A szív- és érrendszeri betegségek egy része hosszabb ideig kevés vagy nem jellegzetes tünettel járhat. A fáradékonyságot, a csökkent terhelhetőséget vagy az időnként jelentkező szívdobogásérzést könnyű a stressznek, az életmódnak vagy egyszerű kimerültségnek tulajdonítani. Bizonyos panaszok esetén azonban fontos gondolni arra is, hogy azok hátterében kardiológiai eltérés állhat.

De mikor érdemes kardiológushoz fordulni, és mikor indokolt a szív- és érrendszeri kockázat felmérése akkor is, ha még nincsenek panaszai?

A Budai Magánklinika kardiológiai szakrendelésén Dr. Gara Edit kardiológus szakorvos végzi a szív- és érrendszeri panaszok kivizsgálását, a kardiovaszkuláris kockázat felmérését, valamint a szükséges diagnosztikai vizsgálatok meghatározását.

Kardiológiai vizsgálat különösen indokolt lehet mellkasi panasz, visszatérő szívdobogásérzés, terhelésre jelentkező légszomj, ájulás vagy más szív-érrendszeri eredetűnek vélt tünet esetén. Magas vérnyomás, emelkedett koleszterinszint, cukorbetegség, dohányzás vagy jelentős családi halmozódás esetén pedig az egyéni kardiovaszkuláris kockázat megfelelő felmérése fontos.

Milyen tünetekkel érdemes kardiológushoz fordulni?

A szívbetegségek tünetei változatosak lehetnek. Egyes panaszok egyértelműbben felvetik a szív- és érrendszeri betegség lehetőségét, míg más tünetek kevésbé jellegzetesek.

Kardiológiai kivizsgálás válhat indokolttá például:

• mellkasi fájdalom, nyomás vagy szorító érzés;
• terhelésre jelentkező mellkasi panasz;
• visszatérő szívdobogásérzés;
• szabálytalan vagy kihagyó szívverés érzése;
• szokatlanul gyors vagy lassú pulzus;
• légszomj;
• terhelésre jelentkező nehézlégzés;
• korábban megszokott fizikai teljesítőképesség csökkenése;
• indokolatlan fáradékonyság;
• visszatérő szédülés vagy ájulás;
• ismételten magas vérnyomásértékek;
• bizonyos esetekben alsó végtagi ödéma.

Ezek a tünetek nem kizárólag szívbetegség következményei lehetnek. Légzőszervi, neurológiai, endokrinológiai, hematológiai és más betegségek is okozhatnak hasonló panaszokat.

A kivizsgálás célja éppen annak tisztázása, hogy szükséges-e kardiológiai kezelés vagy további vizsgálat.

Mellkasi fájdalom – mikor lehet szív eredetű?

A mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, az izom- és mozgásszervi problémáktól a refluxon keresztül egészen a szív- és érrendszeri betegségekig.

Kardiológiai eredet lehetőségét vetheti fel többek között, ha a mellkasi panasz:

• fizikai terheléssel összefügg;
• nyomó vagy szorító jellegű;
• visszatérően jelentkezik;
• a karba, vállba, hátba, nyakba vagy állkapocsba sugárzik;
• légszomjjal társul;
• verejtékezés, hányinger, gyengeség vagy rosszullét kíséri.

Fontos ugyanakkor, hogy a szív eredetű panasz nem mindenkinél jelentkezik ugyanúgy.

Mikor sürgős a mellkasi fájdalom?

Újonnan kialakuló, erős vagy tartós mellkasi fájdalom vagy nyomás, különösen légszomjjal, hideg verejtékezéssel, hányingerrel, ájulásérzéssel vagy a karba, hátba, nyakba illetve állkapocsba sugárzó fájdalommal együtt akut koszorúér-esemény jele lehet.

Ilyen esetben nem rutin kardiológiai időpontra kell várni, hanem azonnali sürgősségi segítséget kell kérni.

A szívinfarktus tünetei nem mindig drámaiak: a panaszok enyhébben is kezdődhetnek.

Nőknél eltérhetnek a szívproblémák tünetei?

Nőknél is a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort a szívinfarktus egyik leggyakoribb tünete.

Ugyanakkor jelentkezhetnek kevésbé jellegzetes panaszok is, például:

• légszomj;
• hányinger vagy hányás;
• hát-, váll- vagy állkapocstáji panasz;
• szokatlan fáradtság;
• gyengeség;
• szédülés.

Ezért a szokatlan, újonnan kialakuló vagy súlyos panaszokat nem célszerű automatikusan stressznek, kimerültségnek vagy hormonális változásnak tulajdonítani.

Szívdobogásérzés és kihagyó szívverés – mikor forduljon kardiológushoz?

Sokan tapasztalnak időnként olyan érzést, mintha a szívük kihagyna egy ütést, nagyobbat dobbanna vagy a megszokottnál gyorsabban kezdene verni.

A szívdobogásérzés hátterében számos ok állhat, és nem minden esetben jelent szívbetegséget.

Kardiológiai kivizsgálás különösen akkor lehet indokolt, ha a panasz:

• rendszeresen visszatér;
• hosszabb ideig fennáll;
• hirtelen kezdődik;
• szédüléssel vagy ájulásérzéssel társul;
• mellkasi panasz kíséri;
• légszomjjal jelentkezik;
• vagy terhelés során lép fel.

A ritmuszavarok egy része csak időszakosan jelentkezik. Emiatt előfordulhat, hogy a rendelőben készített rövid nyugalmi EKG éppen nem rögzíti az eltérést.

Ilyenkor hosszabb EKG-monitorozás válhat szükségessé.

Mikor lehet szükség Holter EKG-ra?

A Holter EKG hosszabb időn keresztül, a páciens hétköznapi tevékenysége közben rögzíti a szív elektromos működését.

Különösen hasznos lehet időszakosan jelentkező:

• szívdobogásérzés;
• szabálytalan szívverés;
• szokatlanul gyors vagy lassú pulzus;
• bizonyos szédüléses vagy ájulásos panaszok

kivizsgálásában.

A monitorozás szükséges időtartama a tünetek gyakoriságától függ. Nem minden esetben elegendő 24 óra: ritkábban jelentkező panaszoknál hosszabb monitorozás lehet indokolt.

Légszomj és csökkent terhelhetőség

Ha korábban könnyedén felment néhány emeletet, de most ugyanazon terhelés mellett elfogy a levegője, vagy egyre hamarabb elfárad, érdemes utánajárni a változás okának.

A légszomj és a terhelhetőség csökkenése számos különböző betegség tünete lehet, de szív-érrendszeri eltérésre is utalhat.

Különösen fontos a kivizsgálás, ha a panasz:

• újonnan jelentkezett;
• fokozatosan rosszabbodik;
• már kisebb terhelésre is kialakul;
• mellkasi fájdalommal vagy nyomással társul;
• szívdobogásérzés kíséri;
• vagy lábdagadás is megjelenik.

Hirtelen kialakuló súlyos légszomj sürgősségi kivizsgálást igényelhet.

Szédülés és ájulás – lehet kardiológiai oka is

A szédülés és az ájulás hátterében számos különböző ok állhat.

Kardiológiai ok lehet többek között:

• szívritmuszavar;
• túl lassú vagy túl gyors szívverés;
• bizonyos strukturális szívbetegségek;
• illetve egyes keringési problémák.

Különösen fontos a kivizsgálás, ha az ájulás:

• fizikai terhelés közben jelentkezik;
• szívdobogásérzés előzi meg;
• mellkasi panasszal társul;
• ismert szívbetegség mellett következik be;
• vagy a családban fiatal életkorban hirtelen szívhalál fordult elő.

Az ájulás ugyanakkor nem minden esetben kardiológiai eredetű, ezért a kivizsgálás iránya az előzményektől függ.

Magas vérnyomás esetén mikor forduljon orvoshoz?

A magas vérnyomás gyakran hosszú ideig semmilyen panaszt nem okoz.

Ezért a hipertónia felismerésében nem a tünetek, hanem a szabályosan végzett vérnyomásmérések a meghatározók.

Egyetlen magasabb érték önmagában általában nem elegendő a magasvérnyomás-betegség diagnózisához.

Ha azonban megfelelő mérési körülmények között ismételten magas vérnyomásértékek jelentkeznek, további kivizsgálás szükséges.

Ennek része lehet az otthoni vérnyomásnapló vagy a 24 órás ambuláns vérnyomás-monitorozás is.

Miért lehet szükség 24 órás vérnyomásmérésre?

Az ABPM, vagyis ambuláns vérnyomás-monitorozás során egy hordozható készülék nappal és éjszaka meghatározott időközönként automatikusan megméri a vérnyomást.

A vizsgálat segítségével értékelhető többek között:

• a nappali vérnyomás;
• az éjszakai vérnyomás;
• a napi vérnyomásprofil;
• az éjszakai vérnyomáscsökkenés;
• valamint bizonyos esetekben a már alkalmazott kezelés hatása.

Az ABPM segíthet olyan eltérések felismerésében is, amelyeket az alkalmi rendelői vérnyomásmérés nem feltétlenül mutat meg.

A szívbetegség nem csak az időseket érintheti

A szív- és érrendszeri betegségek kockázata általában növekszik az életkor előrehaladtával, de fiatalabb korban is kialakulhat kardiológiai probléma.

A kockázatot többek között növelheti:

• a magas vérnyomás;
• a dohányzás;
• az emelkedett LDL-koleszterinszint;
• a cukorbetegség;
• az elhízás;
• a mozgásszegény életmód;
• a krónikus vesebetegség;
• valamint bizonyos öröklött betegségek és családi előzmények.

Ezért a kivizsgálás szükségességét nem kizárólag az életkor alapján határozzák meg.

Mikor érdemes panasz nélkül felmérni a szív-érrendszeri kockázatot?

Panaszmentes embereknél a megelőzés egyik legfontosabb eleme a kardiovaszkuláris kockázati tényezők rendszeres felmérése.

Ennek része lehet többek között:

• vérnyomásmérés;
• vérzsírértékek ellenőrzése;
• vércukoranyagcsere vizsgálata;
• dohányzási szokások felmérése;
• testsúly és testtömegindex értékelése;
• családi előzmények áttekintése;
• valamint szükség esetén a teljes kardiovaszkuláris kockázat becslése.

Panaszmentes, alacsony kockázatú embereknél nem szükséges automatikusan mindenkinél szívultrahangot, Holter EKG-t vagy terheléses vizsgálatot végezni.

A további vizsgálatokról az egyéni kockázat és az orvosi vizsgálat alapján célszerű dönteni.

Mit jelent a kardiovaszkuláris rizikóbecslés?

A szív- és érrendszeri kockázat nem egyetlen tényezőtől függ.

Az életkor, a nem, a vérnyomás, a koleszterinértékek, a dohányzás és más betegségek együttesen határozzák meg a rizikót.

Európában az orvosok megfelelő esetekben SCORE2 vagy idősebb személyeknél SCORE2-OP alapú kockázatbecslést is alkalmazhatnak.

A cél nem egyszerűen annak megállapítása, hogy valakinek „jó” vagy „rossz” a koleszterinszintje, hanem a teljes szív-érrendszeri kockázat értékelése.

Szívbetegség a családban – mikor indokolt a kivizsgálás?

A családi kórelőzmény fontos része a kardiovaszkuláris rizikóbecslésnek.

Különösen fontos jelezni az orvosnak, ha közeli családtagnál:

• fiatal életkorban szívinfarktus vagy koszorúér-betegség;
• hirtelen szívhalál;
• öröklődő szívizombetegség;
• bizonyos súlyos ritmuszavar;
• jelentősen emelkedett koleszterinszint;
• vagy ismert öröklődő szívbetegség

fordult elő.

A családi hajlam nem jelenti azt, hogy a betegség biztosan kialakul, de befolyásolhatja a kockázatbecslést és a szükséges vizsgálatokat.

Szükséges mindenkinek kardiológiai szűrés 40 év felett?

Nem lehet olyan általános szabályt felállítani, hogy egy meghatározott életkor felett minden panaszmentes embernek teljes kardiológiai kivizsgálásra van szüksége.

Középkortól azonban egyre fontosabbá válik a kardiovaszkuláris kockázati tényezők rendszeres ellenőrzése és az összkockázat felmérése.

Magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség, dohányzás, vesebetegség, jelentős családi halmozódás vagy más rizikófaktor esetén az ellenőrzések és a további vizsgálatok egyénileg határozandók meg.

Nők kardiológiai kockázata és a változókor

A nők szív-érrendszeri kockázata az életkor előrehaladtával, így a menopauza időszakában és azt követően is növekszik.

Ebben több tényező együttes változása játszhat szerepet, például:

• a vérnyomás;
• a vérzsírértékek;
• a testsúly;
• a vércukoranyagcsere;
• és más kardiovaszkuláris rizikófaktorok.

A változókorban jelentkező szívdobogásérzés, mellkasi panasz, légszomj vagy csökkent terhelhetőség hátterében nem feltétlenül áll szívbetegség.

Új, visszatérő vagy súlyos tüneteket azonban nem célszerű automatikusan a menopauzának tulajdonítani.

Milyen vizsgálatok történhetnek a kardiológiai kivizsgálás során?

A kardiológiai vizsgálat részletes anamnézissel kezdődik.

A kardiológus áttekinti:

• az aktuális panaszokat;
• a korábbi betegségeket;
• a családi kórelőzményt;
• a rendszeresen alkalmazott gyógyszereket;
• a korábbi vizsgálati eredményeket;
• valamint az életmódbeli és egyéb kockázati tényezőket.

Ezt fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés és az indikációtól függően további diagnosztikai vizsgálatok követhetik.

Nyugalmi EKG

A 12 elvezetéses EKG a szív elektromos tevékenységét rögzíti.

Segítségével többek között bizonyos szívritmus- és ingerületvezetési zavarok ismerhetők fel.

A normális nyugalmi EKG ugyanakkor nem zár ki minden szívbetegséget vagy időszakosan jelentkező ritmuszavart.

Szívultrahang

A szívultrahang, vagy echokardiográfia a szív szerkezetéről és működéséről nyújt információt.

Segítségével értékelhető többek között:

• a szívüregek mérete;
• a szívizom vastagsága;
• a szív összehúzódó képessége;
• a falmozgás;
• valamint a szívbillentyűk működése.

Szívultrahang nem feltétlenül szükséges minden kardiológiai vizsgálat során; alkalmazását a panaszok és a klinikai lelet határozza meg.

Holter EKG

A Holter EKG hosszabb időn keresztül rögzíti a szív elektromos működését.

Különösen az időszakosan jelentkező ritmuszavarok kivizsgálásában lehet hasznos.

ABPM

A 24 órás vérnyomás-monitorozás nappal és éjszaka is méri a vérnyomást.

Segítségével részletesebb kép kapható a vérnyomás napi alakulásáról, és bizonyos esetekben a kezelés hatékonysága is értékelhető.

Terheléses EKG

A terheléses EKG során kontrollált fizikai terhelés mellett monitorozzák az EKG-t, a pulzust és a vérnyomást.

Bizonyos esetekben használható:

• terhelésre jelentkező tünetek értékelésére;
• terhelés által kiváltott ritmuszavarok vizsgálatára;
• a fizikai terhelhetőség megítélésére;
• illetve meghatározott klinikai helyzetekben a koszorúér-betegség kivizsgálásának részeként.

A feltételezett koszorúér-betegség korszerű kivizsgálása azonban nem minden esetben terheléses EKG-val történik. A tünetek és a betegség klinikai valószínűsége alapján más vizsgálatok – például szív-CT vagy funkcionális képalkotó vizsgálat – is indokoltak lehetnek.

Laborvizsgálatok

A kardiovaszkuláris kockázat felmérésének és bizonyos panaszok kivizsgálásának fontos része lehet a laboratóriumi vizsgálat.

Az egyéni állapottól függően vizsgálható például:

• a vérzsírprofil;
• a vércukoranyagcsere;
• a vesefunkció;
• az elektrolitok;
• a pajzsmirigyfunkció;
• a vérkép;
• illetve más célzott laborparaméterek.

Pajzsmirigy-működési zavar vagy vérszegénység például szívdobogásérzést, szapora pulzust vagy csökkent terhelhetőséget is okozhat.

Miért fontos a rendszeres kardiológiai kontroll?

Már ismert szív- és érrendszeri betegség esetén a rendszeres kontroll célja a betegség és a kezelés folyamatos követése.

Ennek során értékelhető:

• az aktuális állapot;
• a gyógyszeres kezelés hatékonysága;
• az esetleges mellékhatások;
• a vérnyomás;
• a szívritmus;
• a kockázati tényezők;
• valamint az életmódbeli változtatások eredményessége.

A kontrollvizsgálatok gyakorisága mindig egyéni.

Mit tehet szíve egészségéért?

Számos fontos kardiovaszkuláris kockázati tényező módosítható.

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében fontos szerepet játszik:

• a dohányzás kerülése;
• a megfelelő testsúly elérése és megtartása;
• a rendszeres fizikai aktivitás;
• a kiegyensúlyozott, növényi eredetű élelmiszerekben gazdag étrend;
• a túlzott sóbevitel kerülése;
• a vérnyomás megfelelő ellenőrzése;
• a vércukor- és vérzsírértékek követése;
• valamint a megfelelő alvás.

Általánosságban felnőttek számára hetente legalább 150 perc közepes intenzitású fizikai aktivitás javasolt, ha azt az egészségi állapot lehetővé teszi.

Ismert szívbetegség vagy terhelésre jelentkező kardiológiai panasz esetén az edzés megkezdéséről vagy intenzitásáról érdemes kezelőorvossal egyeztetni.

Kardiológus Budapesten – Dr. Gara Edit a Budai Magánklinikán

Ha visszatérő szívpanaszai vannak, ismételten magas vérnyomásértékeket mér, szívritmuszavarra utaló tüneteket tapasztal, vagy kockázati tényezői miatt szeretné felmérni szív- és érrendszeri állapotát, kardiológiai konzultáció indokolt lehet.

A Budai Magánklinika kardiológiai szakrendelésén Dr. Gara Edit kardiológus szakorvos várja a pácienseket.

A kivizsgálás során a panaszok és a kórelőzmény részletes áttekintése mellett megtörténik az egyéni kardiovaszkuláris kockázat felmérése, majd ennek alapján határozhatók meg a szükséges további vizsgálatok.

Budai Magánklinika
1023 Budapest, Török utca 6. fszt. 1.

A rendelő Budapest II. kerületében, a Margit körút és a Széll Kálmán tér közelében található.

Gyakori kérdések – mikor érdemes kardiológushoz fordulni?

Kardiológushoz kell fordulnom, ha szívdobogásérzésem van?

Az alkalomszerű szívdobogásérzés nem feltétlenül jelent szívbetegséget. Ha azonban rendszeresen visszatér, tartós, vagy mellkasi fájdalommal, légszomjjal, szédüléssel, gyengeséggel vagy ájulásérzéssel társul, kardiológiai kivizsgálás indokolt lehet.

Magas vérnyomással érdemes kardiológushoz fordulni?

Ismételten magas vérnyomásértékek esetén mindenképpen szükséges orvosi kivizsgálás és a teljes kardiovaszkuláris kockázat felmérése. Hogy ehhez kardiológiai szakvizsgálat is szükséges-e, az az egyéni állapottól és az esetleges társbetegségektől függ.

Panaszmentesen is szükség lehet kardiológiai vizsgálatra?

Bizonyos esetekben igen. Jelentős kardiovaszkuláris kockázat, ismert szív-érrendszeri betegség, bizonyos családi előzmények vagy egyéb klinikai indikáció esetén panasz nélkül is szükség lehet kardiológiai vizsgálatra. Alacsony kockázatú, panaszmentes embereknél azonban nem szükséges automatikusan teljes kardiológiai vizsgálatsort végezni.

Mikor lehet szükség Holter EKG-ra?

Különösen akkor, ha a szívdobogásérzés, kihagyó szívverés vagy feltételezett ritmuszavar csak időszakosan jelentkezik, ezért a rendelőben készített nyugalmi EKG során nem feltétlenül rögzíthető.

Családi szívbetegség esetén mikor érdemes kivizsgálásra menni?

Különösen fontos az egyéni kockázat felmérése, ha közeli hozzátartozónál fiatal életkorban szívinfarktus, koszorúér-betegség, hirtelen szívhalál vagy öröklődő szívbetegség fordult elő.

Mikor sürgős a kardiológiai panasz?

Újonnan kialakuló erős vagy tartós mellkasi fájdalom, hirtelen súlyos nehézlégzés, ájulás vagy más akut rosszullét esetén sürgős orvosi ellátás szükséges.

Mit vigyek magammal a kardiológiai vizsgálatra?

Érdemes magával hozni korábbi orvosi dokumentációját, EKG- és képalkotó leleteit, laboreredményeit, a rendszeresen szedett gyógyszerek listáját és – ha rendelkezésre állnak – az otthon mért vérnyomás- és pulzusértékeket.

Mikor érdemes tehát kardiológushoz fordulni?

Kardiológushoz elsősorban akkor érdemes fordulni, ha a tünetek, a korábbi betegségek vagy az egyéni kockázati tényezők alapján felmerül szív- és érrendszeri eltérés lehetősége.

Mellkasi fájdalom, visszatérő szívdobogásérzés, légszomj, ájulás, csökkent terhelhetőség vagy más kardiológiai panasz esetén a kivizsgálás segíthet tisztázni a tünetek hátterét.

Panaszmentesen elsősorban a kardiovaszkuláris kockázati tényezők rendszeres ellenőrzése és az egyéni összkockázat felmérése fontos. Ha ennek alapján további kardiológiai vizsgálat indokolt, a szükséges diagnosztikai lépések személyre szabottan határozhatók meg.