A petevezeték átjárhatósági vizsgálat a meddőségi kivizsgálás egyik fontos része. A petevezetékek megfelelő működése alapvető szerepet játszik a természetes fogantatásban, hiszen a petesejt és a hímivarsejt találkozása rendszerint a petevezetékben történik.

Ha az egyik vagy mindkét petevezeték elzáródott vagy károsodott, csökkenhet a spontán teherbeesés esélye. A petevezetékek állapota ezért fontos információt jelenthet a további kezelés – például természetes próbálkozás, inszemináció, petevezeték-kezelés vagy asszisztált reprodukció – megtervezésében.

A Budai Magánklinikán a meddőségi kivizsgálás részeként a páciens előzményei és korábbi vizsgálati eredményei alapján választjuk ki a megfelelő diagnosztikai módszert. Indokolt esetben ambuláns hiszteroszkópia során végzett szelektív petevezeték-vizsgálatra is lehetőség nyílhat.

Mi a petevezeték szerepe?

A két petevezeték a méh két oldalából indul, és a petefészkek közelében végződik.

Ovulációkor a petefészekből kiszabaduló petesejtet a petevezeték veszi fel. Természetes fogantatás esetén rendszerint itt találkozik a petesejt a hímivarsejtekkel, és itt történik meg a megtermékenyítés.

A fejlődésnek induló embrió ezt követően halad a méhüreg felé, ahol megfelelő körülmények között beágyazódik.

A petevezetékek átjárhatósága tehát fontos, de önmagában nem elegendő a természetes fogantatáshoz: megfelelő petevezeték-működésre, ovulációra, megfelelő spermaképre és számos további tényezőre is szükség van.

Mi okozhatja a petevezeték elzáródását?

A petevezetékek károsodásának vagy elzáródásának hátterében többféle ok állhat.

Kockázati tényező lehet például:

• korábbi kismedencei gyulladás;
• korábbi Chlamydia-fertőzés;
• korábbi méhen kívüli terhesség;
• endometriózis;
• korábbi kismedencei vagy hasi műtét;
• petevezetékeken végzett korábbi műtét;
• kismedencei összenövések;
• hydrosalpinx, vagyis folyadékkal telt, károsodott petevezeték.

Előfordulhat az is, hogy a vizsgálat során észlelt elzáródás nem valódi anatómiai akadály következménye. Különösen a petevezeték méhhez közeli, úgynevezett proximális szakaszán átmeneti izomösszehúzódás vagy technikai tényező is keltheti elzáródás látszatát.

Ezért kóros eredmény esetén esetenként további vizsgálat szükséges.

Mit jelent az egyoldali és a kétoldali petevezeték-elzáródás?

Ha csak az egyik petevezeték zárt, a másik pedig egészséges és átjárható, természetes fogantatás továbbra is lehetséges.

A teherbeesés esélyét azonban nem kizárólag az átjárhatóság határozza meg. Fontos a petevezeték működése, az életkor, a petefészek működése, az ovuláció, a spermiumok minősége és más termékenységi tényezők is.

Kétoldali teljes petevezeték-elzáródás esetén a petesejt és a spermium természetes úton nem tud találkozni. Ilyenkor a pontos anatómiai eltéréstől, az életkortól és más termékenységi tényezőktől függően petevezeték-kezelés vagy IVF is szóba kerülhet.

Mikor javasolt petevezeték átjárhatósági vizsgálat?

A petevezetékek átjárhatóságának vizsgálata a meddőségi kivizsgálás részeként válhat indokolttá.

Általánosságban meddőségi kivizsgálás javasolt, ha:

• 35 éves kor alatt 12 hónap rendszeres, védekezés nélküli együttlét ellenére sem következik be terhesség;
• 35 éves kortól már 6 hónap sikertelen próbálkozás után;
• vagy ennél korábban, ha ismert olyan állapot, amely csökkentheti a termékenységet.

A petevezetékek korábbi vizsgálata különösen indokolt lehet, ha az előzményekben kismedencei gyulladás, méhen kívüli terhesség, endometriózis vagy kismedencei műtét szerepel.

A vizsgálat időzítését mindig az egyéni kórelőzmény és a tervezett meddőségi kezelés alapján kell meghatározni.

A petevezeték átjárhatósági vizsgálat része minden meddőségi kivizsgálásnak?

A petevezetékek állapotának felmérése fontos része lehet a női meddőség kivizsgálásának, de a vizsgálatok sorrendjét és szükségességét egyénileg kell meghatározni.

A meddőségi kivizsgálás során a petevezetékek mellett értékelni kell többek között:

• az ovulációt és menstruációs ciklust;
• a méh és a petefészkek állapotát;
• szükség szerint a petefészek-tartalékot;
• a korábbi terhességi és nőgyógyászati előzményeket;
• valamint a férfi partner spermaképét.

A két partner kivizsgálása lehetőség szerint párhuzamosan történik.

Milyen módszerekkel vizsgálható a petevezeték átjárhatósága?

Több különböző eljárás áll rendelkezésre. Nincs minden páciens számára egyetlen, minden más módszernél jobb vizsgálat.

A megfelelő eljárás kiválasztásakor figyelembe kell venni az előzményeket, a feltételezett eltérést, a méhüreg állapotát, az endometriózis vagy más kismedencei betegség valószínűségét, valamint a rendelkezésre álló szakmai hátteret.

Ambuláns hiszteroszkópia és szelektív petevezeték-vizsgálat

A hiszteroszkópia – vagyis méhtükrözés – során egy vékony optikai eszközt vezetnek a méhnyakon keresztül a méhüregbe.

Ennek nagy előnye, hogy az orvos közvetlenül megtekintheti a méhüreget és a petevezetékek méhüregi szájadékát.

Megfelelő technikával a két petevezeték külön-külön is vizsgálható. Szelektív eljárás során a petevezeték szájadékán keresztül folyadék vagy más megfelelő közeg juttatható a petevezetékbe, miközben az átjárhatóságot kiegészítő módszerrel értékelik.

Milyen előnye lehet?

Az eljárás egyik legfontosabb előnye, hogy a petevezetékek vizsgálata mellett közvetlenül áttekinthető a méhüreg.

Így felismerhetők lehetnek például:

• endometriális polipok;
• méhüregi összenövések;
• submucosus miómák;
• bizonyos méhüregi fejlődési rendellenességek;
• illetve más intracavitalis eltérések.

Ha a petevezeték méhhez közeli szakaszának elzáródása merül fel, bizonyos esetekben szelektív katéterezés is szóba jöhet.

Fontos azonban, hogy a hiszteroszkópia nem rutinszerűen szükséges minden meddőségi kivizsgálás során. Különösen előnyös lehet akkor, ha a petevezeték vizsgálata mellett méhüregi eltérés gyanúja is fennáll, vagy az előző vizsgálatok további tisztázást tesznek szükségessé.

HyCoSy – ultrahangos petevezeték átjárhatósági vizsgálat

A HyCoSy (hysterosalpingo-contrast sonography) során egy vékony katéteren keresztül kontrasztközeget juttatnak a méhüregbe, miközben hüvelyi ultrahanggal követik annak útját a petevezetékeken keresztül.

Ha a kontrasztanyag átjut a petevezetéken és megjelenik a hasüregben, az az adott petevezeték átjárhatóságára utal.

A HyCoSy fontos előnye, hogy:

• ambulánsan végezhető;
• nem jár ionizáló sugárterheléssel;
• a méh és a petefészkek ultrahangos vizsgálatával kombinálható;
• megfelelő szakértelem mellett hatékony módszer a petevezetékek átjárhatóságának vizsgálatára.

A HyCoSy diagnosztikai teljesítménye a szakmai ajánlások szerint összevethető a HSG-ével. Az eredmény pontossága ugyanakkor – más ultrahangos eljárásokhoz hasonlóan – függhet a vizsgálatot végző szakember tapasztalatától is.

HyFoSy – habkontrasztos ultrahangvizsgálat

A HyCoSy egyik változata a HyFoSy (hysterosalpingo-foam sonography), amelynél ultrahanggal jól követhető habos kontrasztanyagot alkalmaznak.

Ez szintén sugárterhelés nélkül teszi lehetővé a petevezetékek átjárhatóságának vizsgálatát.

A HyCoSy és HyFoSy eljárások ma fontos alternatívát jelentenek a röntgenalapú HSG mellett.

HSG – röntgenes petevezeték átjárhatósági vizsgálat

A HSG (hysterosalpingographia) során a méhnyakon keresztül röntgen-kontrasztanyagot juttatnak a méhüregbe, majd röntgenfelvételeken követik annak útját.

A vizsgálat információt adhat:

• a méhüreg alakjáról;
• a petevezetékek lefutásáról;
• az esetleges proximális vagy distalis elzáródásról;
• és bizonyos petevezeték-eltérésekről.

A HSG régóta alkalmazott és ma is elfogadott vizsgálati módszer.

Nem helyes tehát elavult módszerként tekinteni rá: a nemzetközi szakmai ajánlások továbbra is valid, bizonyos esetekben elsőként választandó vizsgálatként tartják számon.

Hátránya, hogy ionizáló sugárzást és röntgen-kontrasztanyagot alkalmaz.

Laparoszkópia és chromopertubáció

A laparoszkópia altatásban végzett műtéti eljárás.

A hasüregbe vezetett optika segítségével az orvos közvetlenül megtekintheti a kismedencei szerveket. A méhnyakon keresztül festékanyagot juttathatnak a méhüregbe, majd laparoszkóppal ellenőrizhető, hogy az átjut-e a petevezetékeken.

A laparoszkópia előnye, hogy nemcsak a petevezetékek átjárhatóságáról ad információt, hanem felismerhető például:

• endometriózis;
• kismedencei összenövés;
• hydrosalpinx;
• illetve más kismedencei eltérés.

Ugyanakkor invazív műtéti beavatkozás, ezért kizárólag a petevezetékek átjárhatóságának rutinszerű vizsgálatára általában nem indokolt.

Különösen akkor lehet szerepe, ha endometriózis, kismedencei összenövés vagy más olyan eltérés gyanúja áll fenn, amelynek egyidejű műtéti kezelése is szükségessé válhat.

Melyik petevezeték átjárhatósági vizsgálat a legjobb?

Nincs minden páciens számára egyetlen „legjobb” módszer.

A HSG és a HyCoSy egyaránt elfogadott eljárás a petevezetékek átjárhatóságának vizsgálatára.

Az ambuláns hiszteroszkópia különösen értékes lehet, ha a petevezetékek méh felőli szakaszának vizsgálata mellett a méhüreg közvetlen áttekintése is indokolt.

Laparoszkópia elsősorban akkor kerülhet előtérbe, ha egyidejű kismedencei betegség – például endometriózis vagy összenövés – gyanúja is fennáll.

A megfelelő vizsgálati módszert ezért mindig az egyéni klinikai helyzet alapján célszerű kiválasztani.

Hogyan zajlik az ambuláns hiszteroszkópos vizsgálat?

A pontos vizsgálati protokoll az alkalmazott módszertől függ.

Az ambuláns hiszteroszkópos vizsgálat során vékony optikai eszközt vezetnek a hüvelyen és a méhnyakon keresztül a méhüregbe.

A szakorvos áttekinti:

• a méhüreget;
• az endometrium felszínét;
• a méhüreg alakját;
• valamint a petevezetékek szájadékait.

Ezt követően megfelelő technikával sor kerülhet a petevezetékek átjárhatóságának vizsgálatára.

A szelektív módszer lehetőséget biztosíthat arra, hogy a két petevezetéket külön-külön értékeljék.

A vizsgálatot kiegészítő hüvelyi ultrahang is segítheti.

Mikor történik a petevezeték átjárhatósági vizsgálat?

A vizsgálatot rendszerint a menstruáció befejeződése után, a ciklus első felében, az ovuláció előtt időzítik.

Ennek egyik fontos oka a fennálló korai terhesség kizárása.

A pontos időpontot mindig a menstruációs ciklus és az alkalmazott vizsgálati módszer alapján határozza meg a kezelőorvos.

Hogyan készüljön a vizsgálatra?

Az előkészület az alkalmazott módszertől és az egyéni kockázati tényezőktől függ.

A vizsgálat előtt fontos:

• a terhesség kizárása;
• az aktuális panaszok áttekintése;
• a korábbi nőgyógyászati és meddőségi leletek értékelése;
• az esetleges fertőzés kockázatának felmérése.

A vizsgálat előtt tájékoztassa kezelőorvosát, ha láza, szokatlan hüvelyi folyása, alhasi fájdalma vagy fertőzésre utaló panasza jelentkezik.

Fájdalmas a petevezeték átjárhatósági vizsgálat?

A vizsgálat során tapasztalt kellemetlenség egyénenként jelentősen eltérhet.

Előfordulhat:

• menstruációs görcshöz hasonló alhasi fájdalom;
• nyomás- vagy feszítő érzés;
• rövid ideig tartó erősebb görcs.

A fájdalom mértékét befolyásolhatja az alkalmazott módszer, a petevezetékek állapota, a méhnyak érzékenysége és az egyéni fájdalomérzet.

Ezért nem célszerű azt ígérni, hogy valamelyik eljárás minden páciens számára fájdalommentes.

Az esetleges fájdalomcsillapítás lehetőségeiről a vizsgálat előtt érdemes egyeztetni az orvossal.

Szükséges altatás?

A HyCoSy, HyFoSy és HSG általában ambulánsan, altatás nélkül végezhető.

A vékony eszközzel végzett ambuláns hiszteroszkópia szintén sok esetben elvégezhető általános érzéstelenítés nélkül.

Az érzéstelenítés vagy fájdalomcsillapítás szükségessége azonban függ az alkalmazott eljárástól, az esetleges beavatkozástól és a páciens egyéni állapotától.

A laparoszkópos chromopertubáció ezzel szemben műtéti beavatkozás, amelyet általános érzéstelenítésben végeznek.

Mikor nem végezhető el a vizsgálat?

A petevezeték átjárhatósági vizsgálat általában nem végezhető:

• fennálló vagy feltételezett terhesség esetén;
• aktív kismedencei fertőzés esetén;
• illetve bizonyos akut nőgyógyászati állapotok fennállásakor.

Az alkalmazott vizsgálati módszernek további speciális ellenjavallatai is lehetnek.

Mire számíthat a vizsgálat után?

Ambuláns petevezeték-vizsgálat után általában rövid időn belül haza lehet térni.

Átmenetileg jelentkezhet:

• enyhe alhasi görcs;
• kevés hüvelyi vérzés vagy pecsételés;
• enyhe diszkomfort.

A pontos teendők az alkalmazott vizsgálattól függnek.

Mikor forduljon orvoshoz a vizsgálat után?

Orvosi ellenőrzés szükséges, ha a vizsgálatot követően:

• erősödő vagy súlyos alhasi fájdalom;
• láz vagy hidegrázás;
• erős vérzés;
• kellemetlen szagú hüvelyi folyás;
• vagy rossz általános állapot

jelentkezik.

Ezek ritkán fertőzésre vagy más szövődményre utalhatnak.

Mit jelent, ha nem átjárható a petevezeték?

A kóros eredmény nem minden esetben jelent végleges, teljes anatómiai elzáródást.

Különösen a méhhez közeli proximális elzáródás esetén előfordulhat átmeneti görcs vagy technikai okból kialakuló álpozitív eredmény.

Ezért bizonyos esetekben megerősítő vizsgálat vagy szelektív petevezeték-katéterezés lehet indokolt.

Ha valódi elzáródás igazolódik, a további kezelés függ:

• az elzáródás helyétől és kiterjedésétől;
• attól, hogy egy- vagy kétoldali-e;
• a petevezeték egyéb eltéréseitől;
• az életkortól;
• a petefészek működésétől;
• a férfi partner spermaképétől;
• valamint más meddőségi tényezőktől.

Lehet kezelni az elzáródott petevezetéket?

Bizonyos esetekben igen.

A méhhez közeli, proximális petevezeték-elzáródás esetén megfelelően kiválasztott pácienseknél szelektív petevezeték-katéterezés mérlegelhető.

Más típusú petevezeték-károsodás esetén műtéti kezelés vagy IVF lehet célszerűbb.

Hydrosalpinx esetén különösen fontos az egyéni kezelési terv, mivel IVF előtt a károsodott petevezeték kezelése javíthatja az asszisztált reprodukció eredményességét.

Petevezeték átjárhatósági vizsgálat IVF előtt

Nem minden IVF-kezelés előtt szükséges kizárólag azért petevezeték-átjárhatósági vizsgálatot végezni, hogy igazolják a petevezetékek nyitottságát.

IVF során ugyanis a megtermékenyítés laboratóriumi körülmények között történik, az embriót pedig közvetlenül a méhüregbe helyezik.

A petevezetékek állapota ettől még fontos lehet. Különösen a hydrosalpinx felismerése lényeges, mert jelenléte kedvezőtlenül befolyásolhatja az IVF eredményességét, és kezelése válhat szükségessé az embriótranszfer előtt.

Petevezeték átjárhatósági vizsgálat a Budai Magánklinikán

A Budai Magánklinikán a petevezetékek vizsgálatát a teljes meddőségi kivizsgálás eredményeinek figyelembevételével tervezzük meg.

Indokolt esetben az ambuláns hiszteroszkópia lehetőséget biztosíthat arra, hogy a méhüreg közvetlen vizsgálata mellett a petevezetékek méh felőli szájadékait is értékeljük, és megfelelő technikával szelektív petevezeték-vizsgálat történjen.

A vizsgálat előtt szakorvosunk áttekinti a korábbi leleteket, a meddőségi előzményeket és az esetleges kockázati tényezőket, majd ezek alapján javasolja a megfelelő vizsgálati módszert.

Célunk nem egyetlen eljárás alkalmazása minden páciensnél, hanem annak meghatározása, hogy az adott meddőségi helyzetben mely vizsgálat nyújthatja a legtöbb hasznos információt.

Gyakori kérdések

Mikor érdemes petevezeték átjárhatósági vizsgálatot végezni?

A vizsgálat a meddőségi kivizsgálás részeként lehet indokolt. Különösen fontos lehet, ha korábbi kismedencei fertőzés, méhen kívüli terhesség, endometriózis vagy kismedencei műtét miatt fokozott a petevezeték-károsodás kockázata.

Melyik a jobb: HyCoSy vagy HSG?

Mindkét módszer elfogadott a petevezetékek átjárhatóságának vizsgálatára. A HyCoSy nem jár ionizáló sugárzással, míg a HSG röntgen-kontrasztanyagot és röntgenvizsgálatot alkalmaz. A választás az egyéni helyzettől és a rendelkezésre álló szakmai háttértől függ.

Altatásban történik a vizsgálat?

A HyCoSy, HSG és az ambuláns hiszteroszkópos vizsgálatok általában nem igényelnek altatást. Laparoszkópos chromopertubáció esetén azonban általános érzéstelenítés szükséges.

Lehet teherbe esni egy átjárható petevezetékkel?

Igen. Ha az egyik petevezeték egészséges és átjárható, természetes fogantatás lehetséges. A tényleges esélyt azonban számos további termékenységi tényező is befolyásolja.

A petevezeték átjárhatósági vizsgálat kimutatja az endometriózist?

A HyCoSy vagy HSG önmagában nem alkalmas az endometriózis kizárására. Az endometriózis kivizsgálása külön diagnosztikai megközelítést igényel.

A hiszteroszkópia megmutatja a teljes petevezetéket?

Nem. A hiszteroszkóppal a méhüreg és a petevezetékek méhüregbe nyíló szájadéka közvetlenül látható, a petevezeték teljes lefutása azonban nem tekinthető át közvetlenül.

A vizsgálat díja

A petevezeték átjárhatósági vizsgálat aktuális díjáról kérjük, tájékozódjon a Budai Magánklinika árlistáján vagy érdeklődjön munkatársainknál.

Összefoglalás

A petevezeték átjárhatósági vizsgálat fontos része lehet a meddőség kivizsgálásának. Segítségével megállapítható, hogy a petevezetékek átjárhatók-e, illetve szükséges-e további kivizsgálás vagy kezelés.

A petevezetékek vizsgálatára több módszer – például HyCoSy, HyFoSy, HSG, bizonyos esetekben ambuláns hiszteroszkópos szelektív vizsgálat vagy laparoszkópos chromopertubáció – áll rendelkezésre.

A megfelelő módszer kiválasztása mindig az egyéni előzményektől és a feltételezett eltéréstől függ.

A Budai Magánklinikán a petevezetékek vizsgálatát a komplex meddőségi kivizsgálás részeként, személyre szabottan tervezzük meg, és indokolt esetben ambuláns hiszteroszkópos szelektív vizsgálatra is lehetőség nyílhat.