteroszkóppal?

A hiszteroszkópos eltávolítás elsősorban a méhüregbe domborodó szubmukózus miómák kezelésére alkalmazható. A műtéti lehetőséget a mióma mérete és a méhfalba terjedésének mértéke is befolyásolja.

Okozhat meddőséget a mióma?

Bizonyos, különösen a méhüreget torzító miómák összefügghetnek termékenységi problémákkal. Ugyanakkor nem minden mióma rontja a teherbeesés esélyét, ezért meddőség esetén a mióma mellett más lehetséges okokat is vizsgálni kell.

Javíthatja a teherbeesés esélyét a hiszteroszkópos miómaeltávolítás?

A méhüreget torzító szubmukózus miómák hiszteroszkópos eltávolítása javíthatja a klinikai terhességi arányt. Az élveszületési és vetélési kimenetelekre gyakorolt hatásról azonban korlátozottabbak a bizonyítékok.

Mióma kivizsgálása és hiszteroszkópos kezelése

Amennyiben erős vagy elhúzódó menstruációs vérzés, alhasi fájdalom, kismedencei nyomásérzés vagy gyermekvállalási nehézség jelentkezik, nőgyógyászati kivizsgálás segíthet tisztázni a panaszok hátterét.

A mióma mérete, típusa és elhelyezkedése alapján meghatározható, hogy szükséges-e kezelés, és amennyiben igen, milyen eljárás jelentheti a megfelelő megoldást.

Méhüregbe domborodó mióma esetén a hiszteroszkópos miómaeltávolítás megfelelő indikáció mellett minimálisan invazív, méhmegtartó kezelési lehetőséget jelenthet.

Összegzés

A mióma a méh simaizomzatából kiinduló jóindulatú daganat. Sok esetben nem okoz panaszt és nem igényel kezelést. Tüneteket okozó mióma esetén azonban erős vagy elhúzódó menstruációs vérzés, kismedencei fájdalom, nyomási tünetek és bizonyos esetekben termékenységi problémák is jelentkezhetnek.

A megfelelő kezelés kiválasztását a mióma mérete, száma és elhelyezkedése, a panaszok, valamint a páciens gyermekvállalási tervei határozzák meg.

A méhüregbe domborodó szubmukózus miómák esetében a hiszteroszkópos miómaeltávolítás megfelelő indikáció mellett korszerű, minimálisan invazív és méhmegtartó kezelési lehetőség.